TARTALOM

 VISSZA

 


Korunk hősei


Korunk hősei

| |
 

Vannak korunkban olyan meghatározó művészek, akik kevésbé látványosan, mégis kézzelfogható módon formálják valóságunkat, értelmezik a körülöttünk lévő világot.
Gyula Kossuth-díjas szobrász-, konceptuális és performanszművész, látványtervező, a magyar neoavantgárd képzőművészek egyik kiemelkedő személyisége 2012. október 8-án elhunyt.

A művészt a nagyközönség leginkább a nyilasterror áldozatainak emlékére készített Cipők a Duna-parton című alkotásáról ismerik.

Pauer az ötvenes évek végén az olasz Luigi de Battistánál tanult díszítő szobrászatot és fiatalon a Magyar Képző- és Iparművészeti Alap Kivitelező Stúdiója révén közreműködik az 1956 után szétlőtt főváros épületdíszeinek helyreállításában 1970 októberében megfogalmazta a pszeudo művészeti elvet, majd közzétette az első pszeudo manifesztumot.
Részlet a manifesztumból:

A PSZEUDO a MINIMAL szobor puritán formái elé egy másik szobor felületét hazudja, s tulajdonképpen két szoborról ad egyszerre képet. Ezt úgy éri el, hogy az egyszerű geometrikus formák felületére egy másik, kevésbé egyszerű plasztika képét vetíti. A leképezés fotóeljárással vagy festékszóró-pisztollyal történik, a szobor felületén egy másik szobor felülete jelenik meg. A PSZEUDO szobor így egy tárgyon egyszerre jeleníti meg a létezőt és a látszatot, az anyagit és az anyagtalant. A konkrét formák felfoghatók, de tudomásulvételüket az illuzionista kép állandóan megzavarja.”

Munkásságának néhány emlékezetes állomása mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy világunkban rést nyisson a szabad megfogalmazás erejével és áttörje a hazugság és gonoszság védvárait. Műveit Aczél György regnálása idején általában megsemmisítették, köztük 1978-ban Tüntetőtábla-erdő című monumentális alkotását is (tölgyfa, 40 x 20 m).

1994 és 2002 között a Magyar Film- és Színházművészeti Egyetemen tanított, számos színdarab és film látványtervezője volt.

A legtöbbet Ascher Tamással és Zsámbéki Gáborral dolgozott a kaposvári, a Nemzeti és a Katona József Színházban. Munkatársa volt még többek között Kornis Mihály, Zsámbéki Gábor, Babarczy László, Gothár Péter műveinek, Jeles András Álombrigád! című „termelésssi filmjének", Bereményi Géza alkotásainak az Eldorádótól (1988) a Hídemberig (2002); Tarr Béla szinte összes filmjének, köztük a Sátántangónak, 1996-2000.
A Torinói lepel szobra (a Vatikáni Múzeum, Róma), 1991; A II. világháborúban hősi halált halt honvédek emlékműve, Mosonmagyaróvár, 1991;
A Magyarországról elhurcolt zsidó és antifasiszta áldozatok emlékére 1944–1945, Ebensee, 1992;
1848-49-es szabadságharcos emlékmű, Pestlőrinc, Bp., 1998;
Cipők a Duna-parton. Nemzeti holokauszt emlékmű, a nyilasterror áldozatainak emlékműve (Can Togay-jal), 2005.

Néhány idézet tőle:
"Az én pszeudoművészetem patografikusan abból származik, hogy már kisgyerekkorom óta az a rémkép gyötör engem, hogy a képromboló, anarchista apám és a képimádó, hierarchikus anyám állandóan elcserélt az ikertestvéremmel, s hogy én voltaképpen Miki, a saját ikertestvérem vagyok. Ráadásul csak 13 éves korunkban jött meg az engedély Romániából, hogy szüleink összeházasodhatnak - addig mi nem is léteztünk. Csak mint zabik. Nem is lehetek más, mint aki vagyok. A saját árnyékom. A gimnáziumot is kétszer jártam, annyira tetszett, hogy mindenből kettő van. Senki nem vette észre, mert először a nappalin, másodszor az estin végeztem, az árnyékban.

Az Igazság és a Hazugság, a Pozitív és a Negatív, a Fény és a Sötét, a Természet és a Manipuláció tudója, a pszeudó művészet atyja vagyok. Lehet ennél komolyabb táptalaja a zoroasztriánus, duális monomániámnak?"

- "Mindig is a látvány zavarba ejtő tulajdonságai izgattak. A néző döbbenjen rá, hogy becsapható a szeme. És persze nem csak a szeme. Ha azt állítom például egy szabályos kockáról, hogy nem párhuzamosak az élei, létrejön a valóság és a látszat furcsa ambivalenciája".


Budapesten 2005-ben rendezték meg retrospektív tárlatát a Műcsarnokban.

MTI
elitmed

Kapcsolódó anyagok

COVID-19: a kardiológiai betegek ellátása - három külföldi irányelv

Hematológiai betegek kezelése a COV-19 járvány idején

Nemzetközi tapasztalatok a COVID-19 kezelésében

Harcoljunk együtt a CoVID-19 ellen! CoVID-19 live discussion webcast series

A COVID-19 és a kardiovaszkuláris rendszer

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Korunk hősei