hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Korunk hősei


Korunk hősei

| |
 

Vannak korunkban olyan meghatározó művészek, akik kevésbé látványosan, mégis kézzelfogható módon formálják valóságunkat, értelmezik a körülöttünk lévő világot.
Gyula Kossuth-díjas szobrász-, konceptuális és performanszművész, látványtervező, a magyar neoavantgárd képzőművészek egyik kiemelkedő személyisége 2012. október 8-án elhunyt.

A művészt a nagyközönség leginkább a nyilasterror áldozatainak emlékére készített Cipők a Duna-parton című alkotásáról ismerik.

Pauer az ötvenes évek végén az olasz Luigi de Battistánál tanult díszítő szobrászatot és fiatalon a Magyar Képző- és Iparművészeti Alap Kivitelező Stúdiója révén közreműködik az 1956 után szétlőtt főváros épületdíszeinek helyreállításában 1970 októberében megfogalmazta a pszeudo művészeti elvet, majd közzétette az első pszeudo manifesztumot.
Részlet a manifesztumból:

A PSZEUDO a MINIMAL szobor puritán formái elé egy másik szobor felületét hazudja, s tulajdonképpen két szoborról ad egyszerre képet. Ezt úgy éri el, hogy az egyszerű geometrikus formák felületére egy másik, kevésbé egyszerű plasztika képét vetíti. A leképezés fotóeljárással vagy festékszóró-pisztollyal történik, a szobor felületén egy másik szobor felülete jelenik meg. A PSZEUDO szobor így egy tárgyon egyszerre jeleníti meg a létezőt és a látszatot, az anyagit és az anyagtalant. A konkrét formák felfoghatók, de tudomásulvételüket az illuzionista kép állandóan megzavarja.”

Munkásságának néhány emlékezetes állomása mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy világunkban rést nyisson a szabad megfogalmazás erejével és áttörje a hazugság és gonoszság védvárait. Műveit Aczél György regnálása idején általában megsemmisítették, köztük 1978-ban Tüntetőtábla-erdő című monumentális alkotását is (tölgyfa, 40 x 20 m).

1994 és 2002 között a Magyar Film- és Színházművészeti Egyetemen tanított, számos színdarab és film látványtervezője volt.

A legtöbbet Ascher Tamással és Zsámbéki Gáborral dolgozott a kaposvári, a Nemzeti és a Katona József Színházban. Munkatársa volt még többek között Kornis Mihály, Zsámbéki Gábor, Babarczy László, Gothár Péter műveinek, Jeles András Álombrigád! című „termelésssi filmjének", Bereményi Géza alkotásainak az Eldorádótól (1988) a Hídemberig (2002); Tarr Béla szinte összes filmjének, köztük a Sátántangónak, 1996-2000.
A Torinói lepel szobra (a Vatikáni Múzeum, Róma), 1991; A II. világháborúban hősi halált halt honvédek emlékműve, Mosonmagyaróvár, 1991;
A Magyarországról elhurcolt zsidó és antifasiszta áldozatok emlékére 1944–1945, Ebensee, 1992;
1848-49-es szabadságharcos emlékmű, Pestlőrinc, Bp., 1998;
Cipők a Duna-parton. Nemzeti holokauszt emlékmű, a nyilasterror áldozatainak emlékműve (Can Togay-jal), 2005.

Néhány idézet tőle:
"Az én pszeudoművészetem patografikusan abból származik, hogy már kisgyerekkorom óta az a rémkép gyötör engem, hogy a képromboló, anarchista apám és a képimádó, hierarchikus anyám állandóan elcserélt az ikertestvéremmel, s hogy én voltaképpen Miki, a saját ikertestvérem vagyok. Ráadásul csak 13 éves korunkban jött meg az engedély Romániából, hogy szüleink összeházasodhatnak - addig mi nem is léteztünk. Csak mint zabik. Nem is lehetek más, mint aki vagyok. A saját árnyékom. A gimnáziumot is kétszer jártam, annyira tetszett, hogy mindenből kettő van. Senki nem vette észre, mert először a nappalin, másodszor az estin végeztem, az árnyékban.

Az Igazság és a Hazugság, a Pozitív és a Negatív, a Fény és a Sötét, a Természet és a Manipuláció tudója, a pszeudó művészet atyja vagyok. Lehet ennél komolyabb táptalaja a zoroasztriánus, duális monomániámnak?"

- "Mindig is a látvány zavarba ejtő tulajdonságai izgattak. A néző döbbenjen rá, hogy becsapható a szeme. És persze nem csak a szeme. Ha azt állítom például egy szabályos kockáról, hogy nem párhuzamosak az élei, létrejön a valóság és a látszat furcsa ambivalenciája".


Budapesten 2005-ben rendezték meg retrospektív tárlatát a Műcsarnokban.

MTI
elitmed

Kapcsolódó anyagok

Akkreditált továbbképzés

A nebivolol különleges molekulaszerkezete és hatása az életminőségre

Trendek a hypertonia kezelésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


Korunk hősei