TARTALOM

 VISSZA

 


Korunk hősei


Korunk hősei

| |
 

Vannak korunkban olyan meghatározó művészek, akik kevésbé látványosan, mégis kézzelfogható módon formálják valóságunkat, értelmezik a körülöttünk lévő világot.
Gyula Kossuth-díjas szobrász-, konceptuális és performanszművész, látványtervező, a magyar neoavantgárd képzőművészek egyik kiemelkedő személyisége 2012. október 8-án elhunyt.

A művészt a nagyközönség leginkább a nyilasterror áldozatainak emlékére készített Cipők a Duna-parton című alkotásáról ismerik.

Pauer az ötvenes évek végén az olasz Luigi de Battistánál tanult díszítő szobrászatot és fiatalon a Magyar Képző- és Iparművészeti Alap Kivitelező Stúdiója révén közreműködik az 1956 után szétlőtt főváros épületdíszeinek helyreállításában 1970 októberében megfogalmazta a pszeudo művészeti elvet, majd közzétette az első pszeudo manifesztumot.
Részlet a manifesztumból:

A PSZEUDO a MINIMAL szobor puritán formái elé egy másik szobor felületét hazudja, s tulajdonképpen két szoborról ad egyszerre képet. Ezt úgy éri el, hogy az egyszerű geometrikus formák felületére egy másik, kevésbé egyszerű plasztika képét vetíti. A leképezés fotóeljárással vagy festékszóró-pisztollyal történik, a szobor felületén egy másik szobor felülete jelenik meg. A PSZEUDO szobor így egy tárgyon egyszerre jeleníti meg a létezőt és a látszatot, az anyagit és az anyagtalant. A konkrét formák felfoghatók, de tudomásulvételüket az illuzionista kép állandóan megzavarja.”

Munkásságának néhány emlékezetes állomása mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy világunkban rést nyisson a szabad megfogalmazás erejével és áttörje a hazugság és gonoszság védvárait. Műveit Aczél György regnálása idején általában megsemmisítették, köztük 1978-ban Tüntetőtábla-erdő című monumentális alkotását is (tölgyfa, 40 x 20 m).

1994 és 2002 között a Magyar Film- és Színházművészeti Egyetemen tanított, számos színdarab és film látványtervezője volt.

A legtöbbet Ascher Tamással és Zsámbéki Gáborral dolgozott a kaposvári, a Nemzeti és a Katona József Színházban. Munkatársa volt még többek között Kornis Mihály, Zsámbéki Gábor, Babarczy László, Gothár Péter műveinek, Jeles András Álombrigád! című „termelésssi filmjének", Bereményi Géza alkotásainak az Eldorádótól (1988) a Hídemberig (2002); Tarr Béla szinte összes filmjének, köztük a Sátántangónak, 1996-2000.
A Torinói lepel szobra (a Vatikáni Múzeum, Róma), 1991; A II. világháborúban hősi halált halt honvédek emlékműve, Mosonmagyaróvár, 1991;
A Magyarországról elhurcolt zsidó és antifasiszta áldozatok emlékére 1944–1945, Ebensee, 1992;
1848-49-es szabadságharcos emlékmű, Pestlőrinc, Bp., 1998;
Cipők a Duna-parton. Nemzeti holokauszt emlékmű, a nyilasterror áldozatainak emlékműve (Can Togay-jal), 2005.

Néhány idézet tőle:
"Az én pszeudoművészetem patografikusan abból származik, hogy már kisgyerekkorom óta az a rémkép gyötör engem, hogy a képromboló, anarchista apám és a képimádó, hierarchikus anyám állandóan elcserélt az ikertestvéremmel, s hogy én voltaképpen Miki, a saját ikertestvérem vagyok. Ráadásul csak 13 éves korunkban jött meg az engedély Romániából, hogy szüleink összeházasodhatnak - addig mi nem is léteztünk. Csak mint zabik. Nem is lehetek más, mint aki vagyok. A saját árnyékom. A gimnáziumot is kétszer jártam, annyira tetszett, hogy mindenből kettő van. Senki nem vette észre, mert először a nappalin, másodszor az estin végeztem, az árnyékban.

Az Igazság és a Hazugság, a Pozitív és a Negatív, a Fény és a Sötét, a Természet és a Manipuláció tudója, a pszeudó művészet atyja vagyok. Lehet ennél komolyabb táptalaja a zoroasztriánus, duális monomániámnak?"

- "Mindig is a látvány zavarba ejtő tulajdonságai izgattak. A néző döbbenjen rá, hogy becsapható a szeme. És persze nem csak a szeme. Ha azt állítom például egy szabályos kockáról, hogy nem párhuzamosak az élei, létrejön a valóság és a látszat furcsa ambivalenciája".


Budapesten 2005-ben rendezték meg retrospektív tárlatát a Műcsarnokban.

MTI
elitmed

Kapcsolódó anyagok

Magyar Klinikai Onkológiai Társaság X. Jubileumi Kongresszusa

A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hormezis a modern orvoslásban

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Korunk hősei