hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Kierkegaard magánya


Kierkegaard magánya

| |
 

1813. május 5-én született Koppenhágában. Vallásos, bűntudattól gyötört apja szegény vidéki béreslegényből vált dúsgazdag polgárrá, és még nyomorúságos ifjúkorában megátkozta Istent. Emiatt később úgy érezte, hogy szerencsétlenségre kárhoztatott ő is, utódai is.

Apja ösztökélésére 1830-ban teológiára iratkozott be, de érdeklődése hamarosan a filozófia és az esztétika felé fordult. Végül otthagyta az egyetemet, és az aranyifjak kicsapongó életét élte. 1834-ben, anyja halála után kezdte el írni Naplóját. Amikor 1838-ban apja is meghalt, felhagyott a bohém élettel.

Folytatta teológiai tanulmányait, 1840-ben ledoktorált, és még ugyanebben az évben eljegyezte Regine Olsent, egy államtanácsos leányát. A közvélemény teljes elképedésére és felháborodására azonban egy év múlva, mondvacsinált ürüggyel felbontotta az eljegyzést. Berlinbe ment, hogy Schelling filozófiai előadásait hallgassa. Hazatérve, 1841-ben Koppenhágában teológiai doktori címet szerzett.

Teljes elszigeteltségben élt, szédületes iramban dolgozott. Négy év alatt nyolc jelentős művet írt, amelyeket álnéven, saját kiadásban jelentetett meg. Legnagyobb hatású műve, a Vagy-vagy (1843) napló-, levél- és elbeszélésbetétekkel tarkított nagyesszé, amely az esztétikai és az etikai életfelfogás közti választás szükségességéről szól. Ezzel a művével ugyanazon a napon jelent meg a hit és az áldozathozatal kérdésével foglalkozó Félelem és reszketés, amely az erkölcsöt és a hitet állította szembe az ótestamentumi Ábrahám történetében.

A szorongás fogalma (1843) című a félelemmel szembeállított, tárgy nélküli szorongás kérdéskörét járta körül. Úgy vélte, hogy a filozófiának egyszer s mindenkorra le kell mondania az objektivitás általános igényéről, elsődleges feladata az egyéni lét vizsgálata. Az élet értelmetlen, a lét kérdései csak irracionálisan, vallásos megközelítésből vizsgálhatók és oldhatók meg. Nézetei szerint az emberi létezés az esztétikai (spontaneitás és szabadosság), az etikai (jó lelkiismeret) és a vallási ("végtelen rezignáció") stádiumokon halad keresztül.
Az 1840-es évek második felétől Kierkegaardban egyre erősödött a hit, hogy Isten különleges szerepet szánt neki, hogy az ő feladata a kereszténység valós természetének feltárása kortársai előtt. A vallás a lét legfelsőbb állapota - vélekedett - a "kereszténység pedig nem tan, hanem egzisztenciális üzenet".

Az egyházat ostorozó írásait a papság és a polgárság felháborodottan utasította vissza.
Az állandó feszültséget, a felfokozott lelkiállapotot Kierkegaard szervezete nem bírta elviselni. Alig 42 évesen, 1855 októberében az utcán agyvérzést kapott és kórházba került. Itt halt meg november 11-én, vagyona maradékát volt jegyesére, Regine Olsenre hagyta.
A filozófiatörténet Kierkegaard munkásságát tekinti az egzisztencializmus első megnyilvánulásának. Gondolatai nagy hatással voltak a protestáns teológiára és a realista regényírásra, sokat merített belőle Ibsenen és Strindbergen kívül Kafka, Sartre és Camus.

Kapcsolódó anyagok

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Hogyan tekintenek a vidéki páciensek a gyógyszerészi szolgáltatásokra?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Venczel Attila egy autonóm újrakezdő, aki az élete több területén is anakronisztikusnak számító eljárások felé fordult. Hagyományőrző fotográfiával foglalkozik, hagyományőrző lövészettel, és kézműves nyomdát üzemeltet

Tovább


Csecsemők a szeméttelepen

Diszfunkcionális családok: amikor több a torzulás, mint a szépség. Ahol a legjobb esetben is csak nő a gyerek, mint a gomba. „Mégis felnőttünk valahogy”, szokás mondani. Na igen, felnőttünk. Hiszen nő a gyerek, mint a futónövény, kapaszkodik a betonfal repedésein a fény felé.

Tovább


Személyes nekrológ Láng István akadémikusnak (1931-2016)

Még nem láttam embert ennyit dolgozni, pedig körülbelül hatvan éves korodtól kezdve emlékszem rád. Olyan szép ritmusban csináltad, hatékonyan, látszólag könnyedén és megállás nélkül. Sokat segített ebben az alaposságod és a taktikai érzéked: gondosan megterveztél mindent, óvatosan, előrelátóan. A napi rutinodnak éppúgy része volt az aktuális ügyek intézése, mint az 5 évvel későbbi események előkészítése.

Tovább


A kézműves fotográfia

Különleges fotókiállítás nyílt Szentesen december 3-án a Tokácsli Galériában. A Fridrich János emlékkiállítás megidézi a régmúlt városi fényképészeinek világát, és bemutatja a régi technikák továbbélését is.

Tovább


Kierkegaard magánya