hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Kierkegaard magánya


Kierkegaard magánya

| |
 

1813. május 5-én született Koppenhágában. Vallásos, bűntudattól gyötört apja szegény vidéki béreslegényből vált dúsgazdag polgárrá, és még nyomorúságos ifjúkorában megátkozta Istent. Emiatt később úgy érezte, hogy szerencsétlenségre kárhoztatott ő is, utódai is.

Apja ösztökélésére 1830-ban teológiára iratkozott be, de érdeklődése hamarosan a filozófia és az esztétika felé fordult. Végül otthagyta az egyetemet, és az aranyifjak kicsapongó életét élte. 1834-ben, anyja halála után kezdte el írni Naplóját. Amikor 1838-ban apja is meghalt, felhagyott a bohém élettel.

Folytatta teológiai tanulmányait, 1840-ben ledoktorált, és még ugyanebben az évben eljegyezte Regine Olsent, egy államtanácsos leányát. A közvélemény teljes elképedésére és felháborodására azonban egy év múlva, mondvacsinált ürüggyel felbontotta az eljegyzést. Berlinbe ment, hogy Schelling filozófiai előadásait hallgassa. Hazatérve, 1841-ben Koppenhágában teológiai doktori címet szerzett.

Teljes elszigeteltségben élt, szédületes iramban dolgozott. Négy év alatt nyolc jelentős művet írt, amelyeket álnéven, saját kiadásban jelentetett meg. Legnagyobb hatású műve, a Vagy-vagy (1843) napló-, levél- és elbeszélésbetétekkel tarkított nagyesszé, amely az esztétikai és az etikai életfelfogás közti választás szükségességéről szól. Ezzel a művével ugyanazon a napon jelent meg a hit és az áldozathozatal kérdésével foglalkozó Félelem és reszketés, amely az erkölcsöt és a hitet állította szembe az ótestamentumi Ábrahám történetében.

A szorongás fogalma (1843) című a félelemmel szembeállított, tárgy nélküli szorongás kérdéskörét járta körül. Úgy vélte, hogy a filozófiának egyszer s mindenkorra le kell mondania az objektivitás általános igényéről, elsődleges feladata az egyéni lét vizsgálata. Az élet értelmetlen, a lét kérdései csak irracionálisan, vallásos megközelítésből vizsgálhatók és oldhatók meg. Nézetei szerint az emberi létezés az esztétikai (spontaneitás és szabadosság), az etikai (jó lelkiismeret) és a vallási ("végtelen rezignáció") stádiumokon halad keresztül.
Az 1840-es évek második felétől Kierkegaardban egyre erősödött a hit, hogy Isten különleges szerepet szánt neki, hogy az ő feladata a kereszténység valós természetének feltárása kortársai előtt. A vallás a lét legfelsőbb állapota - vélekedett - a "kereszténység pedig nem tan, hanem egzisztenciális üzenet".

Az egyházat ostorozó írásait a papság és a polgárság felháborodottan utasította vissza.
Az állandó feszültséget, a felfokozott lelkiállapotot Kierkegaard szervezete nem bírta elviselni. Alig 42 évesen, 1855 októberében az utcán agyvérzést kapott és kórházba került. Itt halt meg november 11-én, vagyona maradékát volt jegyesére, Regine Olsenre hagyta.
A filozófiatörténet Kierkegaard munkásságát tekinti az egzisztencializmus első megnyilvánulásának. Gondolatai nagy hatással voltak a protestáns teológiára és a realista regényírásra, sokat merített belőle Ibsenen és Strindbergen kívül Kafka, Sartre és Camus.

Kapcsolódó anyagok

A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Atipikus Hirayama-kór: betegségkezdet a felső végtag proximalis részén

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


Kierkegaard magánya