TARTALOM

 VISSZA

 


Ki is volt az "angol beteg"?



| |
 


Borostyánkőn (ma Bernstein, Ausztria) született nemesi, bár nem grófi családban. Apja nemzetközi hírű Belső-Ázsia kutató volt, fiát azonban ekkor még az autók és a repülőgépek világa vonzotta. Angliában tanult, itt szerezte meg első pilótaengedélyét is. Az első világháború idején önkéntes pilótaként szolgált az osztrák-magyar légierőben.

Rendíthetetlen lojalistaként a háború után mindkét királypuccs során ő volt IV. Károly király sofőrje, ekkor ragadt rá a grófi cím is, mert az exuralkodó következetesen így szólította.
1926-ban az osztrák Steyr túrakocsik megbízhatóságát bizonyítandó a Nílus mentén egész Szudánig vezetett, 1929-ben autóval járta végig az ősi Darb el-Arbain karavánutat. A sivatag szerelmese lett, feléledt felfedezői hajlama, főként a Líbiai-sivatag titkai foglalkoztatták. 1931-ben repülőgépe Szíriában viharba került és lezuhant, de túlélte a kalandot.
1932-ben angol társaival a legendás Zerzura oázis három völgyéből kettőt fedeztek fel, később egyedül bukkant rá a harmadik völgyre. A délnyugat-egyiptomi sivatagban prehisztorikus sziklarajzokat talált, és fontos geomorfológiai kutatásokat végzett. 1935-ben eljutott az Egyiptom déli határvidékén élő magyarábokhoz, a 16. században a törökök által elhurcolt magyarok leszármazottaihoz. A következő években a német Leo Frobenius társaságában több expedíciót vezetett, hatalmas területeket térképezett fel. Almásynak, avagy ahogy a beduinok nevezték, Abu Ramlának (A homok atyja) arra is jutott ideje, hogy megszervezze a vitorlázó repülést Egyiptomban és több könyvet írjon útjairól.

A második világháború kitörésekor a briteknek és az olaszoknak is felajánlotta szolgálatait, de mindkét fél a másik kémjének vélte, ezért haza kellett térnie. A német Wehrmacht viszont igényt tartott tapasztalataira, helyismeretére. Századosi rangban Rommel tábornok Afrika hadtestéhez került. Több titkos akcióban vett részt, a legkalandosabb során saját térképvázlatai alapján vitt Líbiából két német ügynököt több ezer kilométeres sivatagi repülés után Egyiptomba.
Hazatérése után háborús bűnösként a népbíróság elé állították, de a tekintélyes orientalista, Germanus Gyula védőbeszédének hatására felmentették. A kalandos életű grófról bizton állítható, hogy konzervatív királypárti volt, de nem nácibarát.
1947-ben ismét Egyiptomba utazott, 1949-ben harmadmagával - távolsági rekordot felállítva - Párizsból Kairóba vontatott egy vitorlázó repülőgépet. Élete utolsó éveiben egy sivatagkutató intézet létrehozásán fáradozott, de az igazgatói posztot már nem foglalhatta el: 1951. március 22-én Salzburgban belehalt korábban szerzett fertőzéseibe, itt is temették el.

Almásy kalandos élete ihlette Michael Ondaatje 1992-ben megjelent Az angol beteg című regényét, amelyből 1996-ban sikeres, kilenc Oscar-díjjal jutalmazott brit film készült, Anthony Minghella rendezésében.

Kapcsolódó anyagok

Filmet varázsolni az életből

A nyári forróság vonzza a kórokozókat

Szeniortorna - Idősebbek is elkezdhetik

Indulnak az idei MESZK-pályázatok!

Robotoké a jövő a szívsebészetben is

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Mindenki a saját szenvedéstörténete felől ismerhető meg

Hegedűs Gyöngyit a Fragmentum csoportos kiállításon bemutatott művei alapján az orvoslás és a művészet kapcsolatáról, az alkotás funkciójáról és magáról a kiállításról kérdeztük.

Tovább


Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Dr. Magyar László András orvostörténész, író és műfordító munkássága kiválóan illusztrálja, milyen szerteágazó és sokszínű kutatásokat folytathat az, aki az orvostörténet iránt érdeklődik. Könyveinek, ismeretterjesztő és szaktanulmányainak, valamint fordításainak köszönhetően betekintést nyerhettünk – hogy csak néhány példát említsünk – a démonológiába, a kísértettanba, a régmúlt idők gyógymódjaiba, megismerhettük a régi orvosi eszközöket, a görög dietetikát, valamint azt, hogy mit gondolt a 16-17. század embere a házastársi kötelességről.

Tovább


Ki is volt az "angol beteg"?