TARTALOM

 VISSZA

 


Ki itt a Frankenstein?


Ki itt a Frankenstein?
Nagy Zsuzsanna
| |
 

„Én jót akartam, és jó voltam. A nyomorúság faragott belőlem démont. Tégy boldoggá, s megint erényes leszek.”


Néhány hideg nyári hét alatt egy zseniális fiatalokból álló társaság maradandót alkotott, egy sajátos irodalmi műfajt is teremtett. A klasszikus horror különleges figurája, a „Kreatúra” született meg egy irodalmi játék folytán, s az alkotó, egy fiatal lány mindeközben megfogalmazta, kijelölte a modern bioetika sarkalatos pontjait, föltette mindannyiunk kérdéseit a tudomány mindenható voltáról, a tudományos kisérletezés kegyetlen határterületeiről, a tudomány teremtő erejéről és az általa okozott gonosz gyötrelmekről. Mindamellett, hogy megjelenítette a képzés hatalmát, a kirekesztettek magányos szenvedését.

Mary Shelley, lánykori nevén Mary Wollstonecraft Godwin 1797 augusztus 30-án született Londonban, és ugyanott halt meg,1851-ben. Élete nem volt hosszú, ám annál kalandosabb.

Mary Shelley többek közt a romantikus költő, Percy B. Shelley élettársaként vált ismertté, ám maga is kivételes személyiség volt.
Apja ugyancsak kirítt a korbeli társadalomból, ismert író, filozófus és zsurnaliszta, különleges eszményeket táplált mint az „angol jakobinusok” vezéralakja, aki a párizsi forradalmi hullám hatására egy osztály nélküli társadalom vízióját festette meg, melyben az államhatalmi szervek, az állandó hadsereg, sőt a házasság intézménye is fölösleges. Élettársa, a híres angol feminista írónő, Mary Wollstonecraft, miután megszülte a kislányt, gyermekágyi lázban meghalt.

Mary az apja házában ismerkedett meg Percy Bysshe Shelleyvel, aki annak híve és tanítványa volt, s nem utolsó sorban, nős. Amikor egymásba szerettek, Shelley nagyvonalúan felajánlotta első feleségének, hogy éljenek hármasban, ám ezt ő elképzelhetetlennek tartotta. Ezek után a pár 1814-ben Franciaországba szökött, majd 1816 tavaszán Svájcban csatlakozott barátjukhoz, a korábban száműzetésbe vonult Lord Byronhoz. Vitték magukkal Mary féltestvérét is.

A nyaralásra és a kint tartózkodásra alkalmatlan ítéletidőben a társaság éjjelente Prométheuszról beszélgetett, a két költő hevesen vitatta a mindkettőjük által rajongva tisztelt Milton elbeszélő költeményét, az Elveszett Paradicsomot, és az abban szereplő bukott angyal, a Sátán szerepét. (Shelleyt ateizmusa miatt zárták ki Oxfordból.)
Unaloműzésből Byron kihívta Shelleyéket (és John William Polidori orvost is, aki a társaságban tartózkodott), egy afféle „költői versenyre”, melynek céljaként, a lehető legijesztőbb történet megalkotását tűzték ki.

Mary Shelley alkotása, a Frankeinstein, avagy a modern Prométheusz (Frankenstein or, The Modern Prometheus) a továbbiakban alapműve lett a horror történetek és filmek bizonyos műfajának.

A regényt 19 évesen írták, s ez bizonyos szempontból meghatározta hangvételét, sajátosan jámbor a morális tartalom, emberi tanulságai pedig meglehetősen naivak. Mégis ez adja máig ható irodalmi értékét. Az életre keltett iszonyú külsejű kreatúra jelleme a sorozatos megpróbáltatások során változik. Jámbor, jószándékú, segítőkész és szeretetre éhes teremtményből a sorozatos megpróbáltatások, az emberi elutasítás és kikesztődés miatt válik bosszúszomjas pusztító szörnyeteggé.

Itt sietünk leszögezni, hogy Frankenstein, nem maga a szörny, hanem annak tudós megalkotója. Keresztneve: Victor. A későbbiekben a számos adaptáció összekeverte a névtelen kreatúrát az alkotóval, dr. Frankensteinnel.

Victor Frankenstein a műben kémiával és matematikával foglalkozó tehetséges genfi ifjú, aki kíváncsi és elszánt, Victor nem bír természetfeletti erővel, és alapvetően a tudomány eltökélt híve, Istent játszik, teremtményt hív életre; s bár szépet akar alkotni, a hullákból összefércelt két és fél méteres lény iszonyúra sikeredik.

Dr. Frankenstein Ingolstadtban alkotja meg minden addigit felülmúló munkáját: egy eleven, mozgó, érző, önmagától cselekvőképes lényt. Aki amint életre kel az elektromoság révén, teremtőjét is megijeszti. Az elszörnyedt Frankenstein a továbbiakban nem vállal felelősséget a démonért, és sorsára hagyja a vértől szennyezett laboratóriumban a teljesen tudatlan és jámbor teremtményt.

Az idők során a különböző feldolgozásokból kikopott a mű erkölcsi mondandó, a szeretet után sóvárgó, mégis kitaszított teremtmény pszichológiája, mely úgy tűnik, kevéssé kötötte le az egyéb izgalmakra áhítozó közönséget. Elveszett a mű filozófiai mondanivalója, mely a kirekesztettség, elzárkózás lélektani kérdéseit elemzi, és eltűnt a fejlődésregény-jelleg is, ami pedig a regény egyik lényege.

A monstrum fokozatosan fedezi fel a világot, s az emberek félelme és gyűlölete miatt válik végül bosszúra éhes pusztítóvá. Ez a regény a teremtés, az ember istenné válásának buktatóit feldolgozó alapmű. És ma, amikor a kreativitás fejlesztése alapkövetelmény és óriási üzlet, s amikor a teremtést lassacskán játékként, esetleg tudományos vívmányként fogjuk fel, a mű mélyebb félelmeinkre is rávilágít, Mary Shelley regénye máig a téma újragondolására késztet.

Nagy Zsuzsanna
.


Kulcsszavak

horror, bioetika, teremtés, tudomány, Shelley, fejlődésregény

Kapcsolódó anyagok

Az egészségügyi ellátás során elkövetett hibák kezelésének általános kérdései és bioetikai vonatkozásai

28 év a hazai klinikai idegtudományok együttműködésének szolgálatában

Bertolt Brecht és Németh László Galilei-olvasata

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Innovációk a Lelki Egészség Területén

2018. november 14.-én kerül megrendezésre, Innovációk a Lelki Egészség Területén címmel a XXII. Közösségi Pszichiátriai, Addiktológiai és Mentálhigiénés Konferencia. Az utóakkreditációban várhatóan öt kredipontot érő konferencia helyszíne: Országos Közegészségügyi Intézet, 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2.

Tovább


Szívvel-lélekkel pszichokardiológiai konferencia

Hiánypótló képzés a vezető haláloknak számító szív-és érrendszeri kórképekről és a hátterükben álló, életmóddal összefüggő kockázati tényezők szerepéről, pszichoszociális rizikófaktorokról - kardiológusoknak, belgyógyászoknak, klinikai szakpszichológusoknak. Remek előadók, multidiszciplináris program, esetmegbeszélő csoport. OFTEX: 12 kreditpont.

Tovább


Erdélyi Jánosra polihisztorra, tanárra emlékeznek Sárospatakon

Emléknapot tart szombaton Erdélyi János (1814-1868) halálának 150. évfordulója alkalmából a Sárospataki Református Kollégium.

Tovább


Nőtt a klinikai gyógyszervizsgálatok száma és bevétele Debrecenben

Öt év alatt megduplázódott a klinikai gyógyszervizsgálatok száma a Debreceni Egyetemen (DE), az ebből származó árbevétel pedig háromszorosára nőtt és csaknem elérte az 5,5 milliárd forintot - közölte az egyetem gyógyszerfejlesztési koordinációs központjának igazgatója.

Tovább


Ki itt a Frankenstein?