hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Ki itt a Frankenstein?


Ki itt a Frankenstein?
Nagy Zsuzsanna
| |
 

„Én jót akartam, és jó voltam. A nyomorúság faragott belőlem démont. Tégy boldoggá, s megint erényes leszek.”


Néhány hideg nyári hét alatt egy zseniális fiatalokból álló társaság maradandót alkotott, egy sajátos irodalmi műfajt is teremtett. A klasszikus horror különleges figurája, a „Kreatúra” született meg egy irodalmi játék folytán, s az alkotó, egy fiatal lány mindeközben megfogalmazta, kijelölte a modern bioetika sarkalatos pontjait, föltette mindannyiunk kérdéseit a tudomány mindenható voltáról, a tudományos kisérletezés kegyetlen határterületeiről, a tudomány teremtő erejéről és az általa okozott gonosz gyötrelmekről. Mindamellett, hogy megjelenítette a képzés hatalmát, a kirekesztettek magányos szenvedését.

Mary Shelley, lánykori nevén Mary Wollstonecraft Godwin 1797 augusztus 30-án született Londonban, és ugyanott halt meg,1851-ben. Élete nem volt hosszú, ám annál kalandosabb.

Mary Shelley többek közt a romantikus költő, Percy B. Shelley élettársaként vált ismertté, ám maga is kivételes személyiség volt.
Apja ugyancsak kirítt a korbeli társadalomból, ismert író, filozófus és zsurnaliszta, különleges eszményeket táplált mint az „angol jakobinusok” vezéralakja, aki a párizsi forradalmi hullám hatására egy osztály nélküli társadalom vízióját festette meg, melyben az államhatalmi szervek, az állandó hadsereg, sőt a házasság intézménye is fölösleges. Élettársa, a híres angol feminista írónő, Mary Wollstonecraft, miután megszülte a kislányt, gyermekágyi lázban meghalt.

Mary az apja házában ismerkedett meg Percy Bysshe Shelleyvel, aki annak híve és tanítványa volt, s nem utolsó sorban, nős. Amikor egymásba szerettek, Shelley nagyvonalúan felajánlotta első feleségének, hogy éljenek hármasban, ám ezt ő elképzelhetetlennek tartotta. Ezek után a pár 1814-ben Franciaországba szökött, majd 1816 tavaszán Svájcban csatlakozott barátjukhoz, a korábban száműzetésbe vonult Lord Byronhoz. Vitték magukkal Mary féltestvérét is.

A nyaralásra és a kint tartózkodásra alkalmatlan ítéletidőben a társaság éjjelente Prométheuszról beszélgetett, a két költő hevesen vitatta a mindkettőjük által rajongva tisztelt Milton elbeszélő költeményét, az Elveszett Paradicsomot, és az abban szereplő bukott angyal, a Sátán szerepét. (Shelleyt ateizmusa miatt zárták ki Oxfordból.)
Unaloműzésből Byron kihívta Shelleyéket (és John William Polidori orvost is, aki a társaságban tartózkodott), egy afféle „költői versenyre”, melynek céljaként, a lehető legijesztőbb történet megalkotását tűzték ki.

Mary Shelley alkotása, a Frankeinstein, avagy a modern Prométheusz (Frankenstein or, The Modern Prometheus) a továbbiakban alapműve lett a horror történetek és filmek bizonyos műfajának.

A regényt 19 évesen írták, s ez bizonyos szempontból meghatározta hangvételét, sajátosan jámbor a morális tartalom, emberi tanulságai pedig meglehetősen naivak. Mégis ez adja máig ható irodalmi értékét. Az életre keltett iszonyú külsejű kreatúra jelleme a sorozatos megpróbáltatások során változik. Jámbor, jószándékú, segítőkész és szeretetre éhes teremtményből a sorozatos megpróbáltatások, az emberi elutasítás és kikesztődés miatt válik bosszúszomjas pusztító szörnyeteggé.

Itt sietünk leszögezni, hogy Frankenstein, nem maga a szörny, hanem annak tudós megalkotója. Keresztneve: Victor. A későbbiekben a számos adaptáció összekeverte a névtelen kreatúrát az alkotóval, dr. Frankensteinnel.

Victor Frankenstein a műben kémiával és matematikával foglalkozó tehetséges genfi ifjú, aki kíváncsi és elszánt, Victor nem bír természetfeletti erővel, és alapvetően a tudomány eltökélt híve, Istent játszik, teremtményt hív életre; s bár szépet akar alkotni, a hullákból összefércelt két és fél méteres lény iszonyúra sikeredik.

Dr. Frankenstein Ingolstadtban alkotja meg minden addigit felülmúló munkáját: egy eleven, mozgó, érző, önmagától cselekvőképes lényt. Aki amint életre kel az elektromoság révén, teremtőjét is megijeszti. Az elszörnyedt Frankenstein a továbbiakban nem vállal felelősséget a démonért, és sorsára hagyja a vértől szennyezett laboratóriumban a teljesen tudatlan és jámbor teremtményt.

Az idők során a különböző feldolgozásokból kikopott a mű erkölcsi mondandó, a szeretet után sóvárgó, mégis kitaszított teremtmény pszichológiája, mely úgy tűnik, kevéssé kötötte le az egyéb izgalmakra áhítozó közönséget. Elveszett a mű filozófiai mondanivalója, mely a kirekesztettség, elzárkózás lélektani kérdéseit elemzi, és eltűnt a fejlődésregény-jelleg is, ami pedig a regény egyik lényege.

A monstrum fokozatosan fedezi fel a világot, s az emberek félelme és gyűlölete miatt válik végül bosszúra éhes pusztítóvá. Ez a regény a teremtés, az ember istenné válásának buktatóit feldolgozó alapmű. És ma, amikor a kreativitás fejlesztése alapkövetelmény és óriási üzlet, s amikor a teremtést lassacskán játékként, esetleg tudományos vívmányként fogjuk fel, a mű mélyebb félelmeinkre is rávilágít, Mary Shelley regénye máig a téma újragondolására késztet.

Nagy Zsuzsanna
.


Kulcsszavak

horror, bioetika, teremtés, tudomány, Shelley, fejlődésregény

Kapcsolódó anyagok

A kreativitás arculatai a bipoláris hangulatzavar tükrében

A jövő ápolói, szakdolgozói versenyeztek

Szempontok a kvalitatív kutatás tervezéséhez és értékeléséhez

Szerkesztőségi kommentár Bánfalvi Attila: A hittelenség hite című közleményéhez

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Tízből két magyar érintett valamilyen légúti betegségben

Magyarországon a népesség csaknem 25 százalékánál fordul elő légúti allergiás megbetegedés, az asztmás és COPD-s betegek száma pedig közel 1 millióra tehető. Többlépcsős, nagyszabású kampányt indított „Mozdulj Oxigénnel” elnevezéssel a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet hátterével létrehozott Légzéssel a Lélekért Alapítvány, hogy felhívják a figyelmet a súlyos légúti betegségekre a betegek mobilitásának lehetőségeire, a megelőzés és a terápiás együttműködés kiemelkedően fontos szerepére. A kampány megkoronázásaként filmvászonra illő kisfilm készült Magyarország legkülönlegesebb kórusáról, mely bemutatja hogyan készült fel a kórus első nagy fellépésére.

Tovább


Global Generic, Biosimilar and Value Added Medicines Conference

Industry leaders from the generic, biosimilar and value added medicines industries discuss challenges and opportunities in ensuring sustainable, worldwide patient access to pharmaceuticals.

Tovább


Öt új nemzeti kutatás-fejlesztési program indul

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával öt nemzeti kutatás-fejlesztési program indul tíz új projekttel, összesen öt milliárd forint támogatással - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Tovább


Elemzés az élelmiszertermelés környezeti hatásairól

Az élelmiszertermelés környezeti hatásainak eddig legátfogóbb elemzését készítették el brit és svájci kutatók, adataik alapján megállapították, hogy a hús- és tejtermékek fogyasztásának visszafogása az egyedüli leghatásosabb mód a bolygónkra gyakorolt környezeti hatás csökkentésének.

Tovább


Ki itt a Frankenstein?