TARTALOM

 VISSZA

 


Kezdetben volt a kert


Kezdetben volt a kert

| |
 

Ötven éve jelent meg Lesznai Anna, Kezdetben volt a kert című nagyregénye, mely egy gazdag, páratlanul színes életmű méltó lezárása, a magyar történelmi emlékezet megkerülhetetlen hagyatéka, egy letűnt világ mementója. Lesznai Anna (1885–1966) költő, író, képző- és iparművész, művésztanár.

„ Általános emberi szokás szerint megszülettem. …valamikor a középkorban kezdtem, elmaradt felvidéki faluban, mégpedig egy kastélynak nevezett kedves, öreg házban, amely már akkor is kacsalábon forgott elavult illúziók kellős közepén...”

A kislány a körtvélyesi mesevilágban, egy Zemplén megyei vidéki kúrián nő fel. Kilenc évvel idősebb bátyja, Iván kedvéért azonban, aki iskoláit a pesti piaristáknál folytatja, a család a téli hónapokra felköltözik Budapestre. Édesapja a Nemzeti Kaszinó egyetlen zsidó tagja, élénk szellemi és társasági életet élő szeretetreméltó gavallér, a körtvélyesi kúria mintájára, Budapesten is nagy házat visz. Itt azonban a vendégek már nemcsak a vidéki nemesség köréből kerülnek ki, hanem Iván radikális diákpajtásai is szívesen látottak. Köztük van Jászi Oszkár, Anna későbbi férje is, aki így ír visszaemlékezéseiben a lány apjáról:

„Gróf Andrássy Gyula bizalmas tanácsadója, , …mérsékelten liberális, gazdag ember, aki nyílt házat tartott Pesten, s bárki barátaink közül meghívás nélkül felmehetett hozzájuk vacsorázni. Örömét lelte benne, hogy házában a legkülönbözőbb pártállású és világnézetű emberek találkoztak, és ott elvitatkoztak irodalmi és politikai kérdésekről. Konzervatív liberalizmusa az extrémek ellen fordult, de szívesen látott vendég volt minden jó modorú ember a legfiatalabb korosztályokból; fiatal barátainak a magyar nemzeti küzdelem értelmét és jelentőségét magyarázta Andrássy Gyula és Apponyi Albert szellemében. Persze, bennünket a „dzsungliban” nem győzött meg, csak fokozta ellenállásunkat az ország uraival szemben. Szellemes, briliáns, bőkezű háziurunk ezeket az informális társas estéit valószínűleg a Kipling akkor nagyon divatos könyve mintájára nevezte el, s a dzsunglival azt akarta kifejezni, hogy egy csomó, össze nem tartozó, különös és eredeti példány verődött ott össze.”

Ebbe a szellemi közegbe nevelődött bele Lesznai Anna, akkor még Moscovitz Amália (Leszna a Körtvélyes közelében megbúvó falucska, művésznevét innen kölcsönözte). E mondatnak nem kéne éppenséggel zárójelben háttérben maradnia, hiszen Lesznai Anna lírája, mely átszövi irodalmi és képzőművészeti alkotásait – mind innen táplálkozik, otthona földjéről. A legelső művészeti ággal is itt ismerkedett meg. Nyaranta kubikosok érkeztek Mezőkövesdről a birtokra, akik magukkal hoztak egy-két asszonyt, hogy főzzenek rájuk. Ezektől a parasztasszonyoktól tanult a fiatal lány hímezni. Tőlük tanulta meg azt, hogyan válnak a formák szimbólummá, a szimbólum varázslattá.

„Mert ha egy virágot rajzoltam, ami nekik nem tetszett, elnevezték kutyás mintának, és a virágból kutyát csináltak. És ez nagyon jó kutya volt.”

Innen indul mágikus világlátásának fonala, amelynek van egy még mélyebb gyökere; a mese. Talán a mese az alap. Kiindulópontja, éltető ereje, értelmet adó motívuma művészetének. Hímzésein az ornamensek, illusztrációinak erős stilizáltsága, nagyregényének áradó mesemondó képessége, a kert mint lételem, mint mágikus mikrokozmosz – mind-mind az emberiség legősibb állapota felé irányít minket, a mesekertbe, ahol a titkokat meg lehet fejteni.



„A liszkai kertben csupa olyan fa meg virág terem, ami beleavatkozik az ember életébe… A centifóliák nálunk nagyobbak, mint a két öklöm. Szüntelenül forognak, mint az égitest. Ha rájuk hajlunk, könnyen magunkba szippantanak, és nehéz kimenekülni útvesztőjükből. Megesik, hogy elnyelnek egy egész darab világot: akkor üresség támad körülöttünk, és az űrben mindenféle varázs fenyeget…”

De már korán megjelenik a félelem a körtvélyesi kertben (regényében Liszka):

„Nálunk, Liszkán olyan, mintha ezer éve volnánk egy tündérkertben, ahol mindig vasárnap van. De ha egy gonosz boszorka ránk eresztené a hétfőt, akkor el muszájna menekülni innét.”

Lesznai Anna anyagi és szellemi javakban gazdag családba született, ahol akadálytalanul bontakozhatott ki tehetsége. Körtvélyesen megfordult Rippl-Rónai, sőt le is festette a kastélyt, Pesten Ferenczy Károlytól és Hollósy Simontól tanult festeni.

Első verseit unokabátyja, Hatvany Lajos viszi el a Nyugatba – míg ő Párizsban festői tanulmányokat folytat, első kötetének megjelenését Ady méltatja. Fiatalon bekerül a magyar progresszió legjelentősebb társadalmi és művészeti mozgalmaiba, barátságot köt Balázs Bélával, Lukács Györggyel, Kaffka Margittal, bejáratos a Huszadik Század, a Vasárnapi kör és a Nyolcak társaságába. A fényes kezdetet – élete, munkássága szorosan összekapcsolódva a huszadik század sorsával –hosszú, megpróbáltatásokkal teli élet követi, két világháború, két emigráció, s a második hazátlanság fájdalmát már nem enyhíti semmi.

De nyolcvanévesen útra kel, hazalátogat, és megéri, hogy megjelenik 1966-ban Budapesten nemzedékeken átívelő családregénye, a Kezdetben volt a kert.

Bánsági Kinga
eLitMed.hu

Kulcsszavak

Lesznai Anna, nagyregény, kötet, magyar irodalom

Kapcsolódó anyagok

Egy szeretett test története

Beszélgetőkönyv Bálint Géza professzorral

Kezdetben volt a kert

Mandala, a „macskasági embermagánregény”

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább