hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Kezdetben volt a kert


Kezdetben volt a kert

| |
 

Ötven éve jelent meg Lesznai Anna, Kezdetben volt a kert című nagyregénye, mely egy gazdag, páratlanul színes életmű méltó lezárása, a magyar történelmi emlékezet megkerülhetetlen hagyatéka, egy letűnt világ mementója. Lesznai Anna (1885–1966) költő, író, képző- és iparművész, művésztanár.

„ Általános emberi szokás szerint megszülettem. …valamikor a középkorban kezdtem, elmaradt felvidéki faluban, mégpedig egy kastélynak nevezett kedves, öreg házban, amely már akkor is kacsalábon forgott elavult illúziók kellős közepén...”

A kislány a körtvélyesi mesevilágban, egy Zemplén megyei vidéki kúrián nő fel. Kilenc évvel idősebb bátyja, Iván kedvéért azonban, aki iskoláit a pesti piaristáknál folytatja, a család a téli hónapokra felköltözik Budapestre. Édesapja a Nemzeti Kaszinó egyetlen zsidó tagja, élénk szellemi és társasági életet élő szeretetreméltó gavallér, a körtvélyesi kúria mintájára, Budapesten is nagy házat visz. Itt azonban a vendégek már nemcsak a vidéki nemesség köréből kerülnek ki, hanem Iván radikális diákpajtásai is szívesen látottak. Köztük van Jászi Oszkár, Anna későbbi férje is, aki így ír visszaemlékezéseiben a lány apjáról:

„Gróf Andrássy Gyula bizalmas tanácsadója, , …mérsékelten liberális, gazdag ember, aki nyílt házat tartott Pesten, s bárki barátaink közül meghívás nélkül felmehetett hozzájuk vacsorázni. Örömét lelte benne, hogy házában a legkülönbözőbb pártállású és világnézetű emberek találkoztak, és ott elvitatkoztak irodalmi és politikai kérdésekről. Konzervatív liberalizmusa az extrémek ellen fordult, de szívesen látott vendég volt minden jó modorú ember a legfiatalabb korosztályokból; fiatal barátainak a magyar nemzeti küzdelem értelmét és jelentőségét magyarázta Andrássy Gyula és Apponyi Albert szellemében. Persze, bennünket a „dzsungliban” nem győzött meg, csak fokozta ellenállásunkat az ország uraival szemben. Szellemes, briliáns, bőkezű háziurunk ezeket az informális társas estéit valószínűleg a Kipling akkor nagyon divatos könyve mintájára nevezte el, s a dzsunglival azt akarta kifejezni, hogy egy csomó, össze nem tartozó, különös és eredeti példány verődött ott össze.”

Ebbe a szellemi közegbe nevelődött bele Lesznai Anna, akkor még Moscovitz Amália (Leszna a Körtvélyes közelében megbúvó falucska, művésznevét innen kölcsönözte). E mondatnak nem kéne éppenséggel zárójelben háttérben maradnia, hiszen Lesznai Anna lírája, mely átszövi irodalmi és képzőművészeti alkotásait – mind innen táplálkozik, otthona földjéről. A legelső művészeti ággal is itt ismerkedett meg. Nyaranta kubikosok érkeztek Mezőkövesdről a birtokra, akik magukkal hoztak egy-két asszonyt, hogy főzzenek rájuk. Ezektől a parasztasszonyoktól tanult a fiatal lány hímezni. Tőlük tanulta meg azt, hogyan válnak a formák szimbólummá, a szimbólum varázslattá.

„Mert ha egy virágot rajzoltam, ami nekik nem tetszett, elnevezték kutyás mintának, és a virágból kutyát csináltak. És ez nagyon jó kutya volt.”

Innen indul mágikus világlátásának fonala, amelynek van egy még mélyebb gyökere; a mese. Talán a mese az alap. Kiindulópontja, éltető ereje, értelmet adó motívuma művészetének. Hímzésein az ornamensek, illusztrációinak erős stilizáltsága, nagyregényének áradó mesemondó képessége, a kert mint lételem, mint mágikus mikrokozmosz – mind-mind az emberiség legősibb állapota felé irányít minket, a mesekertbe, ahol a titkokat meg lehet fejteni.



„A liszkai kertben csupa olyan fa meg virág terem, ami beleavatkozik az ember életébe… A centifóliák nálunk nagyobbak, mint a két öklöm. Szüntelenül forognak, mint az égitest. Ha rájuk hajlunk, könnyen magunkba szippantanak, és nehéz kimenekülni útvesztőjükből. Megesik, hogy elnyelnek egy egész darab világot: akkor üresség támad körülöttünk, és az űrben mindenféle varázs fenyeget…”

De már korán megjelenik a félelem a körtvélyesi kertben (regényében Liszka):

„Nálunk, Liszkán olyan, mintha ezer éve volnánk egy tündérkertben, ahol mindig vasárnap van. De ha egy gonosz boszorka ránk eresztené a hétfőt, akkor el muszájna menekülni innét.”

Lesznai Anna anyagi és szellemi javakban gazdag családba született, ahol akadálytalanul bontakozhatott ki tehetsége. Körtvélyesen megfordult Rippl-Rónai, sőt le is festette a kastélyt, Pesten Ferenczy Károlytól és Hollósy Simontól tanult festeni.

Első verseit unokabátyja, Hatvany Lajos viszi el a Nyugatba – míg ő Párizsban festői tanulmányokat folytat, első kötetének megjelenését Ady méltatja. Fiatalon bekerül a magyar progresszió legjelentősebb társadalmi és művészeti mozgalmaiba, barátságot köt Balázs Bélával, Lukács Györggyel, Kaffka Margittal, bejáratos a Huszadik Század, a Vasárnapi kör és a Nyolcak társaságába. A fényes kezdetet – élete, munkássága szorosan összekapcsolódva a huszadik század sorsával –hosszú, megpróbáltatásokkal teli élet követi, két világháború, két emigráció, s a második hazátlanság fájdalmát már nem enyhíti semmi.

De nyolcvanévesen útra kel, hazalátogat, és megéri, hogy megjelenik 1966-ban Budapesten nemzedékeken átívelő családregénye, a Kezdetben volt a kert.

Bánsági Kinga
eLitMed.hu

Kulcsszavak

Lesznai Anna, nagyregény, kötet, magyar irodalom

Kapcsolódó anyagok

A terápiák társadalmától a teremtő vágyakig

Egy szeretett test története

Beszélgetőkönyv Bálint Géza professzorral

Kezdetben volt a kert

Mandala, a „macskasági embermagánregény”

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A népszerűsített kéz

A könyv egy igényesen összeállított, bevezetésből és öt részből álló mű, amely részenként 2-4 fejezetben színvonalas ismeretterjesztő stílusban foglalkozik az emberi kézhez társuló antropológiai, humánbiológiai és orvostudományi kérdésekkel. Sőt, a szerző nagyvonalúan élve az alcímben jelzett „és még annál is több” megjegyzéssel, egyes fejezetekben a fő témától igen jelentős távolságokba kalandozik gondolatainak alaposabb kifejtése érdekében.

Tovább


A csók története

A filematológia az oszkuláció aktusával foglalkozó tudomány. Aki eddig nem ismerte volna e szavakat, a torontói professzor Marcel Danesi Csók története című ismeretterjesztő könyvéből megtudhatja, hogy a bizony léteznek tudósok, akik folyamatosan bővítik a csók témájáról felhalmozott tudományos ismereteket. Elmondása szerint a szerző csupán erre az egyszerűnek tűnő kérdésre kereste a választ: “Miért tartjuk ezt a nem higiénikus aktust gyönyörűnek és romantikusnak?”

Tovább


A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.

Tovább


Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Tovább