TARTALOM

 VISSZA

 


Karinthy öndiagnózisa


Karinthy öndiagnózisa
Nagy Zsuzsanna
| |
 

A regény, minden idők egyik legjobb betegségmemoárja, igazi remekmű, efelől semmi kétség. Nemhiába írta róla Babits: „ő volt a legkomolyabb írónk”, minthogy a halál titkainak szinte mániákus kutatása határozza meg műveit.

Agydaganata „történetét” 1937-ben jelentette meg, s erre az írásműre most külföldön ismét felfigyeltek. A Times szerint ebben a műfajban máig egyedülálló és iskolateremtő remekműről van szó. 2008-ban a New York Review of Books-ban a neves orvos író, Oliver Sacks elemzést közölt Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című regényének angol nyelvű kiadásához.

A mű világirodalmi szempontból is egyedülálló alkotás. Egyszerre lélektani és vezeklésregény, utazási regény és memoár. Szívszorító nyomozás a „nagy diagnózis” után, és hidegvérrel megírt krónikája egy ember elemi sorsfordulójának. Egészségből a betegségbe – ez minden ember rémálma, és élete második felének szinte elkerülhetetlen nagy változása.

Karinthy a betegségmemoárok új műfaját alkotta meg, melyben a páciens belső átélése, emberi tapasztalata, tünetei és visszaemlékezése olvasható. A mű máig jelentős emberi és irodalmi értékkel bír, hiszen Karinthy elemi kíváncsisággal fordul a világ titkai felé. Kutatja önmagát, az orvostudomány, a tudomány jellemzőit, megszállottan, mégis némi öniróniával áthatva hisz a tudományos felfedezések erejében, megváltó, emberi életeken átívelő hatalmában.
Karinthy józan, racionalista stílusa, örök éber önreflexiója, és érzékenysége a szerepszerűség, a paródia iránt teszi olyan hallatlanul szórakoztatóvá és átélhetővé műveit. Az ember „éli az életét”, de mégsem azonos vele teljes egészében. Ez a kíváncsi, kandi szem, mely egyszerre gyermeki és ősöreg, az irodalomban szinte egyedülálló nézőpontot teremt. Az Így írtok ti nemcsak az írói egyéniség paródiája, hanem mindenféle életbeni szerep megírt megéléséé is. A humor nem más, mint intellektuális elemzés, az élet elemi része Karinthynál.

Karinthy mohó kíváncsisága, nyitott szelleme révén jelentős tudásra tett szert az orvostudományok terén. A regényben szereplő leírások szerint eléggé hamar sikerült diagnosztizálnia betegségét, a precízen leírt hallucinációk, belső érzetek alapján rendszerezni a jeleket, és fölfedezi a sajnálatos tényt: agytumora van. Az intellektuális elemzés adja alapvető viszonyulását a világhoz. A mű egyrészt hallatlanul precíz elemző leírása a betegség körül kibontakozó történéseknek, eseményeknek, alakoknak, másrészt a belső víziók, álmok és reflexiók bonyolult szövevénye. A mű központi eleme a kiszolgáltatottság, a magányérzés és szeretetéhség.

A befejezés bibliai példája jelzi, mily nagy utat jár be a főhős.
"S úgy jártam a világban máris, ahogy Robinson szigetén illik járni a hajótöröttnek, ahová kidobta a közönyös hullám, amikor elsüllyedt alatta a Megértés, ami lelkes, Istentől küldött építők ácsoltak számára, valamikor, a múlt század közepén, s még régebben, egy ember, akinek már az apja is ács volt.”

Az utazás nem ér véget, ezt Karinthy-től is megtudhatjuk. Valahol benne rejlik annak a reménye is, hogy talán még a halállal sem.


Nagy Zsuzsanna

Kapcsolódó anyagok

Magyar Klinikai Onkológiai Társaság X. Jubileumi Kongresszusa

A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hormezis a modern orvoslásban

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Karinthy öndiagnózisa