hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Karinthy öndiagnózisa


Karinthy öndiagnózisa
Nagy Zsuzsanna
| |
 

A regény, minden idők egyik legjobb betegségmemoárja, igazi remekmű, efelől semmi kétség. Nemhiába írta róla Babits: „ő volt a legkomolyabb írónk”, minthogy a halál titkainak szinte mániákus kutatása határozza meg műveit.

Agydaganata „történetét” 1937-ben jelentette meg, s erre az írásműre most külföldön ismét felfigyeltek. A Times szerint ebben a műfajban máig egyedülálló és iskolateremtő remekműről van szó. 2008-ban a New York Review of Books-ban a neves orvos író, Oliver Sacks elemzést közölt Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című regényének angol nyelvű kiadásához.

A mű világirodalmi szempontból is egyedülálló alkotás. Egyszerre lélektani és vezeklésregény, utazási regény és memoár. Szívszorító nyomozás a „nagy diagnózis” után, és hidegvérrel megírt krónikája egy ember elemi sorsfordulójának. Egészségből a betegségbe – ez minden ember rémálma, és élete második felének szinte elkerülhetetlen nagy változása.

Karinthy a betegségmemoárok új műfaját alkotta meg, melyben a páciens belső átélése, emberi tapasztalata, tünetei és visszaemlékezése olvasható. A mű máig jelentős emberi és irodalmi értékkel bír, hiszen Karinthy elemi kíváncsisággal fordul a világ titkai felé. Kutatja önmagát, az orvostudomány, a tudomány jellemzőit, megszállottan, mégis némi öniróniával áthatva hisz a tudományos felfedezések erejében, megváltó, emberi életeken átívelő hatalmában.
Karinthy józan, racionalista stílusa, örök éber önreflexiója, és érzékenysége a szerepszerűség, a paródia iránt teszi olyan hallatlanul szórakoztatóvá és átélhetővé műveit. Az ember „éli az életét”, de mégsem azonos vele teljes egészében. Ez a kíváncsi, kandi szem, mely egyszerre gyermeki és ősöreg, az irodalomban szinte egyedülálló nézőpontot teremt. Az Így írtok ti nemcsak az írói egyéniség paródiája, hanem mindenféle életbeni szerep megírt megéléséé is. A humor nem más, mint intellektuális elemzés, az élet elemi része Karinthynál.

Karinthy mohó kíváncsisága, nyitott szelleme révén jelentős tudásra tett szert az orvostudományok terén. A regényben szereplő leírások szerint eléggé hamar sikerült diagnosztizálnia betegségét, a precízen leírt hallucinációk, belső érzetek alapján rendszerezni a jeleket, és fölfedezi a sajnálatos tényt: agytumora van. Az intellektuális elemzés adja alapvető viszonyulását a világhoz. A mű egyrészt hallatlanul precíz elemző leírása a betegség körül kibontakozó történéseknek, eseményeknek, alakoknak, másrészt a belső víziók, álmok és reflexiók bonyolult szövevénye. A mű központi eleme a kiszolgáltatottság, a magányérzés és szeretetéhség.

A befejezés bibliai példája jelzi, mily nagy utat jár be a főhős.
"S úgy jártam a világban máris, ahogy Robinson szigetén illik járni a hajótöröttnek, ahová kidobta a közönyös hullám, amikor elsüllyedt alatta a Megértés, ami lelkes, Istentől küldött építők ácsoltak számára, valamikor, a múlt század közepén, s még régebben, egy ember, akinek már az apja is ács volt.”

Az utazás nem ér véget, ezt Karinthy-től is megtudhatjuk. Valahol benne rejlik annak a reménye is, hogy talán még a halállal sem.


Nagy Zsuzsanna

Kapcsolódó anyagok

Pszichiátriai és az orvostudomány mainstream kutatásai

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


Karinthy öndiagnózisa