TARTALOM

 VISSZA

 


Karinthy és a csodák világa


Karinthy és a csodák világa

| |
 

Babits gyakran írt barátja, Karinthy munkásságáról. Gyakran elemezte annak sajátos eszejárását, kacérkodását a tudományokkal és érdeklődő távolságtartását a testtől.
„Csupa értelem és gondolat volt, érdeklődő, bíráló és élcelő, a saját életével szemben is. Érzésem természetesnek találná, hogy az maradjon a halálával szemben is. Sok író szelleme teljesen együtt vonaglik a tényekkel, mondhatnám, testi életük tényeivel, mintha csak e tények függvénye volna. Ő nem tartozott ezek közé. Az ő szelleme fölülemelkedett a tényeken: a lehetőségek, a logika birodalmába.”– írta Karinthyról Babits Mihály.


Kortársait is megragadta Karinthy sajátos világlátása, írói stílusa, melyben az ötlet a maga filozofikus furcsaságaival jobbára fontosabb volt, mint annak beágyazása és megjelenítése a valóságban. Karinthy írásaiban mindig a logikát kereste, a fogalmak tisztázását és a tiszta mondanivalót, éppen ezért mondhatni, nem alakított ki biztos saját stílust, éppen ő, a stílusparódiák mestere gyakran írt kényszerből, pongyolán, hevenyészett mondatokkal ragadta meg a lényeget, mely mindennél jobban érdekelte.

"Mi van az életen túl, az nálunk talán csak őt izgatta. A halál, mint utazás, mint kísérlet… Mi van az életen túl, s mi minden lehet még az aktuális emberi életen kívül?" - ez őt minden más írónál jobban érdekelte.

Karinthy a legváltozatosabb műfajokban alkotott:
az újságkrokitól a filozofáló esszéig, a fantasztikus novellától a regényes utópiáig írt mindent, amibe csak élénk szellemét beletölthette. Ám nem írt szabályszerű regényt, mert amint Babits mondja, nem volt előtte a valóságnak kellő tekintélye. Nem volt előtte semmi tekintélye az életnek…, holott ő maga nem viccelt, hanem csak rámutatott az élet vicceire.

A kortársak szemében életműve talán kevésnek tűnhetne föl lángeszéhez képest, ám mégis teljes, egész. Karinthy személyében és attitűdjében megtestesítette az írót, ő maga épp oly fontos volt, mint alkotásai. Nem véletlen, hogy páratlan népszerűségnek örvendett, és kávéházi ablak mellett ülő alakja afféle városi nevezetesség volt, amit érdemes az idegeneknek megtekinteni, s nem véletlen az sem, hogy írói paródiáival ennek az életbeli szerepnek számtalan variánsát tárta fel, stílusbravúrjaival lényegében véve pszichológiai munkát végezve.

„Milyen csalódás rádöbbenni, hogy ő ezt nem olvassa már! Nemcsak ezt: semmit sem fog már olvasni, akármit csinálok. Ő nem halt meg bennem: de én meghaltam őbenne. Csak most jutok tudatára, mennyire megszoktam őt, mint életem tanúját.”- kiált fel Babits.
Valahogy így vagyunk mi is kedvenceinkkel.

NZS

2012. 07.

Kapcsolódó anyagok

Mivel érdemes kezdeni a vérnyomáscsökkentő terápiát?

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Tudományos program

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Tovább


A népszerűsített kéz

A könyv egy igényesen összeállított, bevezetésből és öt részből álló mű, amely részenként 2-4 fejezetben színvonalas ismeretterjesztő stílusban foglalkozik az emberi kézhez társuló antropológiai, humánbiológiai és orvostudományi kérdésekkel. Sőt, a szerző nagyvonalúan élve az alcímben jelzett „és még annál is több” megjegyzéssel, egyes fejezetekben a fő témától igen jelentős távolságokba kalandozik gondolatainak alaposabb kifejtése érdekében.

Tovább


A csók története

A filematológia az oszkuláció aktusával foglalkozó tudomány. Aki eddig nem ismerte volna e szavakat, a torontói professzor Marcel Danesi Csók története című ismeretterjesztő könyvéből megtudhatja, hogy a bizony léteznek tudósok, akik folyamatosan bővítik a csók témájáról felhalmozott tudományos ismereteket. Elmondása szerint a szerző csupán erre az egyszerűnek tűnő kérdésre kereste a választ: “Miért tartjuk ezt a nem higiénikus aktust gyönyörűnek és romantikusnak?”

Tovább


A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.

Tovább


Karinthy és a csodák világa