TARTALOM

 VISSZA

 


Karinthy és a csodák világa


Karinthy és a csodák világa

| |
 

Babits gyakran írt barátja, Karinthy munkásságáról. Gyakran elemezte annak sajátos eszejárását, kacérkodását a tudományokkal és érdeklődő távolságtartását a testtől.
„Csupa értelem és gondolat volt, érdeklődő, bíráló és élcelő, a saját életével szemben is. Érzésem természetesnek találná, hogy az maradjon a halálával szemben is. Sok író szelleme teljesen együtt vonaglik a tényekkel, mondhatnám, testi életük tényeivel, mintha csak e tények függvénye volna. Ő nem tartozott ezek közé. Az ő szelleme fölülemelkedett a tényeken: a lehetőségek, a logika birodalmába.”– írta Karinthyról Babits Mihály.


Kortársait is megragadta Karinthy sajátos világlátása, írói stílusa, melyben az ötlet a maga filozofikus furcsaságaival jobbára fontosabb volt, mint annak beágyazása és megjelenítése a valóságban. Karinthy írásaiban mindig a logikát kereste, a fogalmak tisztázását és a tiszta mondanivalót, éppen ezért mondhatni, nem alakított ki biztos saját stílust, éppen ő, a stílusparódiák mestere gyakran írt kényszerből, pongyolán, hevenyészett mondatokkal ragadta meg a lényeget, mely mindennél jobban érdekelte.

"Mi van az életen túl, az nálunk talán csak őt izgatta. A halál, mint utazás, mint kísérlet… Mi van az életen túl, s mi minden lehet még az aktuális emberi életen kívül?" - ez őt minden más írónál jobban érdekelte.

Karinthy a legváltozatosabb műfajokban alkotott:
az újságkrokitól a filozofáló esszéig, a fantasztikus novellától a regényes utópiáig írt mindent, amibe csak élénk szellemét beletölthette. Ám nem írt szabályszerű regényt, mert amint Babits mondja, nem volt előtte a valóságnak kellő tekintélye. Nem volt előtte semmi tekintélye az életnek…, holott ő maga nem viccelt, hanem csak rámutatott az élet vicceire.

A kortársak szemében életműve talán kevésnek tűnhetne föl lángeszéhez képest, ám mégis teljes, egész. Karinthy személyében és attitűdjében megtestesítette az írót, ő maga épp oly fontos volt, mint alkotásai. Nem véletlen, hogy páratlan népszerűségnek örvendett, és kávéházi ablak mellett ülő alakja afféle városi nevezetesség volt, amit érdemes az idegeneknek megtekinteni, s nem véletlen az sem, hogy írói paródiáival ennek az életbeli szerepnek számtalan variánsát tárta fel, stílusbravúrjaival lényegében véve pszichológiai munkát végezve.

„Milyen csalódás rádöbbenni, hogy ő ezt nem olvassa már! Nemcsak ezt: semmit sem fog már olvasni, akármit csinálok. Ő nem halt meg bennem: de én meghaltam őbenne. Csak most jutok tudatára, mennyire megszoktam őt, mint életem tanúját.”- kiált fel Babits.
Valahogy így vagyunk mi is kedvenceinkkel.

NZS

2012. 07.

Kapcsolódó anyagok

Magyar Klinikai Onkológiai Társaság X. Jubileumi Kongresszusa

A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hormezis a modern orvoslásban

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Karinthy és a csodák világa