hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Kafka és a magyarok


Kafka és a magyarok

| |
 

Kafka mindig aktuális. Művei állandóak, üzenetük már kevésbé, és hát maga az alkotó alakja, megítélése is változik. A róla alkotott képet néhány éve némileg árnyalta egy brit akadémikus, James Hawes, aki a British Libraryben kutatva bizonyos Kafkáról szóló dokumentumokra bukkant, melyek alapján jelentősen módosul néhány közkeletű vélekedés Kafka életmódjáról és kapcsolatainak jellegéről.

A legjellemzőbb közkeletű vélekedés Kafka munkásságáról az, hogy minthogy a zord atya ellenérzései és terrorja miatt bizonytalan volt munkássága értékében, meg akarta semmisíteni kéziratait, s ebben barátja közreműködését kérte. A valóság ezzel szemben az, hogy apja a messzemenőkig támogatta írói karrierjében, és leghűbb olvasója volt, s barátját, Max Brodot újraírt végrendeletében felhatalmazta a kijelölt írásművek publikálására.

A róla szóló elemzések gyakran megemlítik, hogy német nyelvű zsidóként Prágában sajátos kettős kisebbségi lét tartotta présben, s ez lehetett az oka abszurd világteremtő erejének, s ne felejtsük el, hogy maga az Osztrák-Magyar Monarchia is végnapjait, agóniáját élte.

Kafka, bár nyilvánvalóan szenvedett bürokratikus munkájától, az angol szerző szerint nagy becsben álló, jól fizetett magas rangú állami tisztviselő és neves ügyvéd volt, egyik vezetője egy csehországi biztosítónak, aki csupán hat órát dolgozott naponta. Mindeközben jómódban élt, nem vetette meg az erotikus testi élvezeteket, és kényesen ügyelt egészségére. A tbc-t talán forralatlan tejtől kaphatta, mert úgy vélte, az egészségesebb, vegetáriánus volt, a kiegyensúlyozott életmód híve. Négy könyve jelent meg és ezek sikert arattak.

1917-18-ban diagnosztizálták tüdőbaját, és politikai fordulat állt be, Csehszlovákia fiatal államában mint osztrák zsidónak, már korántsem olyan kedvező légkörben kellett élnie, mint korábban. Utolsó műveinek hangvétele megváltozott A per, A kastély és az Amerika című műveivel vált világhírűvé, ám ezek 1924-ben bekövetkezett halála után jelentek csak meg.

Kafka magyar kapcsolatai közismertek, magyar barátja, fordítója és orvosa, Klopstock Róbert elkísérte utolsó útjára, az ő karjaiban halt meg. Klopstock mint barát és orvos ott volt Kafka halálos ágyánál a kierlingi szanatóriumban.. Kafka egyik húga pedig Budapestre ment férjhez, és az író egy ízben járt is nála vendégségben Magyarországon. Naplója 1915 áprilisában így rögzíti benyomásait:

„Budapest. A legkülönfélébb tudakozódások a nagymihályi csatlakozásról, a kedvezőtlenek, amelyeknek nem hiszek, bizonyulnak végül valódinak. A zsinóros mentéjű huszár a pályaudvaron, táncol, és úgy rakosgatja a lábát, mint egy vásári ló. Elbúcsúzik egy elutazó hölgytől. Könnyedén és szakadatlanul szórakoztatja, ha épp nem szavakkal, akkor táncmozdulatokkal és a kardmarkolatával hadonászva. (…) Félmagas, nagy, erős, egészséges fogak, a mente szabása és csípőhajlata némi nőiességet ad külsejének. Állandóan mosolyog, mindenfelé, jóformán akaratlan, értelmetlen mosolygás, nem más, mint lénye magától értetődő, szinte a tiszti becsület által megkívánt, tökéletes és örök érvényű harmóniájának puszta bizonysága. (…) Az ablakban a Tisza és a Bodrog óriási tavaszi árvizükkel. Tavi tájak. Vadkacsák. Tokaji bort termő hegyek. (…) Mocskos szálloda Újhelyen. A szobában minden elnyűtt. Az éjjeliszekrényen még a legutóbbi alvók cigarettahamuja. Az ágyak csak színleg újrahúzva. (…) A pályaudvar környéke falusias, a főtér elhanyagolt (Kossuth-emlékmű, cigányzenés kávéházak, cukrászda, elegáns cipőbolt, rikkancs árulja Az Estet, büszkén, eltúlzott mozdulatokkal sétálgató félkarú katona. (…) Este a kávéházban, csupa civil, újhelyi lakosok, egyszerű és mégis idegenszerű, részben gyanús emberek, nem azért gyanúsak, mert háború van, hanem mert érthetetlenek.”

Kafka első magyar fordítója 1921-ben Márai volt, akire revelatív hatással volt ez a művészet, Kafkát olvasván, amint azt az Egy polgár vallomásaiban írja, egy világ tárult hirtelen a szeme elé, s megvilágosodott előtte saját írói feladata. Az átváltozás (Die Verwandlung) című művet ültette át magyarra, s A változás címen jelentette meg részletekben.

„Kafka különösen nagy hatással volt reám. Abban a szűk s a nyilvánosság mértékével egyáltalán nem mérhető körben, ahol az európai irodalom igazi mércéjével mérik az értékeket, ma már klasszikusnak számít ez a fiatal cseh-német író, ki harminc-egynéhány éves korában halt meg s töredéket hagyott csak maga után. Kafkát úgy leltem meg a magam számára, mint az alvajáró az egyenes utat.

Egy könyvkereskedésben egyszerűen kihúztam a többi ezer könyv körül Verwandlung című füzetecskéjét, olvasni kezdtem s rögtön tudtam: ez az. Kafka nem volt német. Nem volt cseh sem. Író volt, ahogy a legnagyobbak azok, nem lehetett eltéveszteni, félreérteni. … Kafka világa, hangja idegen volt nekem; s mégis, ez az író, aki – én tudom – soha nem volt írásaimra kimutatható »hatással«, szabadított fel bennem erőket; egyszerre másként láttam, másféleképpen következtettem s ugyanakkor, mint aki erejének, de feladatának is tudatára ébred, félénkség, bizonytalanság fogott el.”

A legközelebbi magyar bemutatót Szekszárdon Sopsits Árpád rendezése lesz, aki hamarosan Az átváltozás színpadra állítja a szekszárdi Magyaroszági Német Színházzal német nyelven, magyar szinkronnal.

NZS
eLitMed.hu
2013.02.10

Kulcsszavak

Kafka, irodalomtörténet

Kapcsolódó anyagok

Kafka és a magyarok

Franz Kafka betegsége és világképe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.

Tovább


Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Tovább


„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Tovább


Egy közös történet: Az Olaszliszkai

Egy színházi előadás arról, hogy miért érzi valaki annyira reménytelennek az életet ebben a pillanatban Magyarországon, hogy véget vessen az életének. És bár ez nem lehetett az alkotók szándéka, de egy előadás arról, hogy miért lett öngyilkos Borbély Szilárd.

Tovább


Kafka és a magyarok