hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Jung álmai


Jung álmai
Nagy Zsuzsanna
| |
 

Az ezotéria területén tett előtanulmányai ellenére különös gondot fordított arra, hogy mindig megmaradjon a tudományosság talaján, már amennyire ez kutatásának témáját, az emberi pszichét tekintve egyáltalán lehetséges volt.

Jung nem értett egyet mestere, Freud azon koncepciójával, mely a szexualitást nevezte meg a mindent elsöprő az élet teljességét uraló mozgatóenergiának. A Freuddal való szakítása után Jung arra törekedett, hogy kiszélesítse a libidófogalmat. Nála ez egyfajta lelki életenergiát, agresszivitást, vitalitást, szerzés- és tudásvágyat is jelentett, nemcsak szexuális késztetést.

Munkássága révén rendkívüli hatást gyakorolt azokra a szellemi irányzatokra, melyek az ember belső spirituális igényeinek ligitimmé tevését célozták meg. Egyfajta átvezető személyiséggé vált a tudomány és az ezoterika között, ám mindez mit sem csorbított tudományos munkásságának tekintélyén és hitelességén.

A kreativitás egy formájának tartotta a neurózist, mert úgy vélte, az, hogy ember meg kívánja oldani a problémáit rendkívüli és méltányolandó késztetés, melynek kézzelfogható eredményei lehetnek.

Egész életében igen nagy jelentőséget tulajdonított az álmoknak, széleskörű magánpraxisa folytán igen nagy gyakorlatra és tapasztalatra tett szert az álomszimbolika megfejtése, értelmezése terén. Az álom: természeti jelenség, mondta.
Mint gyakorló pszichiáter, a kezelés szerves részének tekintette a páciensek álmainak értelmezését, s a terápia menetét és eszköztárát jelentősen befolyásolták az ezekből levont konzekvenciák.

Az álomkutatás egyik úttörője volt, aki hosszú évek gazdag praxisából azt a következtetést vonta le, hogy az álmok megkísérlik szabályozni és egyensúlyban tartani a testi és lelki energiáinkat.

Az álmok révén döbbenhetünk rá igaz valónkra, és kaphatunk hiteles, ihletett és megbízható visszajelzéseket arról, hogy kik is vagyunk valójában.

Ez a fajta belső alkotótevékenység útmutatásul szolgál, mindig valamiféle morális tartalomban is bővelkedik, és nemcsak a belső diszharmónia és érzelmi szenvedés gyökereit tárják fel az álmok, hanem megmutatják az egyénben rejlő életlehetőséget is.
Az álmok Jung szerint választási lehetőségeket, és megoldásokat kínálnak fel, segítenek az élet kreatív lehetőségeinek kibontakoztatásában is.

És az emberi elme olyan mélységeibe engednek bepillantást, amelyek más úton nem vagy csak igen nehezen megközelíthetőek. Ha sikerül megfejteni álmainkat, útmutatót kaphatunk arra nézve, hogyan találjunk rá életünk értelmére, hogyan töltsük be sorsunkat, és hogyan valósítsuk meg az élet bennünk rejtőző nagyobb lehetőségét.
Az álom a jelenről szól, üzenete a jennel és a jövőre vonatkozik, nem a múlttal, miként azt Freud vélte.

Az álomlátó egyidőben közönsége és szereplője is egy önmaga által keltett előadásnak, mely nem tudatos szférákban születik, és az akarat számára sem megközelíthető. Az álom az álmodó legszemélyesebb tulajdona, mely a tudatalatti teremtőerejét bizonyítja.

"Az álom szerepe, hogy kifejezzen egy akaratlan és tudattalan lelki folyamatot, amelyet a tudatos psziché nem tart ellenőrzése alatt.

Olyannak mutatja meg a beteg belső valóságát és igazi arcát, mint amilyen: nem amilyennek én sejtem, vagy amilyennek a beteg szeretné, hanem annak, ami”- írta Jung, és azt javasolta, hogy vezessünk álomnaplót, mely napról-napra beljebb vezethet pszichénk belvilágába, és mély üzeneteket közvetíthet az individuáció útján haladók számára.

NZS.





Kapcsolódó anyagok

Akkreditált továbbképzés

A nebivolol különleges molekulaszerkezete és hatása az életminőségre

Trendek a hypertonia kezelésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


Jung álmai