TARTALOM

 VISSZA

 


Jung álmai


Jung álmai
Nagy Zsuzsanna
| |
 

Az ezotéria területén tett előtanulmányai ellenére különös gondot fordított arra, hogy mindig megmaradjon a tudományosság talaján, már amennyire ez kutatásának témáját, az emberi pszichét tekintve egyáltalán lehetséges volt.

Jung nem értett egyet mestere, Freud azon koncepciójával, mely a szexualitást nevezte meg a mindent elsöprő az élet teljességét uraló mozgatóenergiának. A Freuddal való szakítása után Jung arra törekedett, hogy kiszélesítse a libidófogalmat. Nála ez egyfajta lelki életenergiát, agresszivitást, vitalitást, szerzés- és tudásvágyat is jelentett, nemcsak szexuális késztetést.

Munkássága révén rendkívüli hatást gyakorolt azokra a szellemi irányzatokra, melyek az ember belső spirituális igényeinek ligitimmé tevését célozták meg. Egyfajta átvezető személyiséggé vált a tudomány és az ezoterika között, ám mindez mit sem csorbított tudományos munkásságának tekintélyén és hitelességén.

A kreativitás egy formájának tartotta a neurózist, mert úgy vélte, az, hogy ember meg kívánja oldani a problémáit rendkívüli és méltányolandó késztetés, melynek kézzelfogható eredményei lehetnek.

Egész életében igen nagy jelentőséget tulajdonított az álmoknak, széleskörű magánpraxisa folytán igen nagy gyakorlatra és tapasztalatra tett szert az álomszimbolika megfejtése, értelmezése terén. Az álom: természeti jelenség, mondta.
Mint gyakorló pszichiáter, a kezelés szerves részének tekintette a páciensek álmainak értelmezését, s a terápia menetét és eszköztárát jelentősen befolyásolták az ezekből levont konzekvenciák.

Az álomkutatás egyik úttörője volt, aki hosszú évek gazdag praxisából azt a következtetést vonta le, hogy az álmok megkísérlik szabályozni és egyensúlyban tartani a testi és lelki energiáinkat.

Az álmok révén döbbenhetünk rá igaz valónkra, és kaphatunk hiteles, ihletett és megbízható visszajelzéseket arról, hogy kik is vagyunk valójában.

Ez a fajta belső alkotótevékenység útmutatásul szolgál, mindig valamiféle morális tartalomban is bővelkedik, és nemcsak a belső diszharmónia és érzelmi szenvedés gyökereit tárják fel az álmok, hanem megmutatják az egyénben rejlő életlehetőséget is.
Az álmok Jung szerint választási lehetőségeket, és megoldásokat kínálnak fel, segítenek az élet kreatív lehetőségeinek kibontakoztatásában is.

És az emberi elme olyan mélységeibe engednek bepillantást, amelyek más úton nem vagy csak igen nehezen megközelíthetőek. Ha sikerül megfejteni álmainkat, útmutatót kaphatunk arra nézve, hogyan találjunk rá életünk értelmére, hogyan töltsük be sorsunkat, és hogyan valósítsuk meg az élet bennünk rejtőző nagyobb lehetőségét.
Az álom a jelenről szól, üzenete a jennel és a jövőre vonatkozik, nem a múlttal, miként azt Freud vélte.

Az álomlátó egyidőben közönsége és szereplője is egy önmaga által keltett előadásnak, mely nem tudatos szférákban születik, és az akarat számára sem megközelíthető. Az álom az álmodó legszemélyesebb tulajdona, mely a tudatalatti teremtőerejét bizonyítja.

"Az álom szerepe, hogy kifejezzen egy akaratlan és tudattalan lelki folyamatot, amelyet a tudatos psziché nem tart ellenőrzése alatt.

Olyannak mutatja meg a beteg belső valóságát és igazi arcát, mint amilyen: nem amilyennek én sejtem, vagy amilyennek a beteg szeretné, hanem annak, ami”- írta Jung, és azt javasolta, hogy vezessünk álomnaplót, mely napról-napra beljebb vezethet pszichénk belvilágába, és mély üzeneteket közvetíthet az individuáció útján haladók számára.

NZS.





Kapcsolódó anyagok

What the Future?

Színházi társasjáték a mélyszegénységről

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

What the Future?

Tim O’Reilly évtizedek óta a techvilág egyik meghatározó kulcsfigurája, a nyílt forráskódú mozgalom meghatározó szereplője, a róla elnevezett kiadóvállalatának alapítója. A hetvenes években kezdett foglalkozni a technológia írások készítésével, az első sorból nézte végig és alakította az Internet elindulását. 1992-ben az akkori Internet katalógusának összeállításával az induló mozgalom egyik központi alakjává vált.

Tovább


Színházi társasjáték a mélyszegénységről

A Szociopoly, egy táblás társasjáték, amely a mindenki által ismert „Gazdálkodj okosan” játék mintájára készült, de annak éppen a fordítottja. A Szociopolyban a játékosok nagyon szegények, egy észak-magyarországi kistelepülésen élnek, jövedelmük segélyekből, alkalmi munkalehetőségekből tevődik össze, és a játék célja, hogy a játékosoknak ilyen bevételekből túl kell élniük egy hónapot.

Tovább


Az élő város

Eberhard Straub könyve a városok történetét, az egymásra rakódott, és ugyanakkor dinamikusan változó legfontosabb kultúraformáló tényezők mentén mutatja be. Miközben áttekintést ad az európai városok fejlődésének legfontosabb narratív kereteiről, felvázolja az életmódokat és széles ecsetvonásokkal azok társadalompolitikai kontextusát.

Tovább


A megtartó forma

Nagy Bernadette kettős életet él. Dettiként évtizedekig az Írók Boltja művészeti vezetője volt, a mai napig tulajdonosa, Nadeként pedig 2004. óta készít geometrikus absztrakt stílusú digitális képeket, amelyeket időnként fotókkal párosít, így például Kassák, Bartók, Hitchcock arcképével, vagy Caravaggio, Schöffer művével. Monokróm festményeket is alkot. Rendszeresen részt vesz a MET csoportos kiállításain és az Arnolfini Mini Mail Art online tárlatain. Legutóbb a Nyitott Műhelyben láthattuk 108 színfogó című kiállítását.

Tovább


Jung álmai