hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Húsvét: nyulak és a Feltámadás


Húsvét: nyulak és a Feltámadás

| |
 

Lássuk csak a szimbólumok, mítoszok terén mily zavar van a fejekben! Így Húsvét táján a fölmerülő kérdésekre korántsincs kézenfekvő válasz, nem tudjuk például, hogy voltaképpen mit is ünneplünk húsvétkor, mi köze mindehhez a nyúlnak.

Nem világos, miért épp a tapsifüles a feltámadás ünnepének jelképe, s hogy emlősállatként miért osztogat (tojik?!) tojásokat, miért dugdossa el őket a kertben. Miként lett ez így, s ki tehető mindezért felelőssé?

Annyi minden bizonnyal közismert immár, hogy a Húsvét a hívő keresztények számára a megváltó Jézus feltámadásának ünnepe, ámde a forrásanyagokban sehol nem esik szó erről a lényről. Krisztus jeleként a bizánci állatszimbolikában kétség kívül szerepel, és a nyúl ősidők óta a termékenység egyik jelképe a szaporaság miatt. Mint ilyen, a tavaszi napéjegyenlőség pogány ünnepein jelentős szerepet játszhatott a rituálékban. Húsvéti jelképként viszont csupán a XVI. századi Németországban jelent meg, majd Európa-szerte fontos lett, de csak a XIX. századtól kezdve.
Van még egy szokás, ami némi fejtörésre adhat okot, a húsvéti tojáskeresgélés.
A nyúl feledékeny állat, szanaszét potyogtatja tojásait a kertben, s azt a gyerekeknek kell összeszedegetniük. Ennek eredete egy félreértés, vagy félrefordítás lehet: germán nyelvterületen korábban tavaszkor gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak, melynek helyi neve Haselhuhn, rövidítve Hasel, meglehet, ez adott okot a félreértésre, mert a nyúl németül így hangzik: Hase.
A nyúl szimbolikája azonban más kultúrkörökben és régebben is felbukkan.
Az ősi emberi fantázia zabolázhatatlan ereje a természet minden zegzugát lényekkel töltötte be, a vizeket és az eget mágikus erejű, isteni eredetű lényekkel népesítette be. A nyúl a görög mitológiában Aphrodité állata volt, hiszen kilencszer is fialhat egy évben, így a termékenység-bujaság állataként gyakran kíséri Erószt is. Az orvosi tipológiát tekintve pedig, a vérmérséklettanban a vérbő, szangvinikus alkatot jelképeként szerepel. A keresztény szimbolika azután innen emeli át a Szűz lábához, érzékeltetvén, hogy Mária legyőzte a vágy kísértő szenvedélyét. s mint minden termékenység szimbólum, a megszületés képzetkörével együtt jár a halálé, így a nagy sorskerék, megszületés és elmúlás ciklusához kapcsolódva a nyúl a feltámadás jelképe is egyben.
Fontos szerepe még, hogy a hold állata. A taoisták szerint a holdbéli nyúl az örök élet elixírjét készíti egy mozsárban törve, rizs formájában. És a buddhista erkölcstan kitűntetett szerepet szán állatunknak, aki ajándék híján önmagát áldozza fel a tűzben étekként Buddha számára.
Kínában a tavaszi nagy holdünnepkor így hát nyúllal díszített süteményt fogyasztanak, s az oltárokon a bronznyulak előtt az asszonyok és a gyerekek gyertyákat és tömjénágakat égetnek.

Egyes indián törzseknél pedig hősként jelenik meg. aki nemcsak hogy teremtette a világot, segítette is azt élhetővé tenni azáltal, hogy de elpusztította a rossz szellemeket, feltalálta a halászeszközöket, a különböző mesterségeket és a művészetet. És bizony a Nagy Nyúltól kapták az emberek a Naptól ellopott tüzet, és ő tanította meg nekik a gyógyító ráolvasások titkait is.




Kapcsolódó anyagok

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Hogyan tekintenek a vidéki páciensek a gyógyszerészi szolgáltatásokra?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Venczel Attila egy autonóm újrakezdő, aki az élete több területén is anakronisztikusnak számító eljárások felé fordult. Hagyományőrző fotográfiával foglalkozik, hagyományőrző lövészettel, és kézműves nyomdát üzemeltet

Tovább


Csecsemők a szeméttelepen

Diszfunkcionális családok: amikor több a torzulás, mint a szépség. Ahol a legjobb esetben is csak nő a gyerek, mint a gomba. „Mégis felnőttünk valahogy”, szokás mondani. Na igen, felnőttünk. Hiszen nő a gyerek, mint a futónövény, kapaszkodik a betonfal repedésein a fény felé.

Tovább


Személyes nekrológ Láng István akadémikusnak (1931-2016)

Még nem láttam embert ennyit dolgozni, pedig körülbelül hatvan éves korodtól kezdve emlékszem rád. Olyan szép ritmusban csináltad, hatékonyan, látszólag könnyedén és megállás nélkül. Sokat segített ebben az alaposságod és a taktikai érzéked: gondosan megterveztél mindent, óvatosan, előrelátóan. A napi rutinodnak éppúgy része volt az aktuális ügyek intézése, mint az 5 évvel későbbi események előkészítése.

Tovább


A kézműves fotográfia

Különleges fotókiállítás nyílt Szentesen december 3-án a Tokácsli Galériában. A Fridrich János emlékkiállítás megidézi a régmúlt városi fényképészeinek világát, és bemutatja a régi technikák továbbélését is.

Tovább


Húsvét: nyulak és a Feltámadás