hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Húsvét: nyulak és a Feltámadás


Húsvét: nyulak és a Feltámadás

| |
 

Lássuk csak a szimbólumok, mítoszok terén mily zavar van a fejekben! Így Húsvét táján a fölmerülő kérdésekre korántsincs kézenfekvő válasz, nem tudjuk például, hogy voltaképpen mit is ünneplünk húsvétkor, mi köze mindehhez a nyúlnak.

Nem világos, miért épp a tapsifüles a feltámadás ünnepének jelképe, s hogy emlősállatként miért osztogat (tojik?!) tojásokat, miért dugdossa el őket a kertben. Miként lett ez így, s ki tehető mindezért felelőssé?

Annyi minden bizonnyal közismert immár, hogy a Húsvét a hívő keresztények számára a megváltó Jézus feltámadásának ünnepe, ámde a forrásanyagokban sehol nem esik szó erről a lényről. Krisztus jeleként a bizánci állatszimbolikában kétség kívül szerepel, és a nyúl ősidők óta a termékenység egyik jelképe a szaporaság miatt. Mint ilyen, a tavaszi napéjegyenlőség pogány ünnepein jelentős szerepet játszhatott a rituálékban. Húsvéti jelképként viszont csupán a XVI. századi Németországban jelent meg, majd Európa-szerte fontos lett, de csak a XIX. századtól kezdve.
Van még egy szokás, ami némi fejtörésre adhat okot, a húsvéti tojáskeresgélés.
A nyúl feledékeny állat, szanaszét potyogtatja tojásait a kertben, s azt a gyerekeknek kell összeszedegetniük. Ennek eredete egy félreértés, vagy félrefordítás lehet: germán nyelvterületen korábban tavaszkor gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak, melynek helyi neve Haselhuhn, rövidítve Hasel, meglehet, ez adott okot a félreértésre, mert a nyúl németül így hangzik: Hase.
A nyúl szimbolikája azonban más kultúrkörökben és régebben is felbukkan.
Az ősi emberi fantázia zabolázhatatlan ereje a természet minden zegzugát lényekkel töltötte be, a vizeket és az eget mágikus erejű, isteni eredetű lényekkel népesítette be. A nyúl a görög mitológiában Aphrodité állata volt, hiszen kilencszer is fialhat egy évben, így a termékenység-bujaság állataként gyakran kíséri Erószt is. Az orvosi tipológiát tekintve pedig, a vérmérséklettanban a vérbő, szangvinikus alkatot jelképeként szerepel. A keresztény szimbolika azután innen emeli át a Szűz lábához, érzékeltetvén, hogy Mária legyőzte a vágy kísértő szenvedélyét. s mint minden termékenység szimbólum, a megszületés képzetkörével együtt jár a halálé, így a nagy sorskerék, megszületés és elmúlás ciklusához kapcsolódva a nyúl a feltámadás jelképe is egyben.
Fontos szerepe még, hogy a hold állata. A taoisták szerint a holdbéli nyúl az örök élet elixírjét készíti egy mozsárban törve, rizs formájában. És a buddhista erkölcstan kitűntetett szerepet szán állatunknak, aki ajándék híján önmagát áldozza fel a tűzben étekként Buddha számára.
Kínában a tavaszi nagy holdünnepkor így hát nyúllal díszített süteményt fogyasztanak, s az oltárokon a bronznyulak előtt az asszonyok és a gyerekek gyertyákat és tömjénágakat égetnek.

Egyes indián törzseknél pedig hősként jelenik meg. aki nemcsak hogy teremtette a világot, segítette is azt élhetővé tenni azáltal, hogy de elpusztította a rossz szellemeket, feltalálta a halászeszközöket, a különböző mesterségeket és a művészetet. És bizony a Nagy Nyúltól kapták az emberek a Naptól ellopott tüzet, és ő tanította meg nekik a gyógyító ráolvasások titkait is.




Kapcsolódó anyagok

Akkreditált továbbképzés

A nebivolol különleges molekulaszerkezete és hatása az életminőségre

Trendek a hypertonia kezelésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


Húsvét: nyulak és a Feltámadás