TARTALOM

 VISSZA

 


Hirschfeld és a köztes nem


Hirschfeld és a köztes nem

| |
 

Az „szexuális viselkedés” a modern világban született egyik fogalom, mely az emberi tevékenységeknek tudományos szemléletét tükrözi. Az ókorban és a középkorban ismeretlen volt, s még ma is ismeretlen a premodern társadalmakban.

Hirschfeld a szexuális élettel foglalkozó korszerű tudomány egyik megalapozója, 1918 óta vezette a berlini Szexuáltudományi Intézetet Institut für Sexualwissenschaft. Kutatásai többek között társadalom-egészségügyi kérdésekre is irányultak.
Hirschfeld volt az, aki néhány berlini társával együtt 1897-ben életre hívta a Tudományos-humanitárius Bizottságot, a világon az első olyan szervezetet, melynek célja a homoszexualitás dekriminalizálása, nevezetesen a férfiak közötti nemi kapcsolatot tiltó jogszabály, a 175.§ hatályon kívül helyezése volt. Hirschfeld származása mellett tevékenysége révén is a náci könyvégetők egyik célpontjává vált 1933-ban.

1933. május 6-án nácik által feltüzelt diákok foglalták el a Szexuáludományi Intézetet és a nemzetközileg is ismert kutatási intézményt feldúlták, kihordták az ott talált köteteket és dokumentációt, melyet néhány nap múlva az Opera előtt nyilvánosan elégettek.
A szexológiában Magnus Hirschfeld nyílt vitában állt Emil Kraepelinnel, akit a modern pszichiátria atyjának neveznek, ő azt vallotta, hogy homoszexualitás mentális betegség.

Tézisei még az 1970-es években is föllelhetőek voltak az orvosi tankönyvben, holott az Amerikai Pszichiátriai Társaság törölte a listájáról a homoszexualitást. Magnus Hirschfed ezzel szemben antropológiai szempontokat fogalmazott meg, az örökletes elem mellett az önálló szociokulturális attitűdöt és identitást, azt, hogy mindez egy természetes állapot, amely nem igényel terápiát.

Hirschfeld 1868-ban született zsidó értelmiségi családban. Apja köztiszteletnek örvendő orvos volt. Ő maga filozófiát, nyelvészetet, majd orvostudományt tanult különböző egyetemeken. Berlinben praktizált természetgyógyászként.

Munkásságában az 1900 évesben nagy szerepet játszott a köztes nemről szóló elmélete, melybe a hermafroditák, transzvesztiták, és homoszexuálisok tartoznak, és tagjai testi-lelki szempontból különböznek a nőktől és férfiaktól.

Később lebontotta ennek az elméletnek a korlátait és az 1914-ben megjelent A női és férfi homoszexualitás című művében, amely egyedülállóan teljes szociológiai, jogi és kultúrtörténeti összegzése a témának és több mint 10 000 meleg és leszbikus emberrel készült interjúra épül, Magnus Hirschfeld kifejti, hogy az emberek szexuális irányultsága különálló, megváltoztathatatlan, s az emberek veleszületett módon lehetnek hetero-, bi- avagy homoszexuálisok.

A neurológus a filmtörténet első meleg témájú filmjének létrejöttében is szerepet játszott. Közreműködött a Más, mint a többiek című film forgatókönyvében, és magában a filmben is szerepelt.
Az egyre fojtogatóbb politikai légkör elől, Franciaországba emigrált, és ott is halt meg 1935-ben.



Kapcsolódó anyagok

Mivel érdemes kezdeni a vérnyomáscsökkentő terápiát?

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Tudományos program

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Tovább


A népszerűsített kéz

A könyv egy igényesen összeállított, bevezetésből és öt részből álló mű, amely részenként 2-4 fejezetben színvonalas ismeretterjesztő stílusban foglalkozik az emberi kézhez társuló antropológiai, humánbiológiai és orvostudományi kérdésekkel. Sőt, a szerző nagyvonalúan élve az alcímben jelzett „és még annál is több” megjegyzéssel, egyes fejezetekben a fő témától igen jelentős távolságokba kalandozik gondolatainak alaposabb kifejtése érdekében.

Tovább


A csók története

A filematológia az oszkuláció aktusával foglalkozó tudomány. Aki eddig nem ismerte volna e szavakat, a torontói professzor Marcel Danesi Csók története című ismeretterjesztő könyvéből megtudhatja, hogy a bizony léteznek tudósok, akik folyamatosan bővítik a csók témájáról felhalmozott tudományos ismereteket. Elmondása szerint a szerző csupán erre az egyszerűnek tűnő kérdésre kereste a választ: “Miért tartjuk ezt a nem higiénikus aktust gyönyörűnek és romantikusnak?”

Tovább


A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.

Tovább


Hirschfeld és a köztes nem