TARTALOM

 VISSZA

 


Hirschfeld és a köztes nem


Hirschfeld és a köztes nem

| |
 

Az „szexuális viselkedés” a modern világban született egyik fogalom, mely az emberi tevékenységeknek tudományos szemléletét tükrözi. Az ókorban és a középkorban ismeretlen volt, s még ma is ismeretlen a premodern társadalmakban.

Hirschfeld a szexuális élettel foglalkozó korszerű tudomány egyik megalapozója, 1918 óta vezette a berlini Szexuáltudományi Intézetet Institut für Sexualwissenschaft. Kutatásai többek között társadalom-egészségügyi kérdésekre is irányultak.
Hirschfeld volt az, aki néhány berlini társával együtt 1897-ben életre hívta a Tudományos-humanitárius Bizottságot, a világon az első olyan szervezetet, melynek célja a homoszexualitás dekriminalizálása, nevezetesen a férfiak közötti nemi kapcsolatot tiltó jogszabály, a 175.§ hatályon kívül helyezése volt. Hirschfeld származása mellett tevékenysége révén is a náci könyvégetők egyik célpontjává vált 1933-ban.

1933. május 6-án nácik által feltüzelt diákok foglalták el a Szexuáludományi Intézetet és a nemzetközileg is ismert kutatási intézményt feldúlták, kihordták az ott talált köteteket és dokumentációt, melyet néhány nap múlva az Opera előtt nyilvánosan elégettek.
A szexológiában Magnus Hirschfeld nyílt vitában állt Emil Kraepelinnel, akit a modern pszichiátria atyjának neveznek, ő azt vallotta, hogy homoszexualitás mentális betegség.

Tézisei még az 1970-es években is föllelhetőek voltak az orvosi tankönyvben, holott az Amerikai Pszichiátriai Társaság törölte a listájáról a homoszexualitást. Magnus Hirschfed ezzel szemben antropológiai szempontokat fogalmazott meg, az örökletes elem mellett az önálló szociokulturális attitűdöt és identitást, azt, hogy mindez egy természetes állapot, amely nem igényel terápiát.

Hirschfeld 1868-ban született zsidó értelmiségi családban. Apja köztiszteletnek örvendő orvos volt. Ő maga filozófiát, nyelvészetet, majd orvostudományt tanult különböző egyetemeken. Berlinben praktizált természetgyógyászként.

Munkásságában az 1900 évesben nagy szerepet játszott a köztes nemről szóló elmélete, melybe a hermafroditák, transzvesztiták, és homoszexuálisok tartoznak, és tagjai testi-lelki szempontból különböznek a nőktől és férfiaktól.

Később lebontotta ennek az elméletnek a korlátait és az 1914-ben megjelent A női és férfi homoszexualitás című művében, amely egyedülállóan teljes szociológiai, jogi és kultúrtörténeti összegzése a témának és több mint 10 000 meleg és leszbikus emberrel készült interjúra épül, Magnus Hirschfeld kifejti, hogy az emberek szexuális irányultsága különálló, megváltoztathatatlan, s az emberek veleszületett módon lehetnek hetero-, bi- avagy homoszexuálisok.

A neurológus a filmtörténet első meleg témájú filmjének létrejöttében is szerepet játszott. Közreműködött a Más, mint a többiek című film forgatókönyvében, és magában a filmben is szerepelt.
Az egyre fojtogatóbb politikai légkör elől, Franciaországba emigrált, és ott is halt meg 1935-ben.



Kapcsolódó anyagok

Akkreditált továbbképzés

Súlyponti kérdések a lerkanidipinkezelés kapcsán

Az angiotenzinkonvertálóenzim-gátló/kalciumcsatornablokkoló fix gyógyszer-kombinációk egyéves perzisztenciája hypertoniában

ESH-kongresszus, 2018 Néhány, veseelégtelenséggel összefüggő aktuális téma rövid bemutatása a 2018. évi ESH-kongresszusról

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Húshorizontok dicsfényben

Filp Csaba képzőművész alkotói és akadémiai pályája bővelkedik az elismerésekben: Munkácsy Mihály-díjas, DLA, egyetemi docens, tanszékvezető a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Amiről ebben az írásban szó lesz, mégsem a felsorolt kiválóságok valamelyike, hanem Filp szoros kötődése a gasztronómiához, melynek visszfénye – szerencsénkre – esik művészetére is.

Tovább


A modern kórháztervezés aktuális kérdései

A kórháztervezés kapcsán jogosan felmerülő kérdés; egy épület azon túl, hogy az alapvető funkciókat ellátja, milyen hatással lehet a felhasználókra? Sok kutatás foglalkozik a gyógyító építészet fogalmával; az architektúra milyen befolyással van a gyógyulás folyamatára, és mik azok a tervezési szempontok, amelyek hozzásegíthetnek a mielőbbi felépüléshez?

Tovább


Holnaplányok

Borgos Anna azonban teljesen új, és eddig a nemzetközi irodalomban is mellőzött szempontból mutatja be ezt az érdekfeszítő, tanulságos és tragikus történetet: mégpedig a pszichoanalízis budapesti iskolájához kapcsolódó nők szempontjából.

Tovább


A terápiák társadalmától a teremtő vágyakig

Gerevich doktor sokrétű érdeklődési körére világít rá a jelen kötet tanulmányainak sokszínűsége a szakmán és annak határterületein belül és azon túl, továbbá azt is ábrázolja, hogy a pszichiátria és a pszichológia tudománya mennyire átszövi a hétköznapjainkat is és jelen van az élet minden területén, legyen szó pszichiátriai kórképek gyógyításáról vagy az ezirányú kutatómunkáról, esetleg éppen arról, hogy vajon hol a határ az egészséges és a beteg psziché között, mi jelent már devianciát vagy fogadható el a normalitás keretein belül.

Tovább


Hirschfeld és a köztes nem