TARTALOM

 VISSZA

 


Hideglelős műremekek


Hideglelős műremekek

| |
 

A Hithcock nevével fémjelzett pszichológiai drámák, ezek a hideglelős műremekek magasabb szintre emelték az úgynevezett "film noir" stílust. A hollywoodi bűnügyi történetek, krimik jellemzőjeként, a 1940-es évek eleje és a késő 1950-es évek közé esőperiódus kedvelt műfaját. A sötét történetek, sötét, cinikus figurák és erkölcstelen végzet asszonyai között bonyolódó bűnügyi történetek mellet megjelent a tudatalatti démonikus világa.

Az angol rendező mestere volt a mélyben lappangó fóbiák, félelmek megidézésének, és úgy vitte filmre a bennünk rejtekező sötét késztetéseket, hogy azokban a néző akaratlanul is a rendező cinkosává válik, s mindez így, megjelenítve a magasabb művészi szintre jutva katartikus hatást kelt benne – egyfajta modern kori szelleműzés keretein belül történik mindez. A szorongás közvetítésének nagymestere torz kameraállásokkal, és speciális megvilágítás-technikájával közvetíti a zavartságot, nyugtalanságot, billenti ki köznapi érzéseiből az alkotás befogadóját.

Egyik anekdotája szerint a Hátsó ablak című filmjének premierjén Joseph Cotten felesége mellett ült, és abban a pillanatban, amikor Grace Kelly kutat a gyilkos szobájában, és a gyilkos közeledik a folyosón, a szomszédnő annyira megrémült, hogy könyörögve a férjéhez fordult: "Csinálj már valamit, csinálj már valamit!".


Truffaut és Hitchcock


De hogy ennek jelentősége tudatosodjon is a közönségben, a szakma ítészeiben és esztétáiban, ahhoz értő értelmezésre is szükség volt. Valaki által, aki szakmabéli, s a mestert a filmcsinálás titkairól, a rettegés univerzuma megjelenítésének fogásairól faggatja.

Egyes vélemények szerint, a neves újhullámos rendező, Francoise Truffaut emelte igazán művészi rangra kedvelt mesterét, mégpedig azzal, hogy egy jelentős monográfiát állított össze a vele készült interjúiból. Egy fiatal rendező faggatja a szakma egyik nagy öregjét. Ám mindketten tudják már, az élet szövete az illúzió, a játékos értelem ezt kívánja megörökíteni, lehetőleg időtálló formában Hichcock kegyetlen világában minden megtervezett, s minden az illlúziókeltést szolgálja, rettegést előidéző eszköztára kimunkált és pszichológiailag is megalapozott, sajátos humorba ágyazva. szellemi párbajuk során fény derül arra is, hogy a mester milyen tudatos esztéta, definícióiban egy hatásaiban szigorúan megkonstruált világra derül fény.

Azt mondja például Hitchcock a Truffaut-val való párbeszéd során: „A suspense-nél rendszerint szükségszerű, hogy a néző pontosan ismerje a szituáció minden elemét. E nélkül nincs suspense.”… a suspense-nak az érzelmi hatás a szükséges alkotóeleme.” … „Abban a klasszikus alaphelyzetben, amikor tudjuk, hogy a bomba egy óra múlva felrobban, a suspense attól keletkezik, hogy féltünk valakit, a félelem erőssége pedig attól függ, mennyire azonosul a közönség a féltett szereplővel.” A suspense amúgy nem más, mint a nézők vagy a szereplők számára rejtett információval való feszültségkeltés.

A világhírű Psycho című film még híresebb zuhanyozós jelenetét például hét napon keresztül vették fel, s ezért a mindössze negyvenöt másodperces jelenetért hetven kameraállást alkalmaztak. Egy meztelen dublőrrel forgattak, aki a főszereplőre, Janet Leigh-re hasonlított. A jelenetet montázsokból állították össze, bizonyos beállításokat lassított felvétellel forgattak, hogy intim testrész semmiképpen ne kerüljön a filmre, majd ezeket egyszerűen beleillesztették a többi beállítás közé. Önvallomása szerint ezért a jelenetért alkotta meg a filmet. Meg ezért, hogy jól szórakozzon kísérletezés közben. „a téma nem túlságosan fontos, a szereplők se olyan fontosak, csakis az a fontos, hogy úgy illesszem össze a film alkotóelemeit, a fényképezést, a hangeffektusokat meg a többi tisztán technikai kifejezőeszközt, hogy a közönségnek végül égnek meredjen minden hajszála. Azt hiszem, nekünk az a legnagyobb elégtétel, ha a filmművészet fel tudja rázni a legszélesebb tömegeket.” – mondta.

A rendező pszichéje nyilván nem volt hétköznapi. Hitchcock mint rendező sem bizonyult könnyű esetnek, különösen ami a szép, szőke színésznőket illeti, akiket előszeretettel választott filmjei főszereplőjéül, s akiknek sorsa oly igen keserű volt a forgatások alatt, Az olyan végsőkig terrorizált és végtelen jelenetismétlésre kényszerített sztárok, mint Grace Kelly, Madeleine Carroll, Anne Baxter, Tippi Hedren nem sokáig kívántak együtt dolgozni a rendezővel. Saját bevallása szerint: „Semmi sem okoz nagyobb örömöt, mint amikor egy szituációban a nőiesség utolsó jeleit is eltűnni látom a lányokból.”

Nagy Zsuzsanna

Kapcsolódó anyagok

Filmet varázsolni az életből

A nyári forróság vonzza a kórokozókat

Szeniortorna - Idősebbek is elkezdhetik

Indulnak az idei MESZK-pályázatok!

Robotoké a jövő a szívsebészetben is

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Mindenki a saját szenvedéstörténete felől ismerhető meg

Hegedűs Gyöngyit a Fragmentum csoportos kiállításon bemutatott művei alapján az orvoslás és a művészet kapcsolatáról, az alkotás funkciójáról és magáról a kiállításról kérdeztük.

Tovább


Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Dr. Magyar László András orvostörténész, író és műfordító munkássága kiválóan illusztrálja, milyen szerteágazó és sokszínű kutatásokat folytathat az, aki az orvostörténet iránt érdeklődik. Könyveinek, ismeretterjesztő és szaktanulmányainak, valamint fordításainak köszönhetően betekintést nyerhettünk – hogy csak néhány példát említsünk – a démonológiába, a kísértettanba, a régmúlt idők gyógymódjaiba, megismerhettük a régi orvosi eszközöket, a görög dietetikát, valamint azt, hogy mit gondolt a 16-17. század embere a házastársi kötelességről.

Tovább


Hideglelős műremekek