hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Heim Pál emlékezete



| |
 

.

1875. november 30-án született Budapesten. Apja, Heim Péter postatiszt Baross Gábor közvetlen munkatársaként a magyar postahálózat kiépítésében jeleskedett. Az ifjú Heim Pál a fővárosban végezte a középiskolát, majd orvosegyetemi tanulmányait Lausanne-ban kezdte el. Diplomáját végül Budapesten szerezte meg 1897-ben.

Gyakornoknak Bókay János professzor mellé került a budapesti Stefánia Gyermekkórházba, majd ösztöndíjasként a breslaui (ma Wroclaw) egyetemi gyermekgyógyászati klinikán, Adalbert Czerny mellett a csecsemők kórélettani sajátosságait tanulmányozta. A svájci Lausanne-ban, majd a párizsi Pasteur Intézetben tett tanulmányútja után, 1901-ben a budapesti Irgalmasrendi Kórház gyermekosztályának főorvosa lett. Munkássága már ezekben az években is megújító jellegű volt, úttörő jellegű német publikációiban kimondta, hogy a hasmenéses csecsemő anyagcseréjének összeomlásának az egyik döntő mozzanata a víz és konyhasó arányának felborulása.
1907-ben magántanári minősítést nyert a gyermekkori betegségek szemiotikája témakörben, egy év múlva pedig Preisich Kornéllal közösen megírta Az általános haematológia című könyvét, mely a hazai tudományos berkekben roppant jelentőséggel bírt.

Az első világháborúban zászlóaljorvosként megjárta a frontot, majd 1915-ben a sanoki katonai járványkórházat irányította. Végül egészségügyi problémái miatt leszerelték, így 1916-tól ismét folytathatta gyógyító tevékenységét a székesfővárosi csecsemőkórház főorvosaként. 1918-ban az anya- és csecsemővédelem országos biztosaként is működött.

Még ebben az évben kinevezték a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem gyermekklinikájának élére, de a háború végeztével a megszálló csehszlovák hadsereg elől az iskolának Budapestre kellett menekülnie. Jelentős szerepe volt az intézmény fővárosi elhelyezésében, 1921-22-ben rektora is volt. Ekkor hozta létre az Univerzitás baráti körét, az Egyetemi Tudományos Szövetség orvosi szakosztályát, bekapcsolódott a gyermekek és anyák védelmére létrehozott Országos Stefánia Szövetség munkájába.

Az egyetem Pécsre való áthelyezése után, 1923-1929 között a mecseki városban folytatta oktatói-kutatói tevékenységét, megalapította és vezette az intézmény gyermekklinikáját. Az ott töltött évek munkásságának legtermékenyebb időszakát jelentették. 1926-ban adta közre értékes tan- és kézikönyvét A gyermek táplálkozása címmel. 1929 őszén, egykori mestere, Bókay János nyugdíjba vonulása után, őt bízták meg a budapesti egyetem gyermekklinikájának vezetésével. Új helyét azonban csak rövid időre foglalhatta el, 1929. október 23-án tüdőgyulladásban elhunyt. A klinika 1957 óta az ő nevét őrzi, és ma is gyermekkórházként működik.

Heim Pált a modern hazai csecsemőgyógyászat megteremtőjének tekintik, aki a csecsemő- és gyermekgondozónői képzésben is jelentős érdemeket szerzett. Az általa alapított gyermek-ápolónői iskolában végzettek, az úgynevezett Heim-nővérek nagy elismerésnek örvendtek. Gyermekorvosként az anyatej és a vitaminok fontosságát hangsúlyozta, előtérbe helyezte a megelőző, felvilágosító és nevelő munkát, valamint a gyermekvédelmi feladatokat.

Tudományos munkái[
• A leukocytes a gyermekkori pneumonia és diphtheria folyamán (Bp., 1901)
• Az anya által való szoptatásról és a tejelválasztás fokozásáról (Bp., 1901)
• A cyclikus albuminuriák a gyermekkorban (Bp., 1904)
• A tuberculinreactio a vörhenyhez és a kanyaróhoz való vonatkozásban (Bp., 1908)
• Általános haematologia (Preisich Kornéllal , Bp., 1908)
• A parenterális infectiók és a csecsemők táplálkozási zavarai (Bp., 1913)
• A csecsemők pneumoniájáról (Bp., 1914)
• A dajka- és csecsemőotthonokról, a csecsemőkórházról Bp., 1916)
• A csecsemővédelem fontosságáról (Bp., 1920)
• A gyermekek táplálkozása (Bp., 1926)
• A világra hozott syphilis (fejezet; A syphilis; szerk. Guszmann József, Engel Károly, 1928)

Forrás: MTI

Kapcsolódó anyagok

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Encephalitis lethargica

Üzleti menedzsment modul beépítése a gyógyszerészképzésbe

Metronidazol kiváltotta reverzibilis neurotoxicitáseset

Reverzibilis posterior encephalopathia szindróma mint a szisztémás lupus erythematosus kezdeti megjelenése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.

Tovább


Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Tovább


„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Tovább


Heim Pál emlékezete