hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Heim Pál emlékezete



| |
 

.

1875. november 30-án született Budapesten. Apja, Heim Péter postatiszt Baross Gábor közvetlen munkatársaként a magyar postahálózat kiépítésében jeleskedett. Az ifjú Heim Pál a fővárosban végezte a középiskolát, majd orvosegyetemi tanulmányait Lausanne-ban kezdte el. Diplomáját végül Budapesten szerezte meg 1897-ben.

Gyakornoknak Bókay János professzor mellé került a budapesti Stefánia Gyermekkórházba, majd ösztöndíjasként a breslaui (ma Wroclaw) egyetemi gyermekgyógyászati klinikán, Adalbert Czerny mellett a csecsemők kórélettani sajátosságait tanulmányozta. A svájci Lausanne-ban, majd a párizsi Pasteur Intézetben tett tanulmányútja után, 1901-ben a budapesti Irgalmasrendi Kórház gyermekosztályának főorvosa lett. Munkássága már ezekben az években is megújító jellegű volt, úttörő jellegű német publikációiban kimondta, hogy a hasmenéses csecsemő anyagcseréjének összeomlásának az egyik döntő mozzanata a víz és konyhasó arányának felborulása.
1907-ben magántanári minősítést nyert a gyermekkori betegségek szemiotikája témakörben, egy év múlva pedig Preisich Kornéllal közösen megírta Az általános haematológia című könyvét, mely a hazai tudományos berkekben roppant jelentőséggel bírt.

Az első világháborúban zászlóaljorvosként megjárta a frontot, majd 1915-ben a sanoki katonai járványkórházat irányította. Végül egészségügyi problémái miatt leszerelték, így 1916-tól ismét folytathatta gyógyító tevékenységét a székesfővárosi csecsemőkórház főorvosaként. 1918-ban az anya- és csecsemővédelem országos biztosaként is működött.

Még ebben az évben kinevezték a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem gyermekklinikájának élére, de a háború végeztével a megszálló csehszlovák hadsereg elől az iskolának Budapestre kellett menekülnie. Jelentős szerepe volt az intézmény fővárosi elhelyezésében, 1921-22-ben rektora is volt. Ekkor hozta létre az Univerzitás baráti körét, az Egyetemi Tudományos Szövetség orvosi szakosztályát, bekapcsolódott a gyermekek és anyák védelmére létrehozott Országos Stefánia Szövetség munkájába.

Az egyetem Pécsre való áthelyezése után, 1923-1929 között a mecseki városban folytatta oktatói-kutatói tevékenységét, megalapította és vezette az intézmény gyermekklinikáját. Az ott töltött évek munkásságának legtermékenyebb időszakát jelentették. 1926-ban adta közre értékes tan- és kézikönyvét A gyermek táplálkozása címmel. 1929 őszén, egykori mestere, Bókay János nyugdíjba vonulása után, őt bízták meg a budapesti egyetem gyermekklinikájának vezetésével. Új helyét azonban csak rövid időre foglalhatta el, 1929. október 23-án tüdőgyulladásban elhunyt. A klinika 1957 óta az ő nevét őrzi, és ma is gyermekkórházként működik.

Heim Pált a modern hazai csecsemőgyógyászat megteremtőjének tekintik, aki a csecsemő- és gyermekgondozónői képzésben is jelentős érdemeket szerzett. Az általa alapított gyermek-ápolónői iskolában végzettek, az úgynevezett Heim-nővérek nagy elismerésnek örvendtek. Gyermekorvosként az anyatej és a vitaminok fontosságát hangsúlyozta, előtérbe helyezte a megelőző, felvilágosító és nevelő munkát, valamint a gyermekvédelmi feladatokat.

Tudományos munkái[
• A leukocytes a gyermekkori pneumonia és diphtheria folyamán (Bp., 1901)
• Az anya által való szoptatásról és a tejelválasztás fokozásáról (Bp., 1901)
• A cyclikus albuminuriák a gyermekkorban (Bp., 1904)
• A tuberculinreactio a vörhenyhez és a kanyaróhoz való vonatkozásban (Bp., 1908)
• Általános haematologia (Preisich Kornéllal , Bp., 1908)
• A parenterális infectiók és a csecsemők táplálkozási zavarai (Bp., 1913)
• A csecsemők pneumoniájáról (Bp., 1914)
• A dajka- és csecsemőotthonokról, a csecsemőkórházról Bp., 1916)
• A csecsemővédelem fontosságáról (Bp., 1920)
• A gyermekek táplálkozása (Bp., 1926)
• A világra hozott syphilis (fejezet; A syphilis; szerk. Guszmann József, Engel Károly, 1928)

Forrás: MTI

Kapcsolódó anyagok

Pszichiátriai és az orvostudomány mainstream kutatásai

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


Heim Pál emlékezete