TARTALOM

 VISSZA

 


Heim Pál emlékezete



| |
 

.

1875. november 30-án született Budapesten. Apja, Heim Péter postatiszt Baross Gábor közvetlen munkatársaként a magyar postahálózat kiépítésében jeleskedett. Az ifjú Heim Pál a fővárosban végezte a középiskolát, majd orvosegyetemi tanulmányait Lausanne-ban kezdte el. Diplomáját végül Budapesten szerezte meg 1897-ben.

Gyakornoknak Bókay János professzor mellé került a budapesti Stefánia Gyermekkórházba, majd ösztöndíjasként a breslaui (ma Wroclaw) egyetemi gyermekgyógyászati klinikán, Adalbert Czerny mellett a csecsemők kórélettani sajátosságait tanulmányozta. A svájci Lausanne-ban, majd a párizsi Pasteur Intézetben tett tanulmányútja után, 1901-ben a budapesti Irgalmasrendi Kórház gyermekosztályának főorvosa lett. Munkássága már ezekben az években is megújító jellegű volt, úttörő jellegű német publikációiban kimondta, hogy a hasmenéses csecsemő anyagcseréjének összeomlásának az egyik döntő mozzanata a víz és konyhasó arányának felborulása.
1907-ben magántanári minősítést nyert a gyermekkori betegségek szemiotikája témakörben, egy év múlva pedig Preisich Kornéllal közösen megírta Az általános haematológia című könyvét, mely a hazai tudományos berkekben roppant jelentőséggel bírt.

Az első világháborúban zászlóaljorvosként megjárta a frontot, majd 1915-ben a sanoki katonai járványkórházat irányította. Végül egészségügyi problémái miatt leszerelték, így 1916-tól ismét folytathatta gyógyító tevékenységét a székesfővárosi csecsemőkórház főorvosaként. 1918-ban az anya- és csecsemővédelem országos biztosaként is működött.

Még ebben az évben kinevezték a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem gyermekklinikájának élére, de a háború végeztével a megszálló csehszlovák hadsereg elől az iskolának Budapestre kellett menekülnie. Jelentős szerepe volt az intézmény fővárosi elhelyezésében, 1921-22-ben rektora is volt. Ekkor hozta létre az Univerzitás baráti körét, az Egyetemi Tudományos Szövetség orvosi szakosztályát, bekapcsolódott a gyermekek és anyák védelmére létrehozott Országos Stefánia Szövetség munkájába.

Az egyetem Pécsre való áthelyezése után, 1923-1929 között a mecseki városban folytatta oktatói-kutatói tevékenységét, megalapította és vezette az intézmény gyermekklinikáját. Az ott töltött évek munkásságának legtermékenyebb időszakát jelentették. 1926-ban adta közre értékes tan- és kézikönyvét A gyermek táplálkozása címmel. 1929 őszén, egykori mestere, Bókay János nyugdíjba vonulása után, őt bízták meg a budapesti egyetem gyermekklinikájának vezetésével. Új helyét azonban csak rövid időre foglalhatta el, 1929. október 23-án tüdőgyulladásban elhunyt. A klinika 1957 óta az ő nevét őrzi, és ma is gyermekkórházként működik.

Heim Pált a modern hazai csecsemőgyógyászat megteremtőjének tekintik, aki a csecsemő- és gyermekgondozónői képzésben is jelentős érdemeket szerzett. Az általa alapított gyermek-ápolónői iskolában végzettek, az úgynevezett Heim-nővérek nagy elismerésnek örvendtek. Gyermekorvosként az anyatej és a vitaminok fontosságát hangsúlyozta, előtérbe helyezte a megelőző, felvilágosító és nevelő munkát, valamint a gyermekvédelmi feladatokat.

Tudományos munkái[
• A leukocytes a gyermekkori pneumonia és diphtheria folyamán (Bp., 1901)
• Az anya által való szoptatásról és a tejelválasztás fokozásáról (Bp., 1901)
• A cyclikus albuminuriák a gyermekkorban (Bp., 1904)
• A tuberculinreactio a vörhenyhez és a kanyaróhoz való vonatkozásban (Bp., 1908)
• Általános haematologia (Preisich Kornéllal , Bp., 1908)
• A parenterális infectiók és a csecsemők táplálkozási zavarai (Bp., 1913)
• A csecsemők pneumoniájáról (Bp., 1914)
• A dajka- és csecsemőotthonokról, a csecsemőkórházról Bp., 1916)
• A csecsemővédelem fontosságáról (Bp., 1920)
• A gyermekek táplálkozása (Bp., 1926)
• A világra hozott syphilis (fejezet; A syphilis; szerk. Guszmann József, Engel Károly, 1928)

Forrás: MTI

Kapcsolódó anyagok

Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben műhelykonferencia

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

O tempora, o mores!

Steven Pinker Az erőszak alkonya című könyve nemzetközileg is jelentős hozzájárulás a globalizálódó világ civilizációjának megértéséhez. Magyar nyelvű megjelenése azt ígéri, hogy nálunk is többen éreznek hajlandóságot egy effajta átfogó értelmezéshez.

Tovább


Ha gyógyítani akarunk, akkor hallgassunk a megérzéseinkre is!

„Vidéki orvosként ilyen díjat kapni, óriási elismerés. Igaz: nekem a legfőbb kitüntetés a beteg, a hozzátartozó mosolya”— vallja az Év Onkológusának választott dr. Bánhegyi Róbert János, a Békés Megyei Központi Kórház Onkológiai Centrumának osztályvezető-helyettes főorvosa, aki két fontos dolgot tart mindig szem előtt: a beteget, a daganatos betegséget mindig holisztikusan kell megközelíteni és tudni kell örülni az apró sikereknek is. A fiatal orvos csaknem háromezer szavazattal lett a legelismertebb doktor, ami rekord a díj történetében. Pedig, ahogy ő mondja: vidékről mindig sokkal nehezebb az érvényesülés.

Tovább


Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


Heim Pál emlékezete