TARTALOM

 VISSZA

 


Ha neked ez nem képez művészetet, kedves Ernő


Ha neked ez nem képez művészetet, kedves Ernő

| |
 

A humanizmus, humanista írók után koslatva megkerülhetetlenül belebotlunk Karinthy Frigyesbe. Bár őt más okokból is, mindig olvassuk. Nemcsak mint a humor és szórakozás forrását, hanem mint nagy gondolkodót is. Habár a viccmester szerepe rajtaragad, melyben minden bizonnyal a gazdasági kényszer is közrejátszott életében. Ezt fizették meg jól, és neki, zavaros magánéleti vonatkozások miatt mindig nagyon és gyorsan kellett a honorárium. Mindenki „humort” rendelt tőle, és ő erre kapható volt. Különösen miután megjelentette az Így írtok ti című művét.

“Ez olyasvalami, mint a könyvvigéc” – írja a műről Ady a Nyugatban. – “Élelmesen és sokat csatangol az író és a publikum között. Hasznos, derék, kedves kulturális szerep, s úgy szeretném már látni, hogy Magyarországon is nagyon kelljen és elkeljen. Mihelyt többet olvasnának, rögtön megteremnének a több és tehetségesebb csúfolók is. És nagy gyönyörűség volna, ha minden magyar írót kicsúfolnának.”
Persze Karinthy több volt ennél. Minden olyan témát is feldolgozott, ami a humanizmus gondolatkörébe vonható, meggyőződéses pacifista volt, haladó gondolkodó, ám soha sem radikális, a tudomány, a józan ész és emberség szószólója maradt abban a korban, melyben egyre jobban eluralkodott a gonoszság, a nagyravágyó illúzió és az irracionalitás. Karinthy azon ritka elmék egyike, akiben a természettudományos műveltség és az irodalom, a bölcselet szeretete egy tőről fakad. Orvosnak is készült egy darabig. Kutató elméjét lenyűgözte a tudomány.

Karinthy Frigyes a magyar irodalom és humor meghatározó alakja, ám a nagyközönség jobbára csak irodalmi karikatúráit és a kisdiák szenvedő életének archetípusait felvonultató Tanár úr kéremet ismeri. Holott szinte minden műfajban alkotott maradandót, életműve a közismertnél jóval sokrétűbb és gazdagabb.

Itt vannak példának okáért a versei. Viszonylag későn jelentek meg, holott már húsz éves korában érett költőnek számított, s e korai művei formai szempontból sem maradnak el a Nyugat nagyjai mögött. Élete utolsó éveiben állt csak elő vékonyka versesköteteivel, a Nem mondhatom el senkinek című 1930-ban jelent meg, az Üzenet a palackban pedig halála évében (1938).

Még ma is bukkannak fel versei folyóiratok oldalain, s itt van például ez a kis gyöngyszem, polgárpukkasztás gyanánt, mely modernségében Kassák verseivel vetekszik. Osváth Ernő orra alá van tolva, minden bizonnyal. Osváth a kor meghatározó alakja volt, kényesen igényes kritikus, aki jelentősen befolyásolta a Nyugat szerzőinek ízlését és kezes báránnyá szelídített számos rakoncátlan nagy írót.

Sokak egyenesen őneki kívántak megfelelni, s ez az idomulás mindennél jobban bosszantott Karinthyt, hiszen a zabolátlan elme nem bírja a konvenciókat, az elvárásokba való belesimulást, az opportunizmust.

Nihil

Utoljára még elmentem volt szeretőmhöz
És beszélgettem vele a lépcsőházban:
Bementünk, mert kint nagyon fújt a szél
És kemény csöppek estek.

Végleg elbucsuztunk, már nem szeretem:
Aztán lementem a Rottenbiller-utcán,
Vettem gesztenyét, de nem tudtam lenyelni,
Találkoztam Biró barátommal.

Biró beszélt a neo-impresszionizmusról,
Én mondtam: mindent abba kell hagyni:
A művészetnek ne legyenek korlátai -
Se ütem, se vonal, se szín.

Vagyis az a művészet, amit az ember gondol,
És ha nem gondol semmit, az is művészet -
És ha csak érez valamit, az is művészet
És ha neked nem, hát nekem.

És ha neked ez nem képez művészetet
Kedves Ernő: hát akkor nem művészet -
Nem is az a fontos, hogy művészet-e
Vagy sem; - nem az a fontos.

És ha ez nem művészet: hát nem az,
De akkor nem is kell művészet -
Mert az a fontos, hogy figyeljenek
Az emberek és jól érezzék magukat.

Biró dühösen ott maradt az utcán,
Én meg bementem egy kávéházba:
Akkor egy szélroham jött veszekedve
És bevágta az ajtót.

A szélnek mondtam egy gorombaságot,
Kávét ittam és olvastam egy lapot:
Valami cikk volt a versköltészet céljáról,
De nem egyeztem meg vele.

Ja igaz: a lépcsőházból lejövet
(Még ott, volt szeretőmnél) arra gondoltam,
Hogy most meg kellene dögölni
És kiölteni a nyelvemet.

NZS 2013. 08.29.

Kapcsolódó anyagok

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

Szekretoros meningeoma koponyacsont-infiltrációval és orbitalis terjedéssel

Hozzászólások:

1.,   Lipták Judit mondta   2013. Szeptember 02., Hétfő 10:47:05
Karinthy meghal, fölmegy a mennyországba. Azt mondja Szent Péternek:

- Adnátok egy napot? Holnap ilyenkor itt leszek.

Szent Péterhez ilyen kérés még nem érkezett, érzi, hogy ez nem az ő hatásköre. Megkérdezi az Örökkévalót.

- Persze, persze, engedd a Fricit, de csak egy napra, alku nélkül és nincs késés, mert annak kellemetlen következményei lesznek.

Karinthy visszamegy a Földre. Eltelik huszonhárom óra ötvenkilenc perc. Szent Péter látja, hogy Karinthy a messzi távolból rohan. Az utolsó pillanatban beesik, nyakkendője meglazulva, dől róla a víz, leesik a vércukra, az ájulás környékezi.

Kérdezi tőle Szent Péter:

Áruld már el, miért kellett még ez az egy nap?

- Csak meg akartam bizonyosodni arról, hogy a Kassák-verseknek hátulról visszafelé sincs semmi értelmük.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Tovább


O tempora, o mores!

Steven Pinker Az erőszak alkonya című könyve nemzetközileg is jelentős hozzájárulás a globalizálódó világ civilizációjának megértéséhez. Magyar nyelvű megjelenése azt ígéri, hogy nálunk is többen éreznek hajlandóságot egy effajta átfogó értelmezéshez.

Tovább


Ha gyógyítani akarunk, akkor hallgassunk a megérzéseinkre is!

„Vidéki orvosként ilyen díjat kapni, óriási elismerés. Igaz: nekem a legfőbb kitüntetés a beteg, a hozzátartozó mosolya”— vallja az Év Onkológusának választott dr. Bánhegyi Róbert János, a Békés Megyei Központi Kórház Onkológiai Centrumának osztályvezető-helyettes főorvosa, aki két fontos dolgot tart mindig szem előtt: a beteget, a daganatos betegséget mindig holisztikusan kell megközelíteni és tudni kell örülni az apró sikereknek is. A fiatal orvos csaknem háromezer szavazattal lett a legelismertebb doktor, ami rekord a díj történetében. Pedig, ahogy ő mondja: vidékről mindig sokkal nehezebb az érvényesülés.

Tovább


Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Ha neked ez nem képez művészetet, kedves Ernő