hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

| |
 

Az igényes és művelt orvost, aki hivatásaként szereti szakmáját, többek között arról lehet megismerni, hogy érdeklődik a gyógyítás története iránt is: hogyan alakultak ki azok a módszerek és eszközök, amelyeket praxisa során használ. Hogyan gyógyították régen a betegségeket, amikor még nem állt rendelkezésünkre a mai tudás? Sajnos az orvostanhallgatók alig találkoznak orvostörténelmi stúdiumokkal, így előfordul, hogy az egészségügyi szakemberek csak nyugdíjas korukban kezdenek érdeklődni az orvostörténelem iránt – de jobb későn, mint soha. Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Magyar László András a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár főigazgató-helyettese, az orvoslás történetének – túlzás nélkül állíthatjuk – legműveltebb, legkiválóbb tudósa, aki jó érzékkel találja meg azt a szűk mezsgyét, azt a hangnemet és műfajt, amely tudományos, ugyanakkor közérthető is. Ebben az igényes kiállítású könyvben képek és szórakoztató, ám tudományosan is helytálló magyarázatok segítségével érdekes, régi „gyógyszerkentyűket” mutat be a szerző.



Ki gondolná, hogy a villamosszék elődjét idegösszeomlás kezelésére, majd fogyasztásra, zsírtalanításra is használták? Vajon ma bezáratnánk-e magunkat egy elektródaketrecbe, ha neuralgia, alacsony vérnyomás vagy álmatlanság kínozna? Miért nem használunk láz és fejfájás csillapítására feltekert gumicsősapkát, amelyben cirkulálhat a hideg víz? Melyikünk gondolná, hogy a hajszárító eredetileg gyógyászati eszköz volt, és véralvasztásra használták? Akinek nincsen otthon házi szaunája, joggal irigyelheti a 20. század elejének hordozható fa- és vászonszerkezetes gőzfürdőit, amelyekből kisebb, lábfürdős változatot is lehetett rendelni. Borzongató viszont a Pelithe nevű gyógyászati eszköz, amely a potenciazavarokat volt hivatva orvosolni – hő- és rádiumbesugárzással. A gerinc nyújtását szolgáló „akasztó”, vagyis a pácienst álla és hónaljai alá tett hevederekkel felemelő gépezet ma is elkelne minden irodában, ahol napi 8–12 órát ülnek számítógép előtt az alkalmazottak. (Marlene Dietrich emlékirataiban olvasható: kamaszkorában osztálytársaival együtt ilyen gépeken „lógtak”, hogy ne legyen gerincferdülésük – és a szerkezet eredményességét igazoló gyönyörű, szálfaegyenes termetét később milliók csodálhatták a mozikban és a színpadon.) Mai, gépek vezérelte egészségügyi rendszerünk kezdeteit mutatják be ezek a bájosan gyermeteg, ám hősies erőfeszítésekről tanúskodó gyógyászati szerkezetek.

Ez a könyv nem hiányozhat a művelt orvosok, de a művelt és érdeklődő páciensek polcáról sem. Szórakoztatva tanít, és olyan szép kiadvány, hogy lapozgatása már önmagában is esztétikai élmény és szellemi időutazás.

Magyar László András: Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyűk. Corvina Kiadó, Budapest, 2017. 168 oldal www.corvinakiado.hu

Kölnei Lívia


Kulcsszavak

könyvismertetés, orvostörténelem, recenzió

Kapcsolódó anyagok

Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Evolúciós folyamatok a mindennapokban

Magyar származású tudósok szerepe az otoneurológia fejlődésében

A kifutó veszélyei

What the Future?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Tovább


Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább