TARTALOM

 VISSZA

 


Forgatja játékát az ész


Forgatja játékát az ész

| |
 

Pessoa, portugál költő versei a hatvanas évek után törtek be Magyarországra, és Nemes Nagy Ágnes fordításai nyomán azonnal jelentős visszhangra leltek. Különleges helyet kértek maguknak a szívekben. Nemcsak a művek voltak azonban furcsák, finomak, maga a szerzői is rejtélyes alaknak bizonyult, olyan személynek, aki alig-alig tűnt fel igazi mivoltában a világ előtt.
"A költőknek nincsen életrajzuk. Költői munkásságuk alkotja az életrajzukat. Pessoa, aki mindig kételkedett ennek a világnak a valóságos voltában, bizonnyal helyeselné, ha rögtön a verseiről kezdenék el beszélni, elfeledkezve földi életének eseményeiről és történéseiről." – írta róla tanulmányában Octavio Paz, mexikói költő.

Pessoa maga mindent megtett, hogy önmaga helyett inkább irodalmi munkásságát tolja a világ orra elé. Nem is foglalkozott a publikálással sem, igaz, azt vallotta, hogy a valódi költő mondandója ötven év alatt beérik be az olvasók számára. Igazán eseménytelen életet élt, szűkös világot rendelt maga köré, melynek határait szinte soha nem lépte túl.

A kutatók mélységes csalódására egyetlen nőhöz fűzte csupán érzelmi viszony, s az sem fordult tartós kapcsolattá. A házasság veszélyét munkásságára nézve sem vállalta, s a lényeget a jelenségek mögött megszállottan kereső költő alkalmi munkákból élt. Betegesen irtózott a kötöttségektől. rengeteget olvasott, sokszínű énjét számos költői alakká bontotta, akik ugyancsak rótták sajátos alkotói köreiket karaktervonásaiknak, filozófiai beállítottságuknak, képzeletbeli irodalmi affinitásuknak megfelelően. ezt a birodalmat irányította Pessoa, sajátos irodalmi alakjaival saját irodalmi életet, komoly esztétikai vitákat kreált, egyik ilyen alakja egyenesen a polgárpukkasztásra specializálódott, s a költő mindent a fantázia, a szellem, a művészet szolgálatába állított. Ő volt a portugál modernizmus legfőbb alakja. Pessoa a modern „énvesztés” programjának legkonzekvensebb képviselője.

Önlélekrajz
Autopsicografia

A költő színlelő-művész.
Oly jól ért már a mímeléshez,
Hogy tetteti a bánatot,
A bánatot, mit tényleg érez.
S az olvasók az olvasott
Bánatból érzik helyesen
Nem azt a kettőt, mit a költő
Ismert, de amit ők sosem.
S így fogaskerék-szerkezetben
Forgatja játékát az ész,
A kis felhúzós-vasutat, mely
A szívről kapta a nevét.

Nemes Nagy Ágnes fordítása


Kapcsolódó anyagok

Mivel érdemes kezdeni a vérnyomáscsökkentő terápiát?

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Tudományos program

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Tovább


A népszerűsített kéz

A könyv egy igényesen összeállított, bevezetésből és öt részből álló mű, amely részenként 2-4 fejezetben színvonalas ismeretterjesztő stílusban foglalkozik az emberi kézhez társuló antropológiai, humánbiológiai és orvostudományi kérdésekkel. Sőt, a szerző nagyvonalúan élve az alcímben jelzett „és még annál is több” megjegyzéssel, egyes fejezetekben a fő témától igen jelentős távolságokba kalandozik gondolatainak alaposabb kifejtése érdekében.

Tovább


A csók története

A filematológia az oszkuláció aktusával foglalkozó tudomány. Aki eddig nem ismerte volna e szavakat, a torontói professzor Marcel Danesi Csók története című ismeretterjesztő könyvéből megtudhatja, hogy a bizony léteznek tudósok, akik folyamatosan bővítik a csók témájáról felhalmozott tudományos ismereteket. Elmondása szerint a szerző csupán erre az egyszerűnek tűnő kérdésre kereste a választ: “Miért tartjuk ezt a nem higiénikus aktust gyönyörűnek és romantikusnak?”

Tovább


A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.

Tovább


Forgatja játékát az ész