TARTALOM

 VISSZA

 


Fellini bohócai


Fellini bohócai

| |
 

„Ami a fehér bohóc és a tökfilkó szüntelen háborúskodásában egy kis fájdalmat okoz, az nem a zenének vagy a valami effélének tulajdonítható, hanem annak, hogy azt kell látnunk: képtelenek vagyunk összebékíteni a két figurát… a fehér bohóc azt követeli, hogy a tökfilkó legyen elegáns. De minél erélyesebben ad hangot ennek az igényének, annál szedett-vedettebb, csámpásabb, porosabb lesz szegény”– írja egyik cikkében. Mert Fellini pályájának elején évekig dolgozott újságíróként.

Érettségi után Fellini Firenzébe, Rómába ment továbbtanulni, a szülei által vágyott jogi egyetemre is beiratkozott, ám jobban vonzotta Róma, és az újságírás, a város háború utáni pezsgése. Itt filmes, újságírói közegben mozgott és élvezte a nagyvárosi életet, a szabadságot, a folytonos szellemi feszültséggel teli fővárosi életet, a nyüzsgést.

Itt érte élete két meghatározó élménye, a nagy találkozás a további sorsát, pályáját meghatározó alakokkal: Giuletta Masinával és Roberto Rossellinivel.

Masinával negyven évig élt együtt, Rosselinitől pedig megtanulta mindazt, amit a filmszakmáról tudni érdemes.

Talán posztmodern korunkban munkássága már nem tűnik olyan értékesnek, és nem tűnik modernnek, hiszen ő, ha mindent iróniával szemlél is, soha nem cinikus. Az életöröm és melankólia kísérik útján; műveit sajátos gondolkodásmód és világlátás jellemzi, melyben a szép, nagyon szép nők, és a rút, nagyon rút, alkalmasint bizarr egyéb emberek ugyanolyan fajsúlyosak, ugyanolyan sajátos szerepet töltenek be az élet nagy cirkuszában.

„Nem vagyok híve sem a definícióknak, sem a címkéknek. A címkék csak a kofferra valók. Számomra téves, mi több, veszélyes módszer lenne egy pontosan körülhatárolt, világos, elejétől a végéig átgondolt ötletből kiindulni, és aztán megvalósítani. Nem szabad előre tudnom, mit fogok csinálni: kiutat csak a sötétből, az ismeretlenből találok. A magzatot is sötét éjszaka veszi körül, amíg az anyaméhben növekszik.”- írja.

E mesés panoptikumnak, cirkusznak tagjai volnánk mi is, és kiválasztottként kell viselnünk e nagy produkcióban való részvételünk lehetőségét.

Élni kell vele és élvezni, még akkor is, ha alkalmasint borzasztó, néha megalázó szerepeket osztanak ránk, elvernek, megpofoznak - és kinevetnek. Mert hatalmas közönség figyel, és együtt kell működnünk egymással akkor is, ha ez kedvünk ellenére való, olykor unalmas vagy megterhelő.

Fellini filmjeiben nem vonja meg a szolidaritást a butáktól, elesettektől, a borzalmas bűnök között vergődőktől. A végsőkig küzd, hogy összebékítse az ellenfeleket.

Fellini nemcsak kiváló forgatókönyvíró, nagy művész volt, de gondolkodónak sem utolsó. (Csakúgy, mint lelki társa, Ingmar Bergman.)

Pályájának legfőbb mérföldkövei az Országúton, a Csalók, a Cabiria éjszakái, Az édes élet, a Nyolc és fél, a Júlia és a szellemek, a Satyricon, a Fellini - Roma, az Amarcord, a Casanova, a Zenekari próba, A nők városa, az És a hajó megy, a Ginger és Fred.

Néhány gondolat Fellinitől, melynek mintha különös aktualitása volna:

„…olyan társadalomban élünk, amely csupa vérlázító igazságtalanság, már tudatlanná vált, vastagon egymásra rakódott önzés, mindenféle fajta torzulás. Végzetes társadalmi felbolydulások állnak előttünk. De én nem tudok ajánlani semmi ellenszert, legföljebb azt javasolhatom, hogy még egyszer, utoljára gondoljuk át a dolgokat.
A mai politikusok katasztrofális állapotban vannak. Olyan pszichikai stressznek vannak kitéve, ami ismeretlen az analitikusok előtt, és amire nincs terápia. Valami újfajta idegi támadás fenyegeti integritásukat, magánéletüket. Kisgyermeki állapotba fejlődnek vissza, az őket védelmező testőrök pedig átalakulnak szárazdajkákká.”

Nagy Zsuzsanna








Kapcsolódó anyagok

F-DOPA-jelzett PET/CT-PET/MR alapú modern 3D besugárzástervezés glioblastoma multiformés (GBM-) betegek komplex kezelésében. Az első magyarországi tapasztalatok

Hyperhomocysteinaemia fogamzó korú migrénes nőbetegek esetén

Lakossági stroke-szűrőnap Budapest XII. kerületében 2011-ben és 2016-ban. Mi változott és mi nem?

A dopaminagonisták jelentősége a Parkinson-kór kezelésében a marosvásárhelyi ideggyógyászati klinikák 15 éves gyakorlatában - keresztmetszeti vizsgálat

Az NKCC1 és KCC2 gének metilációs státusza refrakter temporalis epilepsziában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Húshorizontok dicsfényben

Filp Csaba képzőművész alkotói és akadémiai pályája bővelkedik az elismerésekben: Munkácsy Mihály-díjas, DLA, egyetemi docens, tanszékvezető a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Amiről ebben az írásban szó lesz, mégsem a felsorolt kiválóságok valamelyike, hanem Filp szoros kötődése a gasztronómiához, melynek visszfénye – szerencsénkre – esik művészetére is.

Tovább


A modern kórháztervezés aktuális kérdései

A kórháztervezés kapcsán jogosan felmerülő kérdés; egy épület azon túl, hogy az alapvető funkciókat ellátja, milyen hatással lehet a felhasználókra? Sok kutatás foglalkozik a gyógyító építészet fogalmával; az architektúra milyen befolyással van a gyógyulás folyamatára, és mik azok a tervezési szempontok, amelyek hozzásegíthetnek a mielőbbi felépüléshez?

Tovább


Holnaplányok

Borgos Anna azonban teljesen új, és eddig a nemzetközi irodalomban is mellőzött szempontból mutatja be ezt az érdekfeszítő, tanulságos és tragikus történetet: mégpedig a pszichoanalízis budapesti iskolájához kapcsolódó nők szempontjából.

Tovább


A terápiák társadalmától a teremtő vágyakig

Gerevich doktor sokrétű érdeklődési körére világít rá a jelen kötet tanulmányainak sokszínűsége a szakmán és annak határterületein belül és azon túl, továbbá azt is ábrázolja, hogy a pszichiátria és a pszichológia tudománya mennyire átszövi a hétköznapjainkat is és jelen van az élet minden területén, legyen szó pszichiátriai kórképek gyógyításáról vagy az ezirányú kutatómunkáról, esetleg éppen arról, hogy vajon hol a határ az egészséges és a beteg psziché között, mi jelent már devianciát vagy fogadható el a normalitás keretein belül.

Tovább


Fellini bohócai