hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Fehérek közt egy európai


Fehérek közt egy európai

| |
 

"Az ember nemcsak egyéni életét éli mint elkülönülő személy, hanem tudatosan vagy öntudatlanul kora és kortársai életét is.”
Thomas Mann

A Nobel-díjas német írót a svájci Kilchbergben érte a halál. A régi patrícuscsaládból származó Mann 1875. június 6-án született Lübeckben.Első regénye, A Buddenbrook-ház (1921) nagy sikere után csak irodalommal foglalkozott. 1933-ig Münchenben lakott, a fasizmus elől Svájcba, majd 1938-ban az USA-ba emigrált. 1936-ban a náci Németország megfosztotta német állampolgárságától, s visszavonta tőle a bonni egyetem által adományozott díszdoktori címet.

1952-ben visszatelepedett Svájcba. A XX. század egyik legnagyobb német realista írója, a kritikai realizmus hagyományainak kiteljesítője, a polgári humanizmus egyik utolsó képviselője volt. Az 1930-as években alkotott műveit az európai fasizmus ellen folytatott küzdelem ihlette.

A háború befejezése után azon munkálkodott, hogy levonja népe számára a történelmi katasztrófa tanulságait, és segítse a demokratikus megújulásban. Szépirodalmi munkásságát nagy esszéi, tanulmányai, beszédei és saját műveihez írott kommentárjai egészítik ki. Legismertebb művei: a Halál Velencében, A varázshegy, Mario és a varázsló, József és testvérei (tetralógia), a Lotte Weimarban és a Doktor Faustus. Az irodalmi Nobel-díjat 1929-ben kapta `főleg nagy regényéért, A Buddenbrook-ház-ért, mely a kortárs irodalom klasszikus alkotása.`

NZS 2014. 08.10.
Forrás: Múltkor

Kapcsolódó anyagok

Pszichiátriai és az orvostudomány mainstream kutatásai

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


Fehérek közt egy európai