TARTALOM

 VISSZA

 


Érzelmek iskolája


Érzelmek iskolája
Nagy Zsuzsanna
| |
 


Harag esetében például a kézfejbe tódul vér, hogy a fegyvert jól megragadhassuk. Árad az adrenalin, hogy hatékonyabb legyen a támadás. Félelem esetén elsápad az arc, mert a vér például a lábszárba áramlik a menekülés végett, és megdermed a test, mert a figyelem a fenyegetésre irányul. A boldogság oldottságot ad, és relaxációs válaszként a paraszimpatikus hatás lép előtérbe stb.

Az érzelmek ragályosak. Ez az emberi lét egyik alaptörvénye. Daniel Goleman Érzelmi intelligencia című könyvében olvasható a következő történet:
„A vietnami háború kezdetén egy amerikai szakasz rizsföldeken lapulva vívott heves tűzharcot Vietkong partizánokkal. Egyszer csak felbukkant hat szerzetes: libasorban vonultak a rizsföldeket elválasztó földhányásokon. Higgadtan és méltóságteljesen egyenesen a tűzvonal felé tartottak.

– Nem néztek se jobbra, se balra, mentek az orruk után – emlékszik David Busch, az egyik amerikai katona. – Nagyon furcsa volt az egész, mert senki se lőtt rájuk. És mire végigértek a földperemen, leeresztettem. Elegem lett, aznapra legalábbis. Alighanem mind így voltunk vele, mert egy emberként letettük a lantot. Nem harcoltunk tovább, és kész.”

Minden érintkezés során érzelmi jelzéseket adunk, és ezek mindenkire hatnak, akikkel együtt vagyunk. Akik képesek másokat megengesztelődésre bírni, különösen fontosak a közösség szempontjából, és lelki támaszt nyújthatnak másoknak azzal, hogy képesek előidézni a hangulatváltozást.

Daniel Goleman kutatásai alapján a tudományos közbeszédben az érzelmi intelligencia megnevezés 1990 táján jelenik meg. A kutató nem mást állít, mint hogy egy személy sikerességét és eredményességét csupán húsz százalékban határozza meg a magas intelligencia-érték – tehát a logika, az egyéni tudás és az értelem –, ennél sokkal fontosabb e téren az érzelmi intelligencia. Fontosabb tehát az, hogy milyen a személyes kapcsolataink minősége, egyensúlyt tudunk-e tartani a magánszféra és a munkahely között, hogy mások és magunk érzelmi indítékaival és másokhoz való viszonyulásával milyen mértékben vagyunk tisztában és mennyire fogadjuk el ezeket a tényezőket.

Az érzelmi intelligencia mutatója az „érzelmi hányados”, vagyis EQ (emotional quotient). John D. Mayer és Peter Salovey tanulmányaikban az érzelmi intelligencia négy elemét határozták meg, melyek a következők:
- képesség az érzelmek pontos érzékelésére,
- képesség a gondolkodás érzelmek segítségével való előmozdítására,
- képesség az érzelmek jelentésének megértésére,
- képesség az érzelmek kezelésére.

Minden faj közül a leghosszabb ideig az emberi agy fejlődik. Az érzelmek legelső iskolája pedig a családi élet. Az érzelmek feletti uralom, önmagunk lecsillapításának képességét hosszú-hosszú évek alatt sajátítjuk el. A gyermekkor sorsdöntő jelentőségű, mert egy életre szóló hajlandóságot tanulunk meg, s így igen fontos, hogy a gyermek milyen mértékben kap kellő eligazítást negatív érzelmei önálló kezeléséhez, az empátia megéléséhez és gyakorlásához. A közönyös vagy brutális, éppenséggel értetlen vagy melegséget sugárzó szülői magatartás révén elsajátított szokások egy életen át megszabhatják az egyén életútját.

Mindezen ismeretek birtokában állítható, hogy az érzelmileg helyes szülői bánásmód kulcsfontosságú lehet, meghatározza a gyermek későbbi társadalmi sikerességét, szerepét az emberek körében. Karrierje avagy az emberi közösségben való háttérbe szorulása sokkal inkább ezen múlik, semmint azt sejtettük volna.

NZS

Forrás: Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia



Kapcsolódó anyagok

Ha értjük a terápiát, könnyebb a lelki teher

Hatékony orvos-beteg kapcsolat a betegszervezetek közreműködésével

Az osztály, ahol beteg, orvos, szakdolgozó is figyelemre számíthat

Immunterápiás újdonságok a gyakorlatban

Harmadvonalbeli alkalmazott immmunterápiával elért komplett remisszió vesetumoros nőbetegnél

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Tovább


A népszerűsített kéz

A könyv egy igényesen összeállított, bevezetésből és öt részből álló mű, amely részenként 2-4 fejezetben színvonalas ismeretterjesztő stílusban foglalkozik az emberi kézhez társuló antropológiai, humánbiológiai és orvostudományi kérdésekkel. Sőt, a szerző nagyvonalúan élve az alcímben jelzett „és még annál is több” megjegyzéssel, egyes fejezetekben a fő témától igen jelentős távolságokba kalandozik gondolatainak alaposabb kifejtése érdekében.

Tovább


A csók története

A filematológia az oszkuláció aktusával foglalkozó tudomány. Aki eddig nem ismerte volna e szavakat, a torontói professzor Marcel Danesi Csók története című ismeretterjesztő könyvéből megtudhatja, hogy a bizony léteznek tudósok, akik folyamatosan bővítik a csók témájáról felhalmozott tudományos ismereteket. Elmondása szerint a szerző csupán erre az egyszerűnek tűnő kérdésre kereste a választ: “Miért tartjuk ezt a nem higiénikus aktust gyönyörűnek és romantikusnak?”

Tovább


A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.

Tovább


Érzelmek iskolája