TARTALOM

 VISSZA

 


Érzelmek iskolája


Érzelmek iskolája
Nagy Zsuzsanna
| |
 


Harag esetében például a kézfejbe tódul vér, hogy a fegyvert jól megragadhassuk. Árad az adrenalin, hogy hatékonyabb legyen a támadás. Félelem esetén elsápad az arc, mert a vér például a lábszárba áramlik a menekülés végett, és megdermed a test, mert a figyelem a fenyegetésre irányul. A boldogság oldottságot ad, és relaxációs válaszként a paraszimpatikus hatás lép előtérbe stb.

Az érzelmek ragályosak. Ez az emberi lét egyik alaptörvénye. Daniel Goleman Érzelmi intelligencia című könyvében olvasható a következő történet:
„A vietnami háború kezdetén egy amerikai szakasz rizsföldeken lapulva vívott heves tűzharcot Vietkong partizánokkal. Egyszer csak felbukkant hat szerzetes: libasorban vonultak a rizsföldeket elválasztó földhányásokon. Higgadtan és méltóságteljesen egyenesen a tűzvonal felé tartottak.

– Nem néztek se jobbra, se balra, mentek az orruk után – emlékszik David Busch, az egyik amerikai katona. – Nagyon furcsa volt az egész, mert senki se lőtt rájuk. És mire végigértek a földperemen, leeresztettem. Elegem lett, aznapra legalábbis. Alighanem mind így voltunk vele, mert egy emberként letettük a lantot. Nem harcoltunk tovább, és kész.”

Minden érintkezés során érzelmi jelzéseket adunk, és ezek mindenkire hatnak, akikkel együtt vagyunk. Akik képesek másokat megengesztelődésre bírni, különösen fontosak a közösség szempontjából, és lelki támaszt nyújthatnak másoknak azzal, hogy képesek előidézni a hangulatváltozást.

Daniel Goleman kutatásai alapján a tudományos közbeszédben az érzelmi intelligencia megnevezés 1990 táján jelenik meg. A kutató nem mást állít, mint hogy egy személy sikerességét és eredményességét csupán húsz százalékban határozza meg a magas intelligencia-érték – tehát a logika, az egyéni tudás és az értelem –, ennél sokkal fontosabb e téren az érzelmi intelligencia. Fontosabb tehát az, hogy milyen a személyes kapcsolataink minősége, egyensúlyt tudunk-e tartani a magánszféra és a munkahely között, hogy mások és magunk érzelmi indítékaival és másokhoz való viszonyulásával milyen mértékben vagyunk tisztában és mennyire fogadjuk el ezeket a tényezőket.

Az érzelmi intelligencia mutatója az „érzelmi hányados”, vagyis EQ (emotional quotient). John D. Mayer és Peter Salovey tanulmányaikban az érzelmi intelligencia négy elemét határozták meg, melyek a következők:
- képesség az érzelmek pontos érzékelésére,
- képesség a gondolkodás érzelmek segítségével való előmozdítására,
- képesség az érzelmek jelentésének megértésére,
- képesség az érzelmek kezelésére.

Minden faj közül a leghosszabb ideig az emberi agy fejlődik. Az érzelmek legelső iskolája pedig a családi élet. Az érzelmek feletti uralom, önmagunk lecsillapításának képességét hosszú-hosszú évek alatt sajátítjuk el. A gyermekkor sorsdöntő jelentőségű, mert egy életre szóló hajlandóságot tanulunk meg, s így igen fontos, hogy a gyermek milyen mértékben kap kellő eligazítást negatív érzelmei önálló kezeléséhez, az empátia megéléséhez és gyakorlásához. A közönyös vagy brutális, éppenséggel értetlen vagy melegséget sugárzó szülői magatartás révén elsajátított szokások egy életen át megszabhatják az egyén életútját.

Mindezen ismeretek birtokában állítható, hogy az érzelmileg helyes szülői bánásmód kulcsfontosságú lehet, meghatározza a gyermek későbbi társadalmi sikerességét, szerepét az emberek körében. Karrierje avagy az emberi közösségben való háttérbe szorulása sokkal inkább ezen múlik, semmint azt sejtettük volna.

NZS

Forrás: Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia



Kapcsolódó anyagok

Eddig ismeretlen neuro-immun axis

A machiavellizmus lélektana - a könyörtelen taktikusok

Gyökérgümőkből antibiotikumok

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Tovább


O tempora, o mores!

Steven Pinker Az erőszak alkonya című könyve nemzetközileg is jelentős hozzájárulás a globalizálódó világ civilizációjának megértéséhez. Magyar nyelvű megjelenése azt ígéri, hogy nálunk is többen éreznek hajlandóságot egy effajta átfogó értelmezéshez.

Tovább


Ha gyógyítani akarunk, akkor hallgassunk a megérzéseinkre is!

„Vidéki orvosként ilyen díjat kapni, óriási elismerés. Igaz: nekem a legfőbb kitüntetés a beteg, a hozzátartozó mosolya”— vallja az Év Onkológusának választott dr. Bánhegyi Róbert János, a Békés Megyei Központi Kórház Onkológiai Centrumának osztályvezető-helyettes főorvosa, aki két fontos dolgot tart mindig szem előtt: a beteget, a daganatos betegséget mindig holisztikusan kell megközelíteni és tudni kell örülni az apró sikereknek is. A fiatal orvos csaknem háromezer szavazattal lett a legelismertebb doktor, ami rekord a díj történetében. Pedig, ahogy ő mondja: vidékről mindig sokkal nehezebb az érvényesülés.

Tovább


Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Érzelmek iskolája