hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Érzelmek iskolája


Érzelmek iskolája
Nagy Zsuzsanna
| |
 


Harag esetében például a kézfejbe tódul vér, hogy a fegyvert jól megragadhassuk. Árad az adrenalin, hogy hatékonyabb legyen a támadás. Félelem esetén elsápad az arc, mert a vér például a lábszárba áramlik a menekülés végett, és megdermed a test, mert a figyelem a fenyegetésre irányul. A boldogság oldottságot ad, és relaxációs válaszként a paraszimpatikus hatás lép előtérbe stb.

Az érzelmek ragályosak. Ez az emberi lét egyik alaptörvénye. Daniel Goleman Érzelmi intelligencia című könyvében olvasható a következő történet:
„A vietnami háború kezdetén egy amerikai szakasz rizsföldeken lapulva vívott heves tűzharcot Vietkong partizánokkal. Egyszer csak felbukkant hat szerzetes: libasorban vonultak a rizsföldeket elválasztó földhányásokon. Higgadtan és méltóságteljesen egyenesen a tűzvonal felé tartottak.

– Nem néztek se jobbra, se balra, mentek az orruk után – emlékszik David Busch, az egyik amerikai katona. – Nagyon furcsa volt az egész, mert senki se lőtt rájuk. És mire végigértek a földperemen, leeresztettem. Elegem lett, aznapra legalábbis. Alighanem mind így voltunk vele, mert egy emberként letettük a lantot. Nem harcoltunk tovább, és kész.”

Minden érintkezés során érzelmi jelzéseket adunk, és ezek mindenkire hatnak, akikkel együtt vagyunk. Akik képesek másokat megengesztelődésre bírni, különösen fontosak a közösség szempontjából, és lelki támaszt nyújthatnak másoknak azzal, hogy képesek előidézni a hangulatváltozást.

Daniel Goleman kutatásai alapján a tudományos közbeszédben az érzelmi intelligencia megnevezés 1990 táján jelenik meg. A kutató nem mást állít, mint hogy egy személy sikerességét és eredményességét csupán húsz százalékban határozza meg a magas intelligencia-érték – tehát a logika, az egyéni tudás és az értelem –, ennél sokkal fontosabb e téren az érzelmi intelligencia. Fontosabb tehát az, hogy milyen a személyes kapcsolataink minősége, egyensúlyt tudunk-e tartani a magánszféra és a munkahely között, hogy mások és magunk érzelmi indítékaival és másokhoz való viszonyulásával milyen mértékben vagyunk tisztában és mennyire fogadjuk el ezeket a tényezőket.

Az érzelmi intelligencia mutatója az „érzelmi hányados”, vagyis EQ (emotional quotient). John D. Mayer és Peter Salovey tanulmányaikban az érzelmi intelligencia négy elemét határozták meg, melyek a következők:
- képesség az érzelmek pontos érzékelésére,
- képesség a gondolkodás érzelmek segítségével való előmozdítására,
- képesség az érzelmek jelentésének megértésére,
- képesség az érzelmek kezelésére.

Minden faj közül a leghosszabb ideig az emberi agy fejlődik. Az érzelmek legelső iskolája pedig a családi élet. Az érzelmek feletti uralom, önmagunk lecsillapításának képességét hosszú-hosszú évek alatt sajátítjuk el. A gyermekkor sorsdöntő jelentőségű, mert egy életre szóló hajlandóságot tanulunk meg, s így igen fontos, hogy a gyermek milyen mértékben kap kellő eligazítást negatív érzelmei önálló kezeléséhez, az empátia megéléséhez és gyakorlásához. A közönyös vagy brutális, éppenséggel értetlen vagy melegséget sugárzó szülői magatartás révén elsajátított szokások egy életen át megszabhatják az egyén életútját.

Mindezen ismeretek birtokában állítható, hogy az érzelmileg helyes szülői bánásmód kulcsfontosságú lehet, meghatározza a gyermek későbbi társadalmi sikerességét, szerepét az emberek körében. Karrierje avagy az emberi közösségben való háttérbe szorulása sokkal inkább ezen múlik, semmint azt sejtettük volna.

NZS

Forrás: Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia



Kapcsolódó anyagok

Akkreditált továbbképzés

A nebivolol különleges molekulaszerkezete és hatása az életminőségre

Trendek a hypertonia kezelésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


Érzelmek iskolája