TARTALOM

 VISSZA

 


Erasmus ereje


Erasmus ereje

| |
 

Rotterdami Erasmus németalföldi teológus, kinek személyében az európai humanizmus legjelentősebb képviselőjét tisztelhetjük, Bázelban halt meg 66 éves korában.
Munkássága során bár élesen soha nem fordult szembe az egyházzal, s élete végéig megmaradt jó katolikusnak (aki például lelki tükröt ír a keresztény házasoknak), élesen bírálta a pápaságot, s írásaiban mindvégig kitért az egyház visszaéléseire.

Művei halála után fejtették ki igazi hatásukat, jelentősen befolyásolva a korabeli szellemi áramlatokat, s ezen keresztül a politikai folyamatokat is, hiszen művei a latinról népnyelvre lefordítva elértek a tudós humanisták körein is túl, leszivárogtak a köztudatba. Írásai jelentős hatást gyakoroltak arra a folyamatra, melyben a vallási szakadás végül a felekezetek sokféleségébe torkollott, s mindez meghatározta az elkövetkezendő idők nemzetközi konfliktusait.

Kifejtette ellenérzéseit a nemesség kiváltságaival, a háborúval szemben, és meghirdette a belülről mélyen átélt kereszténység elérésének ideáját. Filológiai munkássága is emelte ismertségét, és az ókori irodalommal foglalkozó művei hamarosan nagy népszerűségre tettek szert.

Valójában nem ismerjük születésének dátumát, Eltérő vélekedések alapján 1465 és 1469 közé helyezhető ez az időpont. A műveiben föllelhető homályos utalások alapján házasságon kívül születhetett, ám ennek ellenére szüleitől, majd azok halála után az egyháztól kiváló nevelésben részesült. 1492-ben szentelték katolikus pappá, majd némi ellenállás után Ágoston-rendi kanonok lett. Ténylegesen soha nem gyakorolta papi hivatását.
Erasmus maga nem volt orvos, ám kiterjedt kapcsolatrendszert működtetett kora orvostársadalmával, és írásainak szemléletformáló ereje révén munkássága mégis szervesen beépült az orvostörténetbe. Gondolatai az idő múltával sem évülnek el, ezt tükrözi a számtalan kiadás, melynek révén a modern kor is ízelítőt kaphat szelleme erejéből, minden időkre érvényes humanizmusából.

Erasmusról elmondható, hogy már diák korában is tudós elmének számított, és szellemi szabadságát a véleménynyilvánítás jogának fenntartását egész életében erősen védte, nemzetközi híre ellenére sem vállalt soha katedrát -- függetlenségét megőrizte haláláig. Házitanítóként és vándordiákként folytatott tanulmányokat, majd 1495-ben a Sorbonne-ról ment Angliába, és Itáliában utazgatott.

Élt Franciaországban, Svájcban megszerezte a teológiai doktorátust. 1500-ban Bázelben jelenik meg az Adagia, amely latin mondások gyűjteménye, mellyel egycsapásra a kevésbé művelt közönség előtt is ismertté és népszerűvé válik.

E mű bevezetés az ókori görög-latin közmondások részletesen feldolgozott, kommentált enciklopédiája, a szerző szándéka szerint eleven, csevegő nyelven íródott, így nyit ablakot a klasszikus világra. Csakhamar nélkülözhetetlen tankönyvvé válik. Igaz ugyan, hogy a későbbiek során szellemisége miatt az igen konzervatív IV. Pius pápa a római Indexre teszi, később a pápa halála után a trienti zsinat Erasmus művét ismét „megtisztított változatban” engedélyezi.

Erasmus számos neves kortársával ápolt mély kapcsolatot, az angol szellemi élet vezetői közül például Thomas More-ral, John Colettel,.az egyik legérdekesebb azonban Paracelsus, akivel 1526-ban Bázelben találkozik egy másik neves ismerős, a tudós nyomdász és kiadó, Frobenius betegágyánál, s akivel sok szempontból nyilvánvalóan egy gondolati körben mozognak.

A továbbiakban Paracelsus is ellátja tanácsokkal a beteges hajlamú Erasmust.
Az ő nevéhez köthető az első kritikai bibliakiadás, a görög eredetiben kiadott Újtestamentum, amellyel megkérdőjelezte a „Vulgata” érvényességét, mintegy történeti és tudományos szemszögből vizsgálva a kérdést felülírta az addig hivatalos egyházi állásfoglalást bibliakommentárjával. Művében igyekezett kimutatni a hiteles szöveg és a korábbi kiadási változatok közötti eltéréseket, pontatlanságokat.

Erasmus szellemes ember volt, példa erre a Balgaság Dicsérete című műve, melyből az utókor, nemzedékek hosszú sora táplálkozhatott, s amely annak az északi szabadgondolkodásnak, és humanizmusnak ékes példája, mely mindig fenntartja magának a jogot a dolgok higgadt, távolságtartó, ironikus számbavételére. Mert az evilági dolgokkal, visszásságokkal nem szabad azonosulni,s ebben áll Erasmus világjobbító szándéka, és írásainak egyetemes ereje.

NZS, 2013.07.15.

Kapcsolódó anyagok

Magyar Klinikai Onkológiai Társaság X. Jubileumi Kongresszusa

A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hormezis a modern orvoslásban

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Erasmus ereje