hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Emberszag


Emberszag

| |
 

Szép Ernő költő, újságíró, színműíró, a Nyugat munkatársa 1884. június 30.-án született Budapesten egy falusi néptanító gyermekeként, és 1953. október 2.-án halt meg.

Korának egyik legnépszerűbb költője, zseniálisnak tartott színpadi szerző, Ady Endre legjobb barátja, akinek fiatalkora a bohém világban, szerkesztőségekben zajlott, és Molnár Ferenc belső baráti köréhez tartozott. Kabarédarabok, sanzonok szerzője, s mondhatni, igazán sikeres ember.

Szép Ernő 1908-tól a Nyugat munkatársa volt, melynek hasábjain szerzett irodalmi hírnevet; 1910-től pedig a neves lap, az Az Est munkatársa.

Művészete és életszemlélete páratlan: egyfajta köztes létben imbolyog a magasművészet és a kabarétréfák között. A szerző Petőfi költészetén nőtt fel, és szemlélete is hasonló a nagy költőelődéhez, mindvégig ezt a perspektívát választja: a "kis-egzisztenciákét".
Legfontosabb regénye a Lila ákác, melynek sajátos nyelvezete ötvözi a nagyvárosi jassznyelv fordulatait és népies elemeket.

A vidéki gyerekkor élményanyagából táplálkozik művészete, a nagyvárosi magány megszólaltatója versben és prózában egyaránt. Finom impresszionista líra, ábrándozás és nagyvilági rafinéria ez a művészet. Érzelmes emberszeretete hathatósan vegyül az abszurd iránti érzékenységével, és a szelíd iróniával.

1914-ben önkéntesnek jelentkezett az első világháborúba. Ő az, aki leszerelvén az osztrák-magyar hadsereg tisztjeként ezt véseti kardjába: „Élni és élni hagyni”. 1925-től Az Ujság munkatársa, a polgári liberális eszmék szószólója volt. Fura egyfelvonásosai a korabeli kabarék repertoárjának kedvelt darabjai lettek, ma a magyar abszurd egyik kezdeményét látják bennük az irodalmárok.

Szép Ernő szinte elfeledve hunyt el, miután megjárta a második világháború poklát. 1944 augusztusában csillagos házba kellett vonulnia, majd egyike volt azoknak, akik a svéd követség mentelmi útlevelével rövid időre szabadultak. Ám 1944 októbere és 1944 novembere között a nyilasok munkaszolgálatra hurcolták. Hatvan éves ekkor.

Erről az időszakról szól memoárja, melyet az idősödő művész Emberszag címmel írt. Tárgyilagos beszámoló az éheztetésről, megalázásról, kínzásokról.
1948 után szegénységben élt; hatvankilenc éves korában hunyt el, szinte észrevétlenül az akkori irodalmi élet számára. Sírkövén ez áll: „de gyönyörű, de boldog ünnepre voltam híva”.

NZS
2014. 06.29.


Kapcsolódó anyagok

Kihívások a gyógyszertárak menedzselése során

Hasi fájdalom és anaemia differenciáldiagnózisa - egy ólommérgezett család esete

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.

Tovább


Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Tovább


„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Tovább


Emberszag