TARTALOM

 VISSZA

 


Emberszag


Emberszag

| |
 

Szép Ernő költő, újságíró, színműíró, a Nyugat munkatársa 1884. június 30.-án született Budapesten egy falusi néptanító gyermekeként, és 1953. október 2.-án halt meg.

Korának egyik legnépszerűbb költője, zseniálisnak tartott színpadi szerző, Ady Endre legjobb barátja, akinek fiatalkora a bohém világban, szerkesztőségekben zajlott, és Molnár Ferenc belső baráti köréhez tartozott. Kabarédarabok, sanzonok szerzője, s mondhatni, igazán sikeres ember.

Szép Ernő 1908-tól a Nyugat munkatársa volt, melynek hasábjain szerzett irodalmi hírnevet; 1910-től pedig a neves lap, az Az Est munkatársa.

Művészete és életszemlélete páratlan: egyfajta köztes létben imbolyog a magasművészet és a kabarétréfák között. A szerző Petőfi költészetén nőtt fel, és szemlélete is hasonló a nagy költőelődéhez, mindvégig ezt a perspektívát választja: a "kis-egzisztenciákét".
Legfontosabb regénye a Lila ákác, melynek sajátos nyelvezete ötvözi a nagyvárosi jassznyelv fordulatait és népies elemeket.

A vidéki gyerekkor élményanyagából táplálkozik művészete, a nagyvárosi magány megszólaltatója versben és prózában egyaránt. Finom impresszionista líra, ábrándozás és nagyvilági rafinéria ez a művészet. Érzelmes emberszeretete hathatósan vegyül az abszurd iránti érzékenységével, és a szelíd iróniával.

1914-ben önkéntesnek jelentkezett az első világháborúba. Ő az, aki leszerelvén az osztrák-magyar hadsereg tisztjeként ezt véseti kardjába: „Élni és élni hagyni”. 1925-től Az Ujság munkatársa, a polgári liberális eszmék szószólója volt. Fura egyfelvonásosai a korabeli kabarék repertoárjának kedvelt darabjai lettek, ma a magyar abszurd egyik kezdeményét látják bennük az irodalmárok.

Szép Ernő szinte elfeledve hunyt el, miután megjárta a második világháború poklát. 1944 augusztusában csillagos házba kellett vonulnia, majd egyike volt azoknak, akik a svéd követség mentelmi útlevelével rövid időre szabadultak. Ám 1944 októbere és 1944 novembere között a nyilasok munkaszolgálatra hurcolták. Hatvan éves ekkor.

Erről az időszakról szól memoárja, melyet az idősödő művész Emberszag címmel írt. Tárgyilagos beszámoló az éheztetésről, megalázásról, kínzásokról.
1948 után szegénységben élt; hatvankilenc éves korában hunyt el, szinte észrevétlenül az akkori irodalmi élet számára. Sírkövén ez áll: „de gyönyörű, de boldog ünnepre voltam híva”.

NZS
2014. 06.29.


Kapcsolódó anyagok

A pulmonalis fizioterápia és az aerob edzésprogram javítja a kognitív funkciót és a fizikai terhelhetőséget

Carpal tunnel szindrómás betegek tüneti súlyosságának, funkcionális státuszának és szorongásszintjének meghatározása elektrofiziológiás stádiumuk szerint

Gyulladásos biomarkerek benignus paroxysmalis pozicionális vertigóban: törökországi eset-kontroll vizsgálat

A subthalamicus mag célkoordinátáinak összehasonlítása 1 és 3 Tesla MR-vizsgálattal mély agyi stimulációs műtétek tervezése során

A palliatív neurálterápia életminőségre gyakorolt hatása inoperábilis alsó végtagi obliteratív verőérbetegeknél

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Emberszag