hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A doktor hitt a tündérekben


A doktor hitt a tündérekben

| |
 

A hírek szerint megszületése után mintegy 128 évvel később veheti először kézbe a nagyközönség Sir Arthur Conan Doyle első regényét, amely annak idején elkeveredett a brit postán és soha nem érkezett meg az ifjú író által kiszemelt kiadóhoz.

A The Narrative of John Smith (John Smith elbeszélése) egy ötven év körüli férfiról szól, akit egy hétre szobafogásra kényszerít a köszvény, ezért elkezd könyvet írni, amelyben a világ nagy kérdéseiről, egyebek között az orvostudományról, a vallásról és az irodalomról elmélkedik. Gondolatai összecsengenek Conan Doyle saját meglátásaival, aki nagy tisztelettel adózott az orvoslásnak és a tudománynak, azonban szkepticizmussal fogadta a vallási dogmákat.

A regényt 1883 és 1884 között írta az akkor húszas éveinek elején járó Doyle, majd elküldte egy kiadónak, ám az irat elkeveredett a postán és többé nem került elő. Később emlékezetből újraírta a művet, de soha többé nem próbálta meg kiadatni. A 130 oldalas kéziratot azóta is négy darab fekete jegyzetfüzet őrzi, amelyeket egy aukción vásárolt meg a British Library és 2007 óta részei a könyvtár Conan Doyle-gyűjteményének. A dokumentumokat január 5-ig a nagyközönség is megnézheti az intézmény Conan Doyle-nak szentelt kiállításán.

"A szöveg eltűnésekor érzett sokk szinte semmiség lenne ahhoz a rémülethez képest, amely akkor fogna el, ha egyszer meglátnám nyomtatásban" - viccelődött a skót származású szerző jó pár évvel az eredeti példány eltűnése után.

Conan Doyle doktor hitt a tündérekben

Sir Arthur Ignatius Conan Doyle felettébb termékeny író volt, akinek Sherlock Holmesrról szóló írásai újításnak számítottak a krimiírás történetében.
Roppant élénk fantáziáját mutatja, hogy számos műfajban alkotott és a krimik mellett lírát, prózát is írt, továbbá olyan népszerűvé vált tudományos fantasztikus műveket, mint például a sokszor feldolgozott Az elveszett világ. Végzettségét tekintve pedig orvos volt.

Arthur Conan Doyle Edinburgh-ben született 1859-ben.

1876-tól 1881-ig orvostant tanult az Edinburgh-i Egyetemen és1882-ben kezdte meg praxisát, ám nem volt igazán sikeres. A betegek csak nem akartak özönleni hozzá, így hát volt elég ideje az irodalmi alkotásra. Már tizenéves korában elkezdett publikálni, nyilvánvaló volt hát, hogy a tudomány mellett mi vonzza igazán.

A bíborvörös dolgozószoba című volt első jelentős alkotása, amelyben már megjelent Sherlock Holmes alakja, akit Doyle egyetemi tanáráról, Joseph Bellről mintázott.
De az orvoslás is tovább foglalkoztatta,1890-ben Doyle szemészeti tanulmányokat folytatott Bécsben, majd Londonban kezdett szemészeti praxist, ami azonban ugyancsak sikertelennek bizonyult.

Leghíresebb hőse, Sherlock Holmes összesen 56 novellában és négy regényben szerepel. Ám írójának egyszerre csak eleget lett belőle, mert úgy érezte, túl nagy teret követel az életében. 1893 decemberében Sherlock Holms tehát ellenségével, Moriarty professzorral együtt a vízesésbe ugrott. Mérhetetlen olvasói felháborodás követte e tettet. A szerző pedig kénytelen volt eleget tenni a tömeges panaszoknak, és a lakatlan ház című novellában visszahozta hősét.

Doyle személyes életében is hitet tett az igazság mellett, két ügyben is az ő nyomozati munkájának volt köszönhető, hogy kiszabadultak ártatlanul bebörtönzött emberek.
Feleségének halála mélyen lesújtotta, és a világháború okozta családi veszteségek még mélyebbre taszították a depresszió bugyraiba. Fiát (Kingsley), testvérét, két sógorát és két unokaöccsét veszítette el. Vigaszt a spiritualizmusban, s a túlvilág létezésének állítólagos tudományos bizonyításában talált. Tökéletesen meg volt győződve arról, hogy a cottingley-i tündéreket mutató fényképek – amiket könyvében felidéz – valódiak, s a természetről, valamint tündérekről és szellemekről szóló elméletekkel állt elő, ezért a Szovjetunióban például okkultizmus miatt egy ideig nem is engedték novelláskötetét megjelenni.

Amerikai barátja, a szabadulóművész Houdini képtelen volt meggyőzni Doyle-t arról, hogy az ő mutatványai valójában egyszerű trükkök, ami barátságuk keserű, nyilvános megszakadásához vezetett.

A tündérek barátja, aki reménytelien hitt a jótékony egyéb dimenziókban, hetvenegy évesen halt meg, szívrohamban.

A megkerült könyv

John Smith története nem hemzseg a Doyle későbbi munkáira jellemző összeesküvésektől, ám a klasszikus detektívregények kedvelői mégis felfedezhetik benne az író 1887-ben megjelent első Sherlock Holmes regényének (A bíborvörös dolgozószoba) pipafüsttől sejtelmes világát. Mrs. Rundle, Smith főbérlőjének alakja pedig igen hasonlít a népszerű skót nyomozó főbérlőjének, Mrs. Hudsonnak a figurájához.

A brit nemzeti könyvtár által kiadott könyvhöz egy hanglemez is társul, amelyen Robert Lindsay angol színész hangján elevenedik meg a történet. A könyv publikálását az író hagyatékát gondozó Arthur Conan Doyle Literary Estate is engedélyezte.

NZS


Kapcsolódó anyagok

Neurológia a betegágynál

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A valóság nem létezik: placebo

Az elme és a test; a szellem és az anyag viszonya az emberiség egyik alapvető kérdése.

Tovább


A placebóról két könyv alapján

A placebo jelensége sajátos átalakuláson megy át. Korábban a gyógyszerkipróbálások egyszerű kontrolleszköze volt, a hatástalanság jelképe. Majd egyfajta kuriózum lett, az emberi befolyásolhatóság bizonyítéka. A klinikai vizsgálatok szerint a legkülönbözőbb tünetek és panaszok javulnak hatóanyag nélküli szer vagy látszatbeavatkozás következtében. Kiderült egy sor szabályszerűség az átélt , szubjektív hatásban (a szer színe, nagysága, halmazállapota, előírásmódja, stb. szerint), de nem vált világossá, mi is történik a placebokezelés nyomán. Mellékhatások is keletkeztek, felismerték a nocebo jelenséget...

Tovább


Placebo in der Medizin

Bis zum Ende des vorigen Jahrhunderts ist Plazebo als ein Kuriosum, ein humananthropologisches Rätsel, oder ein an sich uninteressantes Hilfsmittel bei pharmakologischen Prüfungen betrachtet worden. Langsam richtete sich die Aufmerksamkeit psychologischer und medizinischer Forschungen auf die Natur und Regelmässigkeit der seltsamen, überraschend grossen und messbaren - Wirkung von inerten chemischen Substanzen und in der Wirklichkeit ineffektiven medizinischen Eingriffen.

Tovább


The Emperor’s New Drugs

Kirsch could prove that expectancies and the automatizes bound to them play a key role in the placebo phenomenon, known in medicine and used in the pharmacological trials in order to separate real effects from psychological reactions, which manifest themselves very often in the clinical settings. His attention was focused on the phenomenon of active placebo, a term related to the common observation that if patients feel some bodily or mental changes after...

Tovább


A doktor hitt a tündérekben