TARTALOM

 VISSZA

 


Életmentő véletlenek


Életmentő véletlenek

| |
 

Munkásságáért 1945-ben kapott Nobel-díjat, a Bizottság Alexander Fleming brit bakteriológusnak, Howard Walter Florey ausztrál patológusnak és Ernst Boris Chain brit vegyésznek „a penicillin felfedezéséért, s különböző fertőző betegségek esetében tapasztalható gyógyhatásának felismeréséért" indoklással adományozta nekik ezt a jelentős kitűntetést.

Alexander Fleming (1874–1965) neve talán nem vésődött bele kellőképp a köztudatba, holott az első antibiotikum, a penicillint felfedezése mérföldkő volt a gyógyítás történetében. A sikeres küzdelem a baktériumok okozta fertőzések ellen minden bizonnyal a modern orvostudomány egyik legjelentősebb eredményei közé tartozik.
Fleming pályafutása elején is komoly szakembernek számított, olyan tudósnak, akire minden szép jövő, és különleges pályafutás vár: 1906-ban végezte el az egyetemet,

1909-ben sebészetből tett szakvizsgát, de sebészként alig működött, majd a londoni St. Mary’s Kórházban vállalt állást, ahol is a híres, tífusz elleni védőoltást kidolgozó Wright professzor tanítványa lett.

Fleming fedezte fel azt is, hogy a különböző testnedvek képesek feloldani a baktériumtenyészeteket. Főként könnyel kísérletezett.
A penicillin felfedezése egy legendás véletlen következménye, mikoris szabadon hagyott Petri-csészényi stafilococcus mellett a táptalajon csendben kivirágzott a Penicillium notatum telepe. E ritka gombafajta spórái állítólag egy másik kutatótól jutottak el idáig, aki az épületben az allergiás megbetegedések terén végzett kísérleteket.

Pasteur már 1877-ben felfigyelt arra, hogy a mikroorganizmusok hatással vannak egymás szaporodására. Fleming pedig rájött, hogy a gennykeltő és a diftériabacilus ellen is hatásos a gombaszűrlet, a penicillin.

Habár a harmincas években több beteget is sikerült eredményesen meggyógyítani, és 1929-ben publikálta is eredményeit, nem nagyon talált visszhangra, talán, mert Flemingnek és munkatársainak nem sikerült a penicillin, a tiszta penicillin elkülönítése.

Egy évtizeddel később került csak elő az ügy, amikor H. W. Florey és E. B. Chain antibiotikus hatású anyagot keresve fölelevenítette a korábbi közleményt, és végül megszületett az a szakértői team is, mely a penicillin emberben történő kipróbálását véghezvitte, nagy sikerrel. A többi már történelem.


NZS
2014. 09.15.

Kapcsolódó anyagok

A pulmonalis fizioterápia és az aerob edzésprogram javítja a kognitív funkciót és a fizikai terhelhetőséget

Carpal tunnel szindrómás betegek tüneti súlyosságának, funkcionális státuszának és szorongásszintjének meghatározása elektrofiziológiás stádiumuk szerint

Gyulladásos biomarkerek benignus paroxysmalis pozicionális vertigóban: törökországi eset-kontroll vizsgálat

A subthalamicus mag célkoordinátáinak összehasonlítása 1 és 3 Tesla MR-vizsgálattal mély agyi stimulációs műtétek tervezése során

A palliatív neurálterápia életminőségre gyakorolt hatása inoperábilis alsó végtagi obliteratív verőérbetegeknél

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Életmentő véletlenek