hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Életmentő véletlenek


Életmentő véletlenek

| |
 

Munkásságáért 1945-ben kapott Nobel-díjat, a Bizottság Alexander Fleming brit bakteriológusnak, Howard Walter Florey ausztrál patológusnak és Ernst Boris Chain brit vegyésznek „a penicillin felfedezéséért, s különböző fertőző betegségek esetében tapasztalható gyógyhatásának felismeréséért" indoklással adományozta nekik ezt a jelentős kitűntetést.

Alexander Fleming (1874–1965) neve talán nem vésődött bele kellőképp a köztudatba, holott az első antibiotikum, a penicillint felfedezése mérföldkő volt a gyógyítás történetében. A sikeres küzdelem a baktériumok okozta fertőzések ellen minden bizonnyal a modern orvostudomány egyik legjelentősebb eredményei közé tartozik.
Fleming pályafutása elején is komoly szakembernek számított, olyan tudósnak, akire minden szép jövő, és különleges pályafutás vár: 1906-ban végezte el az egyetemet,

1909-ben sebészetből tett szakvizsgát, de sebészként alig működött, majd a londoni St. Mary’s Kórházban vállalt állást, ahol is a híres, tífusz elleni védőoltást kidolgozó Wright professzor tanítványa lett.

Fleming fedezte fel azt is, hogy a különböző testnedvek képesek feloldani a baktériumtenyészeteket. Főként könnyel kísérletezett.
A penicillin felfedezése egy legendás véletlen következménye, mikoris szabadon hagyott Petri-csészényi stafilococcus mellett a táptalajon csendben kivirágzott a Penicillium notatum telepe. E ritka gombafajta spórái állítólag egy másik kutatótól jutottak el idáig, aki az épületben az allergiás megbetegedések terén végzett kísérleteket.

Pasteur már 1877-ben felfigyelt arra, hogy a mikroorganizmusok hatással vannak egymás szaporodására. Fleming pedig rájött, hogy a gennykeltő és a diftériabacilus ellen is hatásos a gombaszűrlet, a penicillin.

Habár a harmincas években több beteget is sikerült eredményesen meggyógyítani, és 1929-ben publikálta is eredményeit, nem nagyon talált visszhangra, talán, mert Flemingnek és munkatársainak nem sikerült a penicillin, a tiszta penicillin elkülönítése.

Egy évtizeddel később került csak elő az ügy, amikor H. W. Florey és E. B. Chain antibiotikus hatású anyagot keresve fölelevenítette a korábbi közleményt, és végül megszületett az a szakértői team is, mely a penicillin emberben történő kipróbálását véghezvitte, nagy sikerrel. A többi már történelem.


NZS
2014. 09.15.

Kapcsolódó anyagok

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Hogyan tekintenek a vidéki páciensek a gyógyszerészi szolgáltatásokra?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Venczel Attila egy autonóm újrakezdő, aki az élete több területén is anakronisztikusnak számító eljárások felé fordult. Hagyományőrző fotográfiával foglalkozik, hagyományőrző lövészettel, és kézműves nyomdát üzemeltet

Tovább


Csecsemők a szeméttelepen

Diszfunkcionális családok: amikor több a torzulás, mint a szépség. Ahol a legjobb esetben is csak nő a gyerek, mint a gomba. „Mégis felnőttünk valahogy”, szokás mondani. Na igen, felnőttünk. Hiszen nő a gyerek, mint a futónövény, kapaszkodik a betonfal repedésein a fény felé.

Tovább


Személyes nekrológ Láng István akadémikusnak (1931-2016)

Még nem láttam embert ennyit dolgozni, pedig körülbelül hatvan éves korodtól kezdve emlékszem rád. Olyan szép ritmusban csináltad, hatékonyan, látszólag könnyedén és megállás nélkül. Sokat segített ebben az alaposságod és a taktikai érzéked: gondosan megterveztél mindent, óvatosan, előrelátóan. A napi rutinodnak éppúgy része volt az aktuális ügyek intézése, mint az 5 évvel későbbi események előkészítése.

Tovább


A kézműves fotográfia

Különleges fotókiállítás nyílt Szentesen december 3-án a Tokácsli Galériában. A Fridrich János emlékkiállítás megidézi a régmúlt városi fényképészeinek világát, és bemutatja a régi technikák továbbélését is.

Tovább


Életmentő véletlenek