TARTALOM

 VISSZA

 


Élethimnuszok


Élethimnuszok

| |
 

Walt Whitman
amerikai költő
1819. május 31. — 1892. március 26.



A Whitman-verseket nevezhetjük anarchikus életdaraboknak és élethimnuszoknak, melyek eleven és tömör stílusukkal, elevenségükben és plasztikusságukban egyaránt páratlanok az addigi amerikai-európai költészetben.

„Az új világrész nagy mondanivalója a demokrácia. Nem mint politikai elv, hanem mint életérzés. Whitman mindmáig a közösségi érzés legnagyobb költője a világirodalomban” (Szerb Antal).

Whitman verseit nehéz fordítani, mert nem könnyű kikeverni azt a robusztus egyszerűségét és nyerseségét, mely olyannyira jellemzi nyelvezetét és képi világát.

Közkeletű vélekedés, hogy az úgynevezett szabad verset Whitman honosította meg az irodalomban, holott ókori példákat is szép számmal találunk: Ekhnaton fáraó Naphimnusza és a bibliai zsoltárokból mindenki ismeri, hiszen ezek a szövegek minden bizonnyal megfelelnek a szabad vers mai definíciójának. Ugyanis e költészeti formában a ritmus tagmondatokból, mondatokból alakul ki, lehet vers- próza vagy gondolatritmus, ezek kombinációja is, és e formát a szabad asszociációk, ismétlések, különböző retorikai eszközök, mint például a felsorolás felhasználása jellemzik.

Kötetlen verset egyébként már Petőfi és Goethe is írtak, Withman az egész világ számára adott példát, és plántálta át e formát a modern költészetbe. Annak az amerikai eszménynek és pozitív gondolkodásnak a megzenésítője volt, ami szerint kitartó munkával, szorgalommal és tanulással bárki sokra viheti.

Whitman a kalandos életű, önmagát felépítő amerikai „self-made-man” kiváló példája volt; bár csak 11 éves koráig járt iskolába, iparos segédként is buzgó látogatója lett a közkönyvtáraknak. Széles körű érdeklődését tükrözi, hogy az idők során nemcsak szépirodalmat, de állam- és jogtudományi könyveket is olvasott, így lett elkötelezett híve és szószólója a demokráciának. Ezt a tudását később publicistaként kamatoztatta.

Majd számos foglalkozást kipróbált, a nyomdászinasból nyomdász, majd hirtelen elhatározással falusi tanító lett, és a folyamatos önképzésének eredményeképpen a visszásságokat felismerve, olyan szakemberré nőtte ki magát, aki folyóiratokban megjelentetett vitacikkekben értekezett különböző pedagógiai szervezési kérdésekről. Volt lapszerkesztő és építési vállalkozó is.

Humanizmusága jellemző, hogy az amerikai polgárháborúban az északiak mellett állt, és három évig önkéntes ápolóként és haditudósítóként tevékenykedett. A harcok idején a haldoklókat és sebesülteket istápolta, igyekezett csillapítani szenvedésüket. A háború után Washingtonban minisztériumi tisztviselői állást nyert el, ahonnan később éppen kendőzetlen témájú versei miatt távoznia kellett.

Témavilága szokatlan volt a kor emberének. Olyan fontos, végiggondolandó kérdéseket vetett fel, mint az emberi egyenlőség, a szabad gondolkodás, a női egyenjogúság és a szabadon kiélhető szerelmi vágyak. Azt hirdette verseiben, hogy a szabadság és egyenlőség egymástól elválaszthatatlanok egymástól, tehát nincs demokrácia liberalizmus nélkül.
.
Költészetének hazai népszerűsítője elsőként Kassák Lajos volt, de fordított Whitman-verseket számos jeles költő, köztük Kosztolányi Dezső is.

NZS

Kapcsolódó anyagok

Fémek és daganatok

Rendszerszemlélet az onkológiai ellátásban

A stroma szerepe a rosszindulatú daganatok viselkedésében

A CDK 4/6 gátlók emlőrákban: a jelen ellentmondásai és a jövő irányai

Onkológiai kezelések speciális klinikai helyzetekben

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Mindenki a saját szenvedéstörténete felől ismerhető meg

Hegedűs Gyöngyit a Fragmentum csoportos kiállításon bemutatott művei alapján az orvoslás és a művészet kapcsolatáról, az alkotás funkciójáról és magáról a kiállításról kérdeztük.

Tovább


Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Dr. Magyar László András orvostörténész, író és műfordító munkássága kiválóan illusztrálja, milyen szerteágazó és sokszínű kutatásokat folytathat az, aki az orvostörténet iránt érdeklődik. Könyveinek, ismeretterjesztő és szaktanulmányainak, valamint fordításainak köszönhetően betekintést nyerhettünk – hogy csak néhány példát említsünk – a démonológiába, a kísértettanba, a régmúlt idők gyógymódjaiba, megismerhettük a régi orvosi eszközöket, a görög dietetikát, valamint azt, hogy mit gondolt a 16-17. század embere a házastársi kötelességről.

Tovább


Élethimnuszok