TARTALOM

 VISSZA

 


Egy jóházból való úrilány


Egy jóházból való úrilány

| |
 

A feminista mozgalmak egyik legnagyobb figurája és kiváló író, Simone Lucie-Ernestine-Marie-Bertrand de Beauvoir, egy jómódú párizsi polgárcsaládban született, melyben szigorú katolikus nevelést kapott.

Beauvoir azonban nemcsak regényíró és az ötvenes-hatvanas évek francia szellemi életének meghatározó alakja volt, hanem filozófus is, akinek elméleti művei igazán életteli alkotások. Jeleskedett abban, hogy elméletileg magas szintű műveket személyes hangú, érzelmeket is kifejező, könnyed stílusban hangszereljen. Nehezen érthető magasröptű gondolatokat tudott közérthetően és szellemesen interpretálni, sok esetben elsőként, nyíltan megfogalmazott a közfelfogással ellenkező igazságokat.

Magánéletéről sokat tudunk, sokhelyütt tüntetik fel úgy, mint botránykrónikák hősét, szemére vetik kalandjait, habár életvitele nem különbözött a korabeli francia művészi körök szabados és határokat feszegető bohém életvitelétől. A megfigyelés, önreflexió, élménygyűjtés- és megosztás, vállaltan is ez volt írói, művészi feladata.

Az egyik művének, mely a Második nem címmel jelent meg, a tradicionális női sorsról szóló megállapításai ma is aktuálisak lényeglátóak és mélyenszántóak.
Ebben azzal az előítélettel száll vitába, hogy a nő, adottságai, továbbá gazdasági és társadalmi helyzete folytán, másodrendű lény.

“Kevés emberi élmény tárja fel megragadóbban az emberi sors kétértelműségét, mint a szexuális tapasztalat, melynek során egyszerre s együtt érzi magát testnek és léleknek, szubjektumnak és Másiknak. Az ebből fakadó konfliktus a nő esetében szükségszerűen élesebb, mint a férfinál, mert kezdetben kénytelen tárgyként megragadni önmagát, s nehezen leli fel szilárd autonómiáját a gyönyörben: ehhez előbb vissza kell hódítania szabad és transzcendens szubjektuma elvesztett méltóságát, de úgy, hogy egyidejűleg vállalja és betöltse a sorsot, melyre teste rendeli. Ez nehéz és kockázatos vállalkozás, sokszor kudarcba is fullad. De a nőt éppen helyzetének ellentmondásossága óvja meg az önáltatás csapdáitól, melyekbe a férfi oly gyakran beleesik, mert tévútra csábítják az agresszív szerepéből fakadó látszatelőnyök s az orgazmus önelégült magánya: nem mindig vállalja testét, s ezért nem is azonosul maradéktalanul vele. A nő önismerete mélyebb és autentikusabb.” (Simone de Beauvoir: A második nem)

Elsőként mutatta be a csak a férjéért élő háziasszony és feleség szituációjának anyagi és szexuális kiszolgáltatottságát. Kimutatta, hogy feleség szexuális kötelességei egy monogám, tradicionális házasságban és a prostitúció gyökerei összeérhetnek egymással.

A Sorbonne-on filozófiát tanult. Az egyetemen ismerkedett meg az egzisztencializmus egyik vezéralakjával, Jean-Paul Sartre-ral, akivel egy életre társak lettek.
Az ötvenes évek végén elkezdte írni önéletrajzi emlékeit, amelyek az Egy jó házból való úrilány emlékei, A kor hatalma és A körülmények hatalma címen jelentek meg. Utolsó műve a Könnyű halál című, melyben anyja utolsó napjait írja le katartikus részletességgel.

Munkássága nagymértékben hozzájárult a modern alkotói női lét megragadásának, kifejezésének, kimunkálásának lehetőségéhez.

2014. 01. 12.


Kapcsolódó anyagok

Szekretoros meningeoma koponyacsont-infiltrációval és orbitalis terjedéssel

Szimptómás trigemino-autonóm tünetcsoport fejfájás nélkül

Occipitalis epilepsziával társuló III-as típusú Sturge-Weber-szindróma

Hozzászólások:

1.,   Desits Imre mondta   2014. Április 11., Péntek 11:26:46
Rövid, tartalmas összefoglalás Simon de Beauvoir-ról. Jó volna, ha az orvosok többet olvasnának szépirodalmat.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

O tempora, o mores!

Steven Pinker Az erőszak alkonya című könyve nemzetközileg is jelentős hozzájárulás a globalizálódó világ civilizációjának megértéséhez. Magyar nyelvű megjelenése azt ígéri, hogy nálunk is többen éreznek hajlandóságot egy effajta átfogó értelmezéshez.

Tovább


Ha gyógyítani akarunk, akkor hallgassunk a megérzéseinkre is!

„Vidéki orvosként ilyen díjat kapni, óriási elismerés. Igaz: nekem a legfőbb kitüntetés a beteg, a hozzátartozó mosolya”— vallja az Év Onkológusának választott dr. Bánhegyi Róbert János, a Békés Megyei Központi Kórház Onkológiai Centrumának osztályvezető-helyettes főorvosa, aki két fontos dolgot tart mindig szem előtt: a beteget, a daganatos betegséget mindig holisztikusan kell megközelíteni és tudni kell örülni az apró sikereknek is. A fiatal orvos csaknem háromezer szavazattal lett a legelismertebb doktor, ami rekord a díj történetében. Pedig, ahogy ő mondja: vidékről mindig sokkal nehezebb az érvényesülés.

Tovább


Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


Egy jóházból való úrilány