hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Egy jóházból való úrilány


Egy jóházból való úrilány

| |
 

A feminista mozgalmak egyik legnagyobb figurája és kiváló író, Simone Lucie-Ernestine-Marie-Bertrand de Beauvoir, egy jómódú párizsi polgárcsaládban született, melyben szigorú katolikus nevelést kapott.

Beauvoir azonban nemcsak regényíró és az ötvenes-hatvanas évek francia szellemi életének meghatározó alakja volt, hanem filozófus is, akinek elméleti művei igazán életteli alkotások. Jeleskedett abban, hogy elméletileg magas szintű műveket személyes hangú, érzelmeket is kifejező, könnyed stílusban hangszereljen. Nehezen érthető magasröptű gondolatokat tudott közérthetően és szellemesen interpretálni, sok esetben elsőként, nyíltan megfogalmazott a közfelfogással ellenkező igazságokat.

Magánéletéről sokat tudunk, sokhelyütt tüntetik fel úgy, mint botránykrónikák hősét, szemére vetik kalandjait, habár életvitele nem különbözött a korabeli francia művészi körök szabados és határokat feszegető bohém életvitelétől. A megfigyelés, önreflexió, élménygyűjtés- és megosztás, vállaltan is ez volt írói, művészi feladata.

Az egyik művének, mely a Második nem címmel jelent meg, a tradicionális női sorsról szóló megállapításai ma is aktuálisak lényeglátóak és mélyenszántóak.
Ebben azzal az előítélettel száll vitába, hogy a nő, adottságai, továbbá gazdasági és társadalmi helyzete folytán, másodrendű lény.

“Kevés emberi élmény tárja fel megragadóbban az emberi sors kétértelműségét, mint a szexuális tapasztalat, melynek során egyszerre s együtt érzi magát testnek és léleknek, szubjektumnak és Másiknak. Az ebből fakadó konfliktus a nő esetében szükségszerűen élesebb, mint a férfinál, mert kezdetben kénytelen tárgyként megragadni önmagát, s nehezen leli fel szilárd autonómiáját a gyönyörben: ehhez előbb vissza kell hódítania szabad és transzcendens szubjektuma elvesztett méltóságát, de úgy, hogy egyidejűleg vállalja és betöltse a sorsot, melyre teste rendeli. Ez nehéz és kockázatos vállalkozás, sokszor kudarcba is fullad. De a nőt éppen helyzetének ellentmondásossága óvja meg az önáltatás csapdáitól, melyekbe a férfi oly gyakran beleesik, mert tévútra csábítják az agresszív szerepéből fakadó látszatelőnyök s az orgazmus önelégült magánya: nem mindig vállalja testét, s ezért nem is azonosul maradéktalanul vele. A nő önismerete mélyebb és autentikusabb.” (Simone de Beauvoir: A második nem)

Elsőként mutatta be a csak a férjéért élő háziasszony és feleség szituációjának anyagi és szexuális kiszolgáltatottságát. Kimutatta, hogy feleség szexuális kötelességei egy monogám, tradicionális házasságban és a prostitúció gyökerei összeérhetnek egymással.

A Sorbonne-on filozófiát tanult. Az egyetemen ismerkedett meg az egzisztencializmus egyik vezéralakjával, Jean-Paul Sartre-ral, akivel egy életre társak lettek.
Az ötvenes évek végén elkezdte írni önéletrajzi emlékeit, amelyek az Egy jó házból való úrilány emlékei, A kor hatalma és A körülmények hatalma címen jelentek meg. Utolsó műve a Könnyű halál című, melyben anyja utolsó napjait írja le katartikus részletességgel.

Munkássága nagymértékben hozzájárult a modern alkotói női lét megragadásának, kifejezésének, kimunkálásának lehetőségéhez.

2014. 01. 12.


Kapcsolódó anyagok

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Hogyan tekintenek a vidéki páciensek a gyógyszerészi szolgáltatásokra?

Hozzászólások:

1.,   Desits Imre mondta   2014. Április 11., Péntek 11:26:46
Rövid, tartalmas összefoglalás Simon de Beauvoir-ról. Jó volna, ha az orvosok többet olvasnának szépirodalmat.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Venczel Attila egy autonóm újrakezdő, aki az élete több területén is anakronisztikusnak számító eljárások felé fordult. Hagyományőrző fotográfiával foglalkozik, hagyományőrző lövészettel, és kézműves nyomdát üzemeltet

Tovább


Csecsemők a szeméttelepen

Diszfunkcionális családok: amikor több a torzulás, mint a szépség. Ahol a legjobb esetben is csak nő a gyerek, mint a gomba. „Mégis felnőttünk valahogy”, szokás mondani. Na igen, felnőttünk. Hiszen nő a gyerek, mint a futónövény, kapaszkodik a betonfal repedésein a fény felé.

Tovább


Személyes nekrológ Láng István akadémikusnak (1931-2016)

Még nem láttam embert ennyit dolgozni, pedig körülbelül hatvan éves korodtól kezdve emlékszem rád. Olyan szép ritmusban csináltad, hatékonyan, látszólag könnyedén és megállás nélkül. Sokat segített ebben az alaposságod és a taktikai érzéked: gondosan megterveztél mindent, óvatosan, előrelátóan. A napi rutinodnak éppúgy része volt az aktuális ügyek intézése, mint az 5 évvel későbbi események előkészítése.

Tovább


A kézműves fotográfia

Különleges fotókiállítás nyílt Szentesen december 3-án a Tokácsli Galériában. A Fridrich János emlékkiállítás megidézi a régmúlt városi fényképészeinek világát, és bemutatja a régi technikák továbbélését is.

Tovább


Egy jóházból való úrilány