TARTALOM

 VISSZA

 


Egy tökéletes kém


Egy tökéletes kém

| |
 

David John Moore Cornwell kiváló kémregényíró 1931-ben született. Elsősorban azért ismerjük John le Carré álnevén, mert pályája kezdetén a hírszerzésnek dolgozott, s így nem publikálhatott saját néven. 1950-ben Ausztriában csatlakozott a brit hadsereg Felderítő Hadtestéhez, két év múlva pedig Oxfordban az MI5-höz, vagyis a belföldi hírszerző ügynökséghez, itt szélsőbalos csoportokat figyelt meg, szovjet ügynökökre vadászva. 1960-tól az MI6-nak dolgozott, a külföldi hírszerzésnek, bonni követségi titkár, majd hamburgi politikai konzul fedőtevékenység alatt.

Rendkívül problémás család jutott ki neki: alig öt éves volt, mikor édesanyja elhagyta, és csak jó tizenhat év múlva tért vissza a családhoz. Apja sem volt méltóbb az apaságra – „Ronnie” Cornwell biztosítási csalásért börtönben ült egy ideig, a gengszter Kray-fivérekkel tartott kapcsolatot, s amikor éppen szabadlábon volt, többnyire úszott az adósságban. Fia az „Egy tökéletes kém” című művében örökítette meg a legrészletesebben Ronnie figuráját a notórius csaló Rick Pym személyében. Ronnie 75-ben hunyt el, fia pedig fizette ugyan a temetését, de nem vett részt a szertartáson.

Első regényét még aktív MI5-tisztként kezdte el írni, mely 61-ben jelent meg „Ébresztő a halottnak” címmel. John Bingham, Clanmorris báró biztatta regényírásra, aki maga is MI5-tiszt, álnéven pedig detektívregény-író volt. Le Carré a bárót vette mintául George Smiley, a legendás Körönd-beli kémfőnök alakjának megalkotásához.

Történetei zömmel a hidegháborús időkben íródtak és játszódnak, főként a Körönd, vagyis az MI6, a katonai hírszerzés hatos szekciója (más néven SIS, Titkos Hírszerző Szolgálat) erőfeszítéseiről adnak számot. Világa nem is állhatna távolabb a James Bond-sztorik akciódússágától, hősiességétől, „glamour”-jától. Hivatásos kémei illúzióvesztett, kiábrándult, aprómunkát végző hivatalnokok, szó sincsen a Jó és a Rossz küzdelméről, a Nyugat nem fényes páncélú lovagként áll szemben a szocializmus gonosz birodalmával, s a nagy konfliktusok sokkal inkább erkölcsi és lélektani színtereken zajlanak, mintsem a politika szintjén. Külön hangsúlyt kap a brit birodalmi múltból fakadó bűn-, illetve felelősségtudat.

A hidegháború befejeztével sokan hitték, hogy le Carré elvesztette fő témáját, lényegében a világot, amelyből művészete táplálkozott, egyébként is öreg volt már, le lehetett írni. Valóban! Csak tizenegy új regénye jelent meg 1990 óta! Afrikáról, Panamáról, orosz gengsztervilágról, iszlamista terroristákról ír, hogy csak néhány témát említsek, természetesen mindig brit szemszögből, és elkerülhetetlenül lelkes Amerika-püföléssel fűszerezve. Bár ez utóbbi nem okvetlenül száz százalékos pozitívum, azért még igaz, és komoly érdem, hogy le Carré továbbra is fáradhatatlanul keltegeti a nyugati világ lelkiismeretét.

Néhány szép, jellegzetesen fanyar és kiábrándult gondolat le Carrétól:

„Krisztus urunknak csak tizenkét haverja volt, és mint jól tudjuk, közöttük is akadt kettős ügynök.”

„Az olyan társadalom, mely csodálja a rohamosztagosokat, bizonyosan nem halad jó irányba.”

„Az embernek csak egy bizonyos mennyiségű együttérzés áll rendelkezésére, és ezt nem pazarolhatja el minden kóbor macskára, mert akkor sosem fog a dolgok mélyére látni.”

Falvay Dóra
eLitMed.hu

Kulcsszavak

John le Carré, kémregény

Kapcsolódó anyagok

Egy tökéletes kém

Hozzászólások:

1.,   Dr Horváth Ágnes mondta   2016. Március 11., Péntek 15:00:18

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Tovább


A népszerűsített kéz

A könyv egy igényesen összeállított, bevezetésből és öt részből álló mű, amely részenként 2-4 fejezetben színvonalas ismeretterjesztő stílusban foglalkozik az emberi kézhez társuló antropológiai, humánbiológiai és orvostudományi kérdésekkel. Sőt, a szerző nagyvonalúan élve az alcímben jelzett „és még annál is több” megjegyzéssel, egyes fejezetekben a fő témától igen jelentős távolságokba kalandozik gondolatainak alaposabb kifejtése érdekében.

Tovább


A csók története

A filematológia az oszkuláció aktusával foglalkozó tudomány. Aki eddig nem ismerte volna e szavakat, a torontói professzor Marcel Danesi Csók története című ismeretterjesztő könyvéből megtudhatja, hogy a bizony léteznek tudósok, akik folyamatosan bővítik a csók témájáról felhalmozott tudományos ismereteket. Elmondása szerint a szerző csupán erre az egyszerűnek tűnő kérdésre kereste a választ: “Miért tartjuk ezt a nem higiénikus aktust gyönyörűnek és romantikusnak?”

Tovább


A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.

Tovább