hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Egészségmegőrzés és zsidó filozófia


Egészségmegőrzés és zsidó filozófia

| |
 

Előkelő családból származott, apja és egyben első tanítómestere rabbinikus bíró volt. Amikor 1148-ban az iszlám almohádok elfoglalták Córdobát, az ott élő zsidókat válaszút elé állították: vagy elfogadják az iszlám vallást, vagy elhagyják a várost. A Majmún család a maradás mellett döntött, zsidó hitüket otthon gyakorolták, a nyilvánosság előtt meg igyekeztek jó muszlim módjára viselkedni. Az ifjú Móse ebben a korszakban írta meg híres levelét, az Igeret há-smádot, amelyben védelmébe vette azokat a zsidókat, akiket az iszlám hitre való áttérésre kényszerítettek.

A kettős életvitel 11 év után tarthatatlanná vált: a család 1159-ben elhagyta a várost, és a marokkói Fezben telepedett le. Móse itt folytatta tanulmányait, a rabbinikus tudományok és a görög filozófia mellett természet- és orvostudománnyal is foglalkozott.

1165-ben a család Palesztinába költözött, majd Egyiptomban, a mai Kairó óvárosában, Fusztátban telepedett le. Apja és bátyja halála után rá hárult a családfenntartás terhe. Mivel a rabbiság nem járt jövedelemmel, az orvosi hivatást választotta. Híre gyorsan terjedt, hamarosan Szaladin szultán és fia, al-Afdal udvari orvosa lett, a kórházban előadásokat tartott, és magánpraxist is folytatott. A zsidó közösség vezetője lett, nyilvánosan tanított.
Első művét Értekezés a logika kifejezéseiről címmel még tizenhat évesen írta. Egy másik arab nyelvű korai műve az Értekezés a naptárról címet viseli. Tíz év munkájának gyümölcse egyik legfontosabb alkotása, a Misna-kommentár, az arab nyelvű Kitáb al-Sziradzs, amelyet huszonhárom éves korában kezdett el írni.

A legkorábbi időktől a Kr. u. 3. századig keletkezett zsidó törvénygyűjteményhez, a Misnához fűzött kommentárokban egyes szavakat és kifejezéseket magyaráz, sok régészeti, teológiai és természettudományos ismeretet közölve. A bevezető tanulmánysorozat egyik írása a Tizenhárom Cikkely elnevezésű hitvallásban összegezi a zsidó vallás tanításait.

Harminchárom évesen kezdte el héber nyelvű főművét, a Misné Tórát, a Tóra áttekintését, amelyben minden zsidó törvényt és tant világos rendszerbe foglalt, arra törekedett, hogy a zsidó vallást logikus egészként mutassa be. A hatalmas, 14 kötetes mű nem csupán a polgári és a büntetőjogot gyűjtötte egybe, hanem mindazokat a jogszabályokat is, amelyek érvényesek voltak a jeruzsálemi Szentély idejében vagy Izrael földjén.

Harmadik kiemelkedő munkája az arabul írt A tévelygő útmutatója, amelyet 1176-ban kezdett el, és hosszú évek munkájával 1190 körül fejezett be. A mű célja a zsidó filozófia racionalizálása volt, a kapcsolatteremtés az arisztotelészi filozófia és a zsidó vallás között. Az arab szöveget még a szerző életében héberre fordították, később latinra és több európai nyelvre.

Teológiai művei mellett számos orvosi könyvet is írt, köztük egy összefoglalót az egészség megőrzéséről, amelyet al-Afdal szultánnak, Szaladin fiának ajánlott. Gyógyítással foglalkozó munkái fontos állomást jelentenek az orvostudomány történetében.
Maimonidész 1204. december 13-án halt meg Fusztátban. Utolsó kívánságának megfelelően földi maradványait a Szentföldre vitték. Tibériásban helyezték örök nyugalomra, sírjához ma is sokan elzarándokolnak. Filozófiai rendszere a maga idejében heves ellenállással találkozott, különösen azok körében, aki ellenezték a filozófia behatolását a zsidó gondolkodásba. Törvénygyűjteménye végül felülkerekedett ellenfelei nézetein, és az egész zsidóság közkincsévé vált.

A zsidó filozófus a tanítómesterévé vált a 13. században élt Albertus Magnus dominikánus szerzetesnek, aki először ismertette meg a nyugati keresztény világgal Arisztotelészt, meghatározó befolyást gyakorolt a jelentős középkori keresztény teológusra, Aquinói Szent Tamásra és későbbi nagy gondolkodókra, Baruch Spinozára és Gottfried Wilhelm Leibnizre.

Forrás: MTI


Kapcsolódó anyagok

Absztraktok

Program

A Magyar Stroke Társaság XIII. Konferenciája és a Magyar Neuroszonológiai Társaság X. Konferenciája Absztraktfüzet

Az optimális betegkiválasztást támogató képalkotó diagnosztika alapelvei akut ischaemiás stroke-ban

A stroke-betegek táplálásterápiájáról

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.

Tovább


Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Tovább


„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Tovább


Egy közös történet: Az Olaszliszkai

Egy színházi előadás arról, hogy miért érzi valaki annyira reménytelennek az életet ebben a pillanatban Magyarországon, hogy véget vessen az életének. És bár ez nem lehetett az alkotók szándéka, de egy előadás arról, hogy miért lett öngyilkos Borbély Szilárd.

Tovább


Egészségmegőrzés és zsidó filozófia