hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Egészségmegőrzés és zsidó filozófia


Egészségmegőrzés és zsidó filozófia

| |
 

Előkelő családból származott, apja és egyben első tanítómestere rabbinikus bíró volt. Amikor 1148-ban az iszlám almohádok elfoglalták Córdobát, az ott élő zsidókat válaszút elé állították: vagy elfogadják az iszlám vallást, vagy elhagyják a várost. A Majmún család a maradás mellett döntött, zsidó hitüket otthon gyakorolták, a nyilvánosság előtt meg igyekeztek jó muszlim módjára viselkedni. Az ifjú Móse ebben a korszakban írta meg híres levelét, az Igeret há-smádot, amelyben védelmébe vette azokat a zsidókat, akiket az iszlám hitre való áttérésre kényszerítettek.

A kettős életvitel 11 év után tarthatatlanná vált: a család 1159-ben elhagyta a várost, és a marokkói Fezben telepedett le. Móse itt folytatta tanulmányait, a rabbinikus tudományok és a görög filozófia mellett természet- és orvostudománnyal is foglalkozott.

1165-ben a család Palesztinába költözött, majd Egyiptomban, a mai Kairó óvárosában, Fusztátban telepedett le. Apja és bátyja halála után rá hárult a családfenntartás terhe. Mivel a rabbiság nem járt jövedelemmel, az orvosi hivatást választotta. Híre gyorsan terjedt, hamarosan Szaladin szultán és fia, al-Afdal udvari orvosa lett, a kórházban előadásokat tartott, és magánpraxist is folytatott. A zsidó közösség vezetője lett, nyilvánosan tanított.
Első művét Értekezés a logika kifejezéseiről címmel még tizenhat évesen írta. Egy másik arab nyelvű korai műve az Értekezés a naptárról címet viseli. Tíz év munkájának gyümölcse egyik legfontosabb alkotása, a Misna-kommentár, az arab nyelvű Kitáb al-Sziradzs, amelyet huszonhárom éves korában kezdett el írni.

A legkorábbi időktől a Kr. u. 3. századig keletkezett zsidó törvénygyűjteményhez, a Misnához fűzött kommentárokban egyes szavakat és kifejezéseket magyaráz, sok régészeti, teológiai és természettudományos ismeretet közölve. A bevezető tanulmánysorozat egyik írása a Tizenhárom Cikkely elnevezésű hitvallásban összegezi a zsidó vallás tanításait.

Harminchárom évesen kezdte el héber nyelvű főművét, a Misné Tórát, a Tóra áttekintését, amelyben minden zsidó törvényt és tant világos rendszerbe foglalt, arra törekedett, hogy a zsidó vallást logikus egészként mutassa be. A hatalmas, 14 kötetes mű nem csupán a polgári és a büntetőjogot gyűjtötte egybe, hanem mindazokat a jogszabályokat is, amelyek érvényesek voltak a jeruzsálemi Szentély idejében vagy Izrael földjén.

Harmadik kiemelkedő munkája az arabul írt A tévelygő útmutatója, amelyet 1176-ban kezdett el, és hosszú évek munkájával 1190 körül fejezett be. A mű célja a zsidó filozófia racionalizálása volt, a kapcsolatteremtés az arisztotelészi filozófia és a zsidó vallás között. Az arab szöveget még a szerző életében héberre fordították, később latinra és több európai nyelvre.

Teológiai művei mellett számos orvosi könyvet is írt, köztük egy összefoglalót az egészség megőrzéséről, amelyet al-Afdal szultánnak, Szaladin fiának ajánlott. Gyógyítással foglalkozó munkái fontos állomást jelentenek az orvostudomány történetében.
Maimonidész 1204. december 13-án halt meg Fusztátban. Utolsó kívánságának megfelelően földi maradványait a Szentföldre vitték. Tibériásban helyezték örök nyugalomra, sírjához ma is sokan elzarándokolnak. Filozófiai rendszere a maga idejében heves ellenállással találkozott, különösen azok körében, aki ellenezték a filozófia behatolását a zsidó gondolkodásba. Törvénygyűjteménye végül felülkerekedett ellenfelei nézetein, és az egész zsidóság közkincsévé vált.

A zsidó filozófus a tanítómesterévé vált a 13. században élt Albertus Magnus dominikánus szerzetesnek, aki először ismertette meg a nyugati keresztény világgal Arisztotelészt, meghatározó befolyást gyakorolt a jelentős középkori keresztény teológusra, Aquinói Szent Tamásra és későbbi nagy gondolkodókra, Baruch Spinozára és Gottfried Wilhelm Leibnizre.

Forrás: MTI


Kapcsolódó anyagok

Kihívások a gyógyszertárak menedzselése során

Hasi fájdalom és anaemia differenciáldiagnózisa - egy ólommérgezett család esete

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.

Tovább


Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Tovább


„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Tovább


Egészségmegőrzés és zsidó filozófia