hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Darwin régi és új vérebei


Darwin régi és új vérebei

| |
 


Darwin könyve, A fajok eredete címmel 1859-ben jelent meg, s talán nem szükséges súlyát és jelentőségét különösebben hangsúlyozni. Azt a körülményt azonban érdemes megemlíteni, hogy e mű korántsem a semmiből bukkant elő, hogy a változás és fejlődés gondolatának csírái már az ókorban kifejlődtek. Az evolúciós megközelítésre már a Védákban, az ősi indiai iratokban, illetve a kínai gondolkodóknál, a taoizmusban is találunk példákat.

A 19. században felbukkan, és egyre erőteljesebbé válik a különböző természettudományokban, hogy számos egyéb jótékony körülmény egybejátszása kellett a páratlan siker t arasson végül.
Darwin maga roppant visszahúzódó személyiség volt, és saját feljegyzései és orvosai véleménye alapján nagy valószínűséggel pánikbetegségben szenvedett. A rohamok hirtelen törtek rá, és agorafobiával, tömegiszonnyal párosultak. Nagy szerencse, hogy hívei között számos bátor és jó fellépésű tudós találtatott, mint például a kiváló orvos és természetbúvár, T.H. Huxley, aki Darwin elméletének védelmében Wilbeforce érsek gúnyolódására adott remek replikájával minden bizonnyal kiérdemelte a szellemes természettudós címet: "Inkább vagyok két majom leszármazottja, mint egy olyan emberé, aki fél szembenézni az igazsággal!"

A biológia tudomány karöltve az őslénytan akkor föllendülésével ledönteni látszott trónjáról a teremtés- és özönvízelméleteket. Persze a játszma még korántsem zárult le, hiszen Amerikában újra kihantolták a kérdést. Megrendezték a modern majompereket a déli államokban. A múlt század kilencvenes éveiben a vallási fanatizmus ultrakonzervatív szelleme végigsöpört az USA úgynevezett Biblia-övében, és megszülettek az intelligens tervezés és kreacionizmus iskolái.
Ezek az áramlatok nemcsak Amerikára korlátozódnak, a tan megveti lábát Európában is, és hát ezt nem hagyhatja szó nélkül a tudós társadalom. Darwinnak újabb vérebei vannak, s ezek a tudósok és ismeretterjesztők ugyancsak vehemensen védelmezik az elméletet. Mely mindazonáltal a modern felfedezések révén mint evolócióbiológia már önálló tudományággá lett az 1930-as és '40-es évek modern evolúciós szintézisének köszönhetően.

A Nature 2006 novemberében megjelent cikkében például Almut Graebsch és Quirin Schiermeier fejezte ki abbéli aggodalmát, hogy nemcsak az Atlanti óceánnál merül fel az alteratív elméletek tanításának kérdése. De fellépett a tudománytalanság ellen Richard Dawkins is, aki teológusokkal áll kivitázni a fölmerülő kérdésekben. Steve Jones, A vérben és A gének nyelv) című művek népszerű szerzője is aggodalmát fejezi ki a kreacionista csoportok növekvő európai befolyása miatt. Darwin veszélyes ideája azóta sem hagyja nyugodni a kedélyeket.

2014. 06.28.
NZS

Kapcsolódó anyagok

A statin használata növeli a diabestes kockázatát

A gyógyszerész által menedzselt vagy a gyógyszerész által asszisztált hepatitis C vírus ellenes kezelés a hatékonyabb?

Talajbaktériumok a perifériás és centrális gyulladás ellen

A csók története

A kifutó veszélyei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A csók története

A filematológia az oszkuláció aktusával foglalkozó tudomány. Aki eddig nem ismerte volna e szavakat, a torontói professzor Marcel Danesi Csók története című ismeretterjesztő könyvéből megtudhatja, hogy a bizony léteznek tudósok, akik folyamatosan bővítik a csók témájáról felhalmozott tudományos ismereteket. Elmondása szerint a szerző csupán erre az egyszerűnek tűnő kérdésre kereste a választ: “Miért tartjuk ezt a nem higiénikus aktust gyönyörűnek és romantikusnak?”

Tovább


A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.

Tovább


Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Tovább


What the Future?

Tim O’Reilly évtizedek óta a techvilág egyik meghatározó kulcsfigurája, a nyílt forráskódú mozgalom meghatározó szereplője, a róla elnevezett kiadóvállalatának alapítója. A hetvenes években kezdett foglalkozni a technológia írások készítésével, az első sorból nézte végig és alakította az Internet elindulását. 1992-ben az akkori Internet katalógusának összeállításával az induló mozgalom egyik központi alakjává vált.

Tovább


Darwin régi és új vérebei