hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Darwin régi és új vérebei


Darwin régi és új vérebei

| |
 


Darwin könyve, A fajok eredete címmel 1859-ben jelent meg, s talán nem szükséges súlyát és jelentőségét különösebben hangsúlyozni. Azt a körülményt azonban érdemes megemlíteni, hogy e mű korántsem a semmiből bukkant elő, hogy a változás és fejlődés gondolatának csírái már az ókorban kifejlődtek. Az evolúciós megközelítésre már a Védákban, az ősi indiai iratokban, illetve a kínai gondolkodóknál, a taoizmusban is találunk példákat.

A 19. században felbukkan, és egyre erőteljesebbé válik a különböző természettudományokban, hogy számos egyéb jótékony körülmény egybejátszása kellett a páratlan siker t arasson végül.
Darwin maga roppant visszahúzódó személyiség volt, és saját feljegyzései és orvosai véleménye alapján nagy valószínűséggel pánikbetegségben szenvedett. A rohamok hirtelen törtek rá, és agorafobiával, tömegiszonnyal párosultak. Nagy szerencse, hogy hívei között számos bátor és jó fellépésű tudós találtatott, mint például a kiváló orvos és természetbúvár, T.H. Huxley, aki Darwin elméletének védelmében Wilbeforce érsek gúnyolódására adott remek replikájával minden bizonnyal kiérdemelte a szellemes természettudós címet: "Inkább vagyok két majom leszármazottja, mint egy olyan emberé, aki fél szembenézni az igazsággal!"

A biológia tudomány karöltve az őslénytan akkor föllendülésével ledönteni látszott trónjáról a teremtés- és özönvízelméleteket. Persze a játszma még korántsem zárult le, hiszen Amerikában újra kihantolták a kérdést. Megrendezték a modern majompereket a déli államokban. A múlt század kilencvenes éveiben a vallási fanatizmus ultrakonzervatív szelleme végigsöpört az USA úgynevezett Biblia-övében, és megszülettek az intelligens tervezés és kreacionizmus iskolái.
Ezek az áramlatok nemcsak Amerikára korlátozódnak, a tan megveti lábát Európában is, és hát ezt nem hagyhatja szó nélkül a tudós társadalom. Darwinnak újabb vérebei vannak, s ezek a tudósok és ismeretterjesztők ugyancsak vehemensen védelmezik az elméletet. Mely mindazonáltal a modern felfedezések révén mint evolócióbiológia már önálló tudományággá lett az 1930-as és '40-es évek modern evolúciós szintézisének köszönhetően.

A Nature 2006 novemberében megjelent cikkében például Almut Graebsch és Quirin Schiermeier fejezte ki abbéli aggodalmát, hogy nemcsak az Atlanti óceánnál merül fel az alteratív elméletek tanításának kérdése. De fellépett a tudománytalanság ellen Richard Dawkins is, aki teológusokkal áll kivitázni a fölmerülő kérdésekben. Steve Jones, A vérben és A gének nyelv) című művek népszerű szerzője is aggodalmát fejezi ki a kreacionista csoportok növekvő európai befolyása miatt. Darwin veszélyes ideája azóta sem hagyja nyugodni a kedélyeket.

2014. 06.28.
NZS

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.

Tovább


Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Tovább


„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Tovább


Egy közös történet: Az Olaszliszkai

Egy színházi előadás arról, hogy miért érzi valaki annyira reménytelennek az életet ebben a pillanatban Magyarországon, hogy véget vessen az életének. És bár ez nem lehetett az alkotók szándéka, de egy előadás arról, hogy miért lett öngyilkos Borbély Szilárd.

Tovább


Darwin régi és új vérebei