TARTALOM

 VISSZA

 


Darwin régi és új vérebei


Darwin régi és új vérebei

| |
 


Darwin könyve, A fajok eredete címmel 1859-ben jelent meg, s talán nem szükséges súlyát és jelentőségét különösebben hangsúlyozni. Azt a körülményt azonban érdemes megemlíteni, hogy e mű korántsem a semmiből bukkant elő, hogy a változás és fejlődés gondolatának csírái már az ókorban kifejlődtek. Az evolúciós megközelítésre már a Védákban, az ősi indiai iratokban, illetve a kínai gondolkodóknál, a taoizmusban is találunk példákat.

A 19. században felbukkan, és egyre erőteljesebbé válik a különböző természettudományokban, hogy számos egyéb jótékony körülmény egybejátszása kellett a páratlan siker t arasson végül.
Darwin maga roppant visszahúzódó személyiség volt, és saját feljegyzései és orvosai véleménye alapján nagy valószínűséggel pánikbetegségben szenvedett. A rohamok hirtelen törtek rá, és agorafobiával, tömegiszonnyal párosultak. Nagy szerencse, hogy hívei között számos bátor és jó fellépésű tudós találtatott, mint például a kiváló orvos és természetbúvár, T.H. Huxley, aki Darwin elméletének védelmében Wilbeforce érsek gúnyolódására adott remek replikájával minden bizonnyal kiérdemelte a szellemes természettudós címet: "Inkább vagyok két majom leszármazottja, mint egy olyan emberé, aki fél szembenézni az igazsággal!"

A biológia tudomány karöltve az őslénytan akkor föllendülésével ledönteni látszott trónjáról a teremtés- és özönvízelméleteket. Persze a játszma még korántsem zárult le, hiszen Amerikában újra kihantolták a kérdést. Megrendezték a modern majompereket a déli államokban. A múlt század kilencvenes éveiben a vallási fanatizmus ultrakonzervatív szelleme végigsöpört az USA úgynevezett Biblia-övében, és megszülettek az intelligens tervezés és kreacionizmus iskolái.
Ezek az áramlatok nemcsak Amerikára korlátozódnak, a tan megveti lábát Európában is, és hát ezt nem hagyhatja szó nélkül a tudós társadalom. Darwinnak újabb vérebei vannak, s ezek a tudósok és ismeretterjesztők ugyancsak vehemensen védelmezik az elméletet. Mely mindazonáltal a modern felfedezések révén mint evolócióbiológia már önálló tudományággá lett az 1930-as és '40-es évek modern evolúciós szintézisének köszönhetően.

A Nature 2006 novemberében megjelent cikkében például Almut Graebsch és Quirin Schiermeier fejezte ki abbéli aggodalmát, hogy nemcsak az Atlanti óceánnál merül fel az alteratív elméletek tanításának kérdése. De fellépett a tudománytalanság ellen Richard Dawkins is, aki teológusokkal áll kivitázni a fölmerülő kérdésekben. Steve Jones, A vérben és A gének nyelv) című művek népszerű szerzője is aggodalmát fejezi ki a kreacionista csoportok növekvő európai befolyása miatt. Darwin veszélyes ideája azóta sem hagyja nyugodni a kedélyeket.

2014. 06.28.
NZS

Kapcsolódó anyagok

Magyar Klinikai Onkológiai Társaság X. Jubileumi Kongresszusa

A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hormezis a modern orvoslásban

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Darwin régi és új vérebei