hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Darwin és a világkörüli expedíció veszélyei


Darwin és a világkörüli expedíció veszélyei

| |
 

Az egyik legnagyobb tudós neve a közelmúltban többször is, több ügy kapcsán szóba került.
A napokban értesülhettünk például a hírről, miszerint megtalálták Charles Darwin angol természettudós, az evolúciós elmélet kidolgozójának gyűjteményét.
Egy paleontológus a Földtani Szolgálat egyik eldugott zugában, egy kis szekrényben a tudós és munkatársai által gyűjtött fossziliákra bukkant.

Charles Darwin és társai összesen 314 példányt gyűjtöttek kutatásaik során, mindezt azért, hogy evolúciós elméletét megalapozzák és igazolják. A megtaláló szerint a lelet egyik legérdekesebb eleme egy 400 millió éves óriásgomba-faj (Prototaxites).
Darwin tudományos pályafutását útkereséssel kezdte. Orvosnak tanult a család hagyományai szerint, két évet töltött Edinburghban, de a műtétek, amelyeket érzéstelenítés nélkül végeztek, elrettentették, és otthagyta az egyetemet. Majd teológiával foglalkozott, összehasonlító anatómiával, később geológiával és botanikával is.
Végül egyik cambridge-i tanára, George Peacock felajánlott neki egy lehetőséget egy világkörüli tudományos úton való részvételre, melyben az utazás költségeit neki kellett fedeznie. Ezt apja segítségével sikerült teljesítenie.

A hajó, a Beagle voltm és 1831 decemberében az ekkor 23 éves Darwin útra kelt. A hajóút öt éven át tartott, melynek során eljutottak a Zöldfoki-szigetekre, Brazíliába,Montevideóba és Buenos Airesbe, Tűzföldre, a Falkland-szigetekre,Patagóniába, Dél-Amerika nyugati partjára, a Galapagos-szigetekre, Tahitire, Új-Zélandra,Ausztrália több városába, a Kókusz (Keeling)-szigetekre, Mauritiusra és Fokvárosba. A tudományos berkekben elsősorban nem biológusként, hanem geológusként vált ismertté, mert az utazás közben főként ősmaradványokat és más geológiai mintákat küldött haza Angliába.

1836 október 2-án tért vissza Angliába. Hazaérkezésekor olyan fogadtatásban volt része, amilyenről álmodni sem mert volna.

Darwin nagy árat fizetett legendás világkörüli felfedező útjáért, amelynek három igen súlyos betegséget szerzett – állította nemrégiben egy amerikai klinikopatogólus kutató, aki az éves történelmi klinikapatológiai konferencián ismertette elméletét.

Világközüli útja előtt Charles Darwin egészséges volt mondható, annak ellenére, hogy a Beagle nevű vitorlás fedélzetén az utazás előtt mindvégig tengeri betegség gyötörte. Egy évvel hazatérte után kezdett betegeskedni, a tünetei a következők voltak: kiütések, hasi fájdalmaktól, és gyakori erős hányás.
A korabeli feljegyzések alapján a szakemberek úgy vélik, hogy Charles Darwin életét háromféle kór nehezítette, amelyet napjainkban már könnyedén kezelni lehetne.
A feltételezett betegségek közé sorolható a ciklikus hányás-szindróma, amelyre minden látszólagos ok nélkül visszatérő, elhúzódó erős hányinger, hányás és az ebből következő túlzott gyengeség, kimerültség jellemző.
A második a Trypanosoma cruzi nevű élősködő okozta Chagas-kór, amely a szív ingerületvezető rendszerét károsítja, s ennek eredményeként kaotikus ritmuszavar alakul ki, de Charles Darwin megfertőződhetett a fekélybetegséget okozó Heliobacter pylorival is.

Charles Darwin apja és nagyapja is orvos volt, ám a korabeli legkiválóbb orvosok is értetlenül álltak a tünetek előtt. Számtalan kolléga sokféle módon igyekezett gyógyírt találni bajra, a vízkezelésektől kezdve és arzént, kodeint és sztrichnint, vagy aloé-kúráig.
Charles Darwin, aki Anglia egyik legnevesebb családjából származott és jelentős vagyonnal rendelkezett rossz közérzettel és sok kellemetlen tünettől szenvedve élte le életét. Végül 73 éves korában hunyt el.


Kapcsolódó anyagok

Absztraktok

Program

A Magyar Stroke Társaság XIII. Konferenciája és a Magyar Neuroszonológiai Társaság X. Konferenciája Absztraktfüzet

Az optimális betegkiválasztást támogató képalkotó diagnosztika alapelvei akut ischaemiás stroke-ban

A stroke-betegek táplálásterápiájáról

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.

Tovább


Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Tovább


„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Tovább


Egy közös történet: Az Olaszliszkai

Egy színházi előadás arról, hogy miért érzi valaki annyira reménytelennek az életet ebben a pillanatban Magyarországon, hogy véget vessen az életének. És bár ez nem lehetett az alkotók szándéka, de egy előadás arról, hogy miért lett öngyilkos Borbély Szilárd.

Tovább


Darwin és a világkörüli expedíció veszélyei