hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Darwin és a világkörüli expedíció veszélyei


Darwin és a világkörüli expedíció veszélyei

| |
 

Az egyik legnagyobb tudós neve a közelmúltban többször is, több ügy kapcsán szóba került.
A napokban értesülhettünk például a hírről, miszerint megtalálták Charles Darwin angol természettudós, az evolúciós elmélet kidolgozójának gyűjteményét.
Egy paleontológus a Földtani Szolgálat egyik eldugott zugában, egy kis szekrényben a tudós és munkatársai által gyűjtött fossziliákra bukkant.

Charles Darwin és társai összesen 314 példányt gyűjtöttek kutatásaik során, mindezt azért, hogy evolúciós elméletét megalapozzák és igazolják. A megtaláló szerint a lelet egyik legérdekesebb eleme egy 400 millió éves óriásgomba-faj (Prototaxites).
Darwin tudományos pályafutását útkereséssel kezdte. Orvosnak tanult a család hagyományai szerint, két évet töltött Edinburghban, de a műtétek, amelyeket érzéstelenítés nélkül végeztek, elrettentették, és otthagyta az egyetemet. Majd teológiával foglalkozott, összehasonlító anatómiával, később geológiával és botanikával is.
Végül egyik cambridge-i tanára, George Peacock felajánlott neki egy lehetőséget egy világkörüli tudományos úton való részvételre, melyben az utazás költségeit neki kellett fedeznie. Ezt apja segítségével sikerült teljesítenie.

A hajó, a Beagle voltm és 1831 decemberében az ekkor 23 éves Darwin útra kelt. A hajóút öt éven át tartott, melynek során eljutottak a Zöldfoki-szigetekre, Brazíliába,Montevideóba és Buenos Airesbe, Tűzföldre, a Falkland-szigetekre,Patagóniába, Dél-Amerika nyugati partjára, a Galapagos-szigetekre, Tahitire, Új-Zélandra,Ausztrália több városába, a Kókusz (Keeling)-szigetekre, Mauritiusra és Fokvárosba. A tudományos berkekben elsősorban nem biológusként, hanem geológusként vált ismertté, mert az utazás közben főként ősmaradványokat és más geológiai mintákat küldött haza Angliába.

1836 október 2-án tért vissza Angliába. Hazaérkezésekor olyan fogadtatásban volt része, amilyenről álmodni sem mert volna.

Darwin nagy árat fizetett legendás világkörüli felfedező útjáért, amelynek három igen súlyos betegséget szerzett – állította nemrégiben egy amerikai klinikopatogólus kutató, aki az éves történelmi klinikapatológiai konferencián ismertette elméletét.

Világközüli útja előtt Charles Darwin egészséges volt mondható, annak ellenére, hogy a Beagle nevű vitorlás fedélzetén az utazás előtt mindvégig tengeri betegség gyötörte. Egy évvel hazatérte után kezdett betegeskedni, a tünetei a következők voltak: kiütések, hasi fájdalmaktól, és gyakori erős hányás.
A korabeli feljegyzések alapján a szakemberek úgy vélik, hogy Charles Darwin életét háromféle kór nehezítette, amelyet napjainkban már könnyedén kezelni lehetne.
A feltételezett betegségek közé sorolható a ciklikus hányás-szindróma, amelyre minden látszólagos ok nélkül visszatérő, elhúzódó erős hányinger, hányás és az ebből következő túlzott gyengeség, kimerültség jellemző.
A második a Trypanosoma cruzi nevű élősködő okozta Chagas-kór, amely a szív ingerületvezető rendszerét károsítja, s ennek eredményeként kaotikus ritmuszavar alakul ki, de Charles Darwin megfertőződhetett a fekélybetegséget okozó Heliobacter pylorival is.

Charles Darwin apja és nagyapja is orvos volt, ám a korabeli legkiválóbb orvosok is értetlenül álltak a tünetek előtt. Számtalan kolléga sokféle módon igyekezett gyógyírt találni bajra, a vízkezelésektől kezdve és arzént, kodeint és sztrichnint, vagy aloé-kúráig.
Charles Darwin, aki Anglia egyik legnevesebb családjából származott és jelentős vagyonnal rendelkezett rossz közérzettel és sok kellemetlen tünettől szenvedve élte le életét. Végül 73 éves korában hunyt el.


Kapcsolódó anyagok

A tűheggyel lefelé történő szúrástechnika előnyei

Körzeti ápolók kihívásai és foglalkozásegészségügyi kockázatai a páciensek otthonában történ ellátások során

Koraszülöttek szüleinek véleménye a hazaadással kapcsolatos információkról és lelki támogatásról

Ápolók táplálkozási szokásainak vizsgálata

Obstruktív alvási apnoe szindróma: hogyan szűrjük, hogyan kezeljük?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.

Tovább


Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Tovább


„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Tovább


Egy közös történet: Az Olaszliszkai

Egy színházi előadás arról, hogy miért érzi valaki annyira reménytelennek az életet ebben a pillanatban Magyarországon, hogy véget vessen az életének. És bár ez nem lehetett az alkotók szándéka, de egy előadás arról, hogy miért lett öngyilkos Borbély Szilárd.

Tovább


Darwin és a világkörüli expedíció veszélyei