hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Dali betegségei


Dali betegségei
Nagy Zsuzsanna
| |
 



Salvador Dali életét átszövik a családi titkok, az elhallgatott családi drámai események, és extravagáns alkata, szinte kényszeres önfeltáró késztetései, a pszichoanalízissel való bensőséges kapcsolata még tovább bonyolítja a helyzetet.

Dali csalájában több generáción keresztül felbukkannak fura figurák. Akik hirtelen döntésekkel és bizarr viselkedéssel és öngyilkossággal botránkoztatják meg környezetüket. Dali születésekor kilenc hónappal korábban elhunyt bátyja keresztnevét kapja, s amikor mindezzel gyerekfejjel szembesülnie kell, valami kisiklik életében. Anyja lányruhában járatja, ami megalapozza nemi identitásának bizonytalanságát.

Születi betegesen óvták, és elmulasztottk kellő keretet adni nevelésének. Ez állhatott későbbi bizarr, erőszakos viselkedésének hátterében is. Nagy szerepet játszott életében a voyeurizmus. Későbbi orgiái mögött, melyeken többnyire androgun jellegű férfiak és nők vehettek csak részt, ezek az erős gyerekkori képzetek állhattak.


Gala

Fordulat akkor áll be Dali életében, amikor 1929-ben megismerekedett a nála tíz évvel idősebb Galaval, aki akkor a költő, Eluard felesége volt. Galaban az androgünitást tekinti a legfőbb vonzerőnek. Az asszony lett a múzsája, akit az őrülésig szeretett, s aki számára az ős eredi androgün tökéletességet jelentette. Dali életének középpontjában Gala állt. „Jobban szeretem az anyámnál, az apámnál, Picassónál és a pénznél” – írta egyik levelében.

Dali irtózott a nemiségtől, sját bevallása szerint egy orvosi könyv miatt, amelyet nyitva talált, és a benne lévő orvosi árák a fertőző nemibetegségekről eltántorították a nemiség effajta kifejezésmódjaitól és egész életében rettegéssel töltötték el.

Dali titkait, a családi terheltség, a nem identitászavar, a család meggyászolatlan veszteségei, mind mind, mint nyomasztó gyerekkori batyuk nyomták vállát.
Sajátos külön világot alkotnak az enyészettel, elmúlással kapcsolatos fantáziái. Képeit tekinthetjük úgy is, mint egyfajta életrajzírás, öndokumentációt. Dali hosszú élete során a pszichés zavaroknak, alkalmasint betegségeknek változatos sorát mutatta, amint azt kortársai leírásaiból megtudhatjuk.
A szürrealizmus vezérénél hosszú a pszichés zavarok listája: fetisizmus, fóbiák, szexuális zavarok, bizarr és impulzív viselkedés, hallucinációk. A Dali-idézetekben olvashatunk végső rothadásról, szexuális fóbiákról és a széklettel kapcsolatos rögeszmékről is.

1929 a fordulat éve volt a számára. Ekkor, megjelennek képei Párizsban, az első kiállításán, melynek hatására a szürrealisták vezérévé válik, Gala közelségétől, mely egyszersmind félelmeit is fölerősíti, megfesti következő korszakos képeit: Kivilágítatlan örömök, a Siralmas játék, A nagy önfertőző, A vágy talánya, A tavasz első napjai, A vágy lakhelyei.
Leforgatja korszakos jelentőségű filmjét, Az andalúziai kutyát, Bunuellel.

Az anyától a nőktól és a kasztrációtól való félelme számos művében megjelenik, az erotika, a halál és szentség együttesében. Számos mítoszban szerepel az anyaöl, mint az elnyelés és megsemmisülés helye, szombóluma.
Dali művészete egy nagy utazás a tudattalan dimenziók univerzumába.
Dali olyan beavatottnak tűnik, akik saját személyes szenvedése révén vállalta, hogy elhozza nekünk mégyrétegeinkben rejlő tudást, az istenek üzenetét, a tudattalanból fakadó általános létüzeneteinket.

Nagy Zsuzsanna


Kulcsszavak

kép, komplexus, psziché

Kapcsolódó anyagok

Akkreditált továbbképzés

A nebivolol különleges molekulaszerkezete és hatása az életminőségre

Trendek a hypertonia kezelésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


Dali betegségei