hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Csendesen ment el



| |
 

Elhunyt Jurij Ljubimov orosz rendező, a moszkvai Taganka színház alapítója - közölték vasárnap a moszkvai Botkinszkaja kórházban.

A magyar állampolgársággal is rendelkező neves színházi szakember kedden töltötte be 97. életévét. Magyar felesége, Koncz Katalin elmondta, hogy Jurij Ljubimov közép-európai idő szerint vasárnap 9 óra 40 perckor "csendesen ment el, álmában hunyt el".

Jurij Ljubimov 50 évvel ezelőtt alapította a híres Taganka színházat, amellyel 2011 júliusában szakított a színészekkel kialakult ellentétei miatt. Felesége szerint férje nagyon szerette volna, ha a 97. születésnapjára a jubiláló moszkvai teátrumban emlékhelyet alakítanak ki a dolgozószobájából és a színházi archívumból, de ez nem történt meg. Szerinte ez rendítette meg Jurij Ljubimov egészségégét.

A híres orosz rendezőt tavaly márciusban visszahívták a Tagankába, de nemet mondott a felkérésre. Élete utolsó éveiben más teátrumokban dolgozott. 2012-ben színre vitte Dosztojevszkij Ördögök című művét a Vahtangov Színházban. Tavaly júniusban az ő rendezésében állították színpadra a moszkvai Nagyszínházban az Igor herceg című operát. Idén májusban pedig az ugyancsak rendezésében készült Nők iskolája című operát mutatták be a moszkvai Új Operában.

Jurij Ljubimov halálhíréről értesülve Vlagyimir Putyin orosz államfő is részvétét nyilvánította. Úgy vélte, hogy nehéz kellő mértékben értékelni a színházi szakember szerepét a modern orosz színház megteremtésében. Szergej Kapkov, az orosz főváros kulturális főosztályvezetője szerint Ljubimov halálával véget ért a Taganka színház nagyszerű korszaka.

Ljubimov 80 évet dolgozott a színházi szakmában. Előbb színészként, majd rendezőként. A Tagankán mintegy 50 előadást állított a színpadra, köztük a Hamletet Vlagyimir Viszockijjal a főszerepben. “Mindig, amikor rá emlékezem, a költői tehetségét érzem. Ez a legfontosabb ajándék, amelyet adott a világnak, de ha ő nem lett volna, akkor nem rendeztem volna meg a Hamletet, ugyanis ő értette a szöveget és értette, hogyan épül fel az. Amikor először megjelent a színházban, meghallottam őt, azonnal felvettem” – nyilatkozta a korábban a rendező.

1984-ben a szovjet vezetés leváltotta Jurij Ljubimovot a Taganka művészeti vezetői posztjától, majd megfosztotta őt szovjet állampolgárságától. A neves rendező külföldre távozott, és Európa számos országában dolgozott. 1989-ben kapta vissza szovjet állampolgárságát és tért vissza hazájába, valamint a Taganka élére.

Ljubimov erős szálakkal kötődött Magyarországhoz. Többször dolgozott itt rendezőként, egyik leghíresebb munkája az 1981-ben a Nemzeti Színházban színre vitt Háromgarasos opera volt, amelyben Törőcsik Mari, Garas Dezső és Udvaros Dorottya is szerepelt.

"Minden rendezését láttam, Major Tamás vitt el a színházába. Soha olyan Hamlet a világon nem lesz, mint amilyet ő rendezett Viszockijjal, soha a Földön senki olyan Mester és Margaritát nem állít színpadra, mint ő" - mondta Törőcsik Mari.

Az orosz és izraeli mellett 1999 óta magyar állampolgársággal is rendelkezett a neves orosz rendező.


Forrás: MTI
2014. október 5., vasárnap

Kapcsolódó anyagok

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Tovább


Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


Csendesen ment el