TARTALOM

 VISSZA

 


Csendesen ment el



| |
 

Elhunyt Jurij Ljubimov orosz rendező, a moszkvai Taganka színház alapítója - közölték vasárnap a moszkvai Botkinszkaja kórházban.

A magyar állampolgársággal is rendelkező neves színházi szakember kedden töltötte be 97. életévét. Magyar felesége, Koncz Katalin elmondta, hogy Jurij Ljubimov közép-európai idő szerint vasárnap 9 óra 40 perckor "csendesen ment el, álmában hunyt el".

Jurij Ljubimov 50 évvel ezelőtt alapította a híres Taganka színházat, amellyel 2011 júliusában szakított a színészekkel kialakult ellentétei miatt. Felesége szerint férje nagyon szerette volna, ha a 97. születésnapjára a jubiláló moszkvai teátrumban emlékhelyet alakítanak ki a dolgozószobájából és a színházi archívumból, de ez nem történt meg. Szerinte ez rendítette meg Jurij Ljubimov egészségégét.

A híres orosz rendezőt tavaly márciusban visszahívták a Tagankába, de nemet mondott a felkérésre. Élete utolsó éveiben más teátrumokban dolgozott. 2012-ben színre vitte Dosztojevszkij Ördögök című művét a Vahtangov Színházban. Tavaly júniusban az ő rendezésében állították színpadra a moszkvai Nagyszínházban az Igor herceg című operát. Idén májusban pedig az ugyancsak rendezésében készült Nők iskolája című operát mutatták be a moszkvai Új Operában.

Jurij Ljubimov halálhíréről értesülve Vlagyimir Putyin orosz államfő is részvétét nyilvánította. Úgy vélte, hogy nehéz kellő mértékben értékelni a színházi szakember szerepét a modern orosz színház megteremtésében. Szergej Kapkov, az orosz főváros kulturális főosztályvezetője szerint Ljubimov halálával véget ért a Taganka színház nagyszerű korszaka.

Ljubimov 80 évet dolgozott a színházi szakmában. Előbb színészként, majd rendezőként. A Tagankán mintegy 50 előadást állított a színpadra, köztük a Hamletet Vlagyimir Viszockijjal a főszerepben. “Mindig, amikor rá emlékezem, a költői tehetségét érzem. Ez a legfontosabb ajándék, amelyet adott a világnak, de ha ő nem lett volna, akkor nem rendeztem volna meg a Hamletet, ugyanis ő értette a szöveget és értette, hogyan épül fel az. Amikor először megjelent a színházban, meghallottam őt, azonnal felvettem” – nyilatkozta a korábban a rendező.

1984-ben a szovjet vezetés leváltotta Jurij Ljubimovot a Taganka művészeti vezetői posztjától, majd megfosztotta őt szovjet állampolgárságától. A neves rendező külföldre távozott, és Európa számos országában dolgozott. 1989-ben kapta vissza szovjet állampolgárságát és tért vissza hazájába, valamint a Taganka élére.

Ljubimov erős szálakkal kötődött Magyarországhoz. Többször dolgozott itt rendezőként, egyik leghíresebb munkája az 1981-ben a Nemzeti Színházban színre vitt Háromgarasos opera volt, amelyben Törőcsik Mari, Garas Dezső és Udvaros Dorottya is szerepelt.

"Minden rendezését láttam, Major Tamás vitt el a színházába. Soha olyan Hamlet a világon nem lesz, mint amilyet ő rendezett Viszockijjal, soha a Földön senki olyan Mester és Margaritát nem állít színpadra, mint ő" - mondta Törőcsik Mari.

Az orosz és izraeli mellett 1999 óta magyar állampolgársággal is rendelkezett a neves orosz rendező.


Forrás: MTI
2014. október 5., vasárnap

Kapcsolódó anyagok

Magyar Klinikai Onkológiai Társaság X. Jubileumi Kongresszusa

A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hormezis a modern orvoslásban

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Csendesen ment el