hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Bűntől a kegyelemig


Bűntől a kegyelemig

| |
 

Eliot versei több nemzedék polgárpukkasztásának eszközei voltak, míg végül az amerikai származású angol író és költőt az érthetetlenség vádjával nem illették kortársai. Művészete az angol lírai hagyománnyal szemben szerveződött a viktoriánus álomvilág ellen. A modern világlíra geyik legjelentősebb alkotójává nőtte ki magát intellektuális és távolságtartó racionalizmusával, elementáris erejével és iróniájával. A híres The Waste Land, Vas István fordításában Átokföldje az elioti életmű csúcsa. Ez a bonyolult szerkezetű mű, mely konstruktivista, szürrealista, expresszionista elemekből szövődik, s a tárgyiasság és a mítosz sajátos elegye, valamilyen módon negyven író műveiből hat nyelven idéz, befogadása intellektuális feladatnak sem utolsó.

Eliot 1888. szeptember 26.-án született Amerikában. Anyja egy bostoni kereskedőcsalád sarja, apja jómódú üzletember. Vagyonos és művelt családból származott hát, és kitűnő neveltetését a Harvardon és a Sorbonne-on csiszolta tovább. 1915-ben telepedett le Londonban, ahol később a Lloyd Bank tisztviselője lett.
Az imagista mozgalomban, amely a költői nyelv megújítását tűzte ki céljául, ismerkedett meg annak vezéralakjával a szintén amerikai, Londonban élő Ezra Pounddal.
Eliot második, nagy vallásos-lírai korszakának versei alapvető ontológiai kérdéseket jelenítenek meg, a Hamvazószerda és a Négy kvartett mindegyike önmagában egy-egy univerzum, a közös emlékezet képeivel, mítoszaival.

A Hamvazószerda egy nagyívű meditációs kaland, a bűntől a megtisztulásig. A belátástól az isteni kegyelem szükségességéig. A Négy kvartettben pedig az idő filozófiai kérdéseit teszi fel történeti és teológiai, filozófiai szempontból, páratlan lírai erővel. 1948-ban kapta meg "a modern költészet úttörőjeként nyújtott figyelemre méltó teljesítményéért" az irodalmi Nobel-díjat.

NZS


Kapcsolódó anyagok

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Hogyan tekintenek a vidéki páciensek a gyógyszerészi szolgáltatásokra?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Venczel Attila egy autonóm újrakezdő, aki az élete több területén is anakronisztikusnak számító eljárások felé fordult. Hagyományőrző fotográfiával foglalkozik, hagyományőrző lövészettel, és kézműves nyomdát üzemeltet

Tovább


Csecsemők a szeméttelepen

Diszfunkcionális családok: amikor több a torzulás, mint a szépség. Ahol a legjobb esetben is csak nő a gyerek, mint a gomba. „Mégis felnőttünk valahogy”, szokás mondani. Na igen, felnőttünk. Hiszen nő a gyerek, mint a futónövény, kapaszkodik a betonfal repedésein a fény felé.

Tovább


Személyes nekrológ Láng István akadémikusnak (1931-2016)

Még nem láttam embert ennyit dolgozni, pedig körülbelül hatvan éves korodtól kezdve emlékszem rád. Olyan szép ritmusban csináltad, hatékonyan, látszólag könnyedén és megállás nélkül. Sokat segített ebben az alaposságod és a taktikai érzéked: gondosan megterveztél mindent, óvatosan, előrelátóan. A napi rutinodnak éppúgy része volt az aktuális ügyek intézése, mint az 5 évvel későbbi események előkészítése.

Tovább


A kézműves fotográfia

Különleges fotókiállítás nyílt Szentesen december 3-án a Tokácsli Galériában. A Fridrich János emlékkiállítás megidézi a régmúlt városi fényképészeinek világát, és bemutatja a régi technikák továbbélését is.

Tovább


Bűntől a kegyelemig