TARTALOM

 VISSZA

 


Bűntől a kegyelemig


Bűntől a kegyelemig

| |
 

Eliot versei több nemzedék polgárpukkasztásának eszközei voltak, míg végül az amerikai származású angol író és költőt az érthetetlenség vádjával nem illették kortársai. Művészete az angol lírai hagyománnyal szemben szerveződött a viktoriánus álomvilág ellen. A modern világlíra geyik legjelentősebb alkotójává nőtte ki magát intellektuális és távolságtartó racionalizmusával, elementáris erejével és iróniájával. A híres The Waste Land, Vas István fordításában Átokföldje az elioti életmű csúcsa. Ez a bonyolult szerkezetű mű, mely konstruktivista, szürrealista, expresszionista elemekből szövődik, s a tárgyiasság és a mítosz sajátos elegye, valamilyen módon negyven író műveiből hat nyelven idéz, befogadása intellektuális feladatnak sem utolsó.

Eliot 1888. szeptember 26.-án született Amerikában. Anyja egy bostoni kereskedőcsalád sarja, apja jómódú üzletember. Vagyonos és művelt családból származott hát, és kitűnő neveltetését a Harvardon és a Sorbonne-on csiszolta tovább. 1915-ben telepedett le Londonban, ahol később a Lloyd Bank tisztviselője lett.
Az imagista mozgalomban, amely a költői nyelv megújítását tűzte ki céljául, ismerkedett meg annak vezéralakjával a szintén amerikai, Londonban élő Ezra Pounddal.
Eliot második, nagy vallásos-lírai korszakának versei alapvető ontológiai kérdéseket jelenítenek meg, a Hamvazószerda és a Négy kvartett mindegyike önmagában egy-egy univerzum, a közös emlékezet képeivel, mítoszaival.

A Hamvazószerda egy nagyívű meditációs kaland, a bűntől a megtisztulásig. A belátástól az isteni kegyelem szükségességéig. A Négy kvartettben pedig az idő filozófiai kérdéseit teszi fel történeti és teológiai, filozófiai szempontból, páratlan lírai erővel. 1948-ban kapta meg "a modern költészet úttörőjeként nyújtott figyelemre méltó teljesítményéért" az irodalmi Nobel-díjat.

NZS


Kapcsolódó anyagok

What the Future?

Színházi társasjáték a mélyszegénységről

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

What the Future?

Tim O’Reilly évtizedek óta a techvilág egyik meghatározó kulcsfigurája, a nyílt forráskódú mozgalom meghatározó szereplője, a róla elnevezett kiadóvállalatának alapítója. A hetvenes években kezdett foglalkozni a technológia írások készítésével, az első sorból nézte végig és alakította az Internet elindulását. 1992-ben az akkori Internet katalógusának összeállításával az induló mozgalom egyik központi alakjává vált.

Tovább


Színházi társasjáték a mélyszegénységről

A Szociopoly, egy táblás társasjáték, amely a mindenki által ismert „Gazdálkodj okosan” játék mintájára készült, de annak éppen a fordítottja. A Szociopolyban a játékosok nagyon szegények, egy észak-magyarországi kistelepülésen élnek, jövedelmük segélyekből, alkalmi munkalehetőségekből tevődik össze, és a játék célja, hogy a játékosoknak ilyen bevételekből túl kell élniük egy hónapot.

Tovább


Az élő város

Eberhard Straub könyve a városok történetét, az egymásra rakódott, és ugyanakkor dinamikusan változó legfontosabb kultúraformáló tényezők mentén mutatja be. Miközben áttekintést ad az európai városok fejlődésének legfontosabb narratív kereteiről, felvázolja az életmódokat és széles ecsetvonásokkal azok társadalompolitikai kontextusát.

Tovább


A megtartó forma

Nagy Bernadette kettős életet él. Dettiként évtizedekig az Írók Boltja művészeti vezetője volt, a mai napig tulajdonosa, Nadeként pedig 2004. óta készít geometrikus absztrakt stílusú digitális képeket, amelyeket időnként fotókkal párosít, így például Kassák, Bartók, Hitchcock arcképével, vagy Caravaggio, Schöffer művével. Monokróm festményeket is alkot. Rendszeresen részt vesz a MET csoportos kiállításain és az Arnolfini Mini Mail Art online tárlatain. Legutóbb a Nyitott Műhelyben láthattuk 108 színfogó című kiállítását.

Tovább


Bűntől a kegyelemig