TARTALOM

 VISSZA

 


Bűntől a kegyelemig


Bűntől a kegyelemig

| |
 

Eliot versei több nemzedék polgárpukkasztásának eszközei voltak, míg végül az amerikai származású angol író és költőt az érthetetlenség vádjával nem illették kortársai. Művészete az angol lírai hagyománnyal szemben szerveződött a viktoriánus álomvilág ellen. A modern világlíra geyik legjelentősebb alkotójává nőtte ki magát intellektuális és távolságtartó racionalizmusával, elementáris erejével és iróniájával. A híres The Waste Land, Vas István fordításában Átokföldje az elioti életmű csúcsa. Ez a bonyolult szerkezetű mű, mely konstruktivista, szürrealista, expresszionista elemekből szövődik, s a tárgyiasság és a mítosz sajátos elegye, valamilyen módon negyven író műveiből hat nyelven idéz, befogadása intellektuális feladatnak sem utolsó.

Eliot 1888. szeptember 26.-án született Amerikában. Anyja egy bostoni kereskedőcsalád sarja, apja jómódú üzletember. Vagyonos és művelt családból származott hát, és kitűnő neveltetését a Harvardon és a Sorbonne-on csiszolta tovább. 1915-ben telepedett le Londonban, ahol később a Lloyd Bank tisztviselője lett.
Az imagista mozgalomban, amely a költői nyelv megújítását tűzte ki céljául, ismerkedett meg annak vezéralakjával a szintén amerikai, Londonban élő Ezra Pounddal.
Eliot második, nagy vallásos-lírai korszakának versei alapvető ontológiai kérdéseket jelenítenek meg, a Hamvazószerda és a Négy kvartett mindegyike önmagában egy-egy univerzum, a közös emlékezet képeivel, mítoszaival.

A Hamvazószerda egy nagyívű meditációs kaland, a bűntől a megtisztulásig. A belátástól az isteni kegyelem szükségességéig. A Négy kvartettben pedig az idő filozófiai kérdéseit teszi fel történeti és teológiai, filozófiai szempontból, páratlan lírai erővel. 1948-ban kapta meg "a modern költészet úttörőjeként nyújtott figyelemre méltó teljesítményéért" az irodalmi Nobel-díjat.

NZS


Kapcsolódó anyagok

Fekete mágia, avagy a halott anya feltámasztása

„ Ilyen hely nincs még egy a világon” - Tárgyak élete az MTA Művészeti Gyűjteményében

Ha értjük a terápiát, könnyebb a lelki teher

Hatékony orvos-beteg kapcsolat a betegszervezetek közreműködésével

Az osztály, ahol beteg, orvos, szakdolgozó is figyelemre számíthat

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Tovább


A népszerűsített kéz

A könyv egy igényesen összeállított, bevezetésből és öt részből álló mű, amely részenként 2-4 fejezetben színvonalas ismeretterjesztő stílusban foglalkozik az emberi kézhez társuló antropológiai, humánbiológiai és orvostudományi kérdésekkel. Sőt, a szerző nagyvonalúan élve az alcímben jelzett „és még annál is több” megjegyzéssel, egyes fejezetekben a fő témától igen jelentős távolságokba kalandozik gondolatainak alaposabb kifejtése érdekében.

Tovább


A csók története

A filematológia az oszkuláció aktusával foglalkozó tudomány. Aki eddig nem ismerte volna e szavakat, a torontói professzor Marcel Danesi Csók története című ismeretterjesztő könyvéből megtudhatja, hogy a bizony léteznek tudósok, akik folyamatosan bővítik a csók témájáról felhalmozott tudományos ismereteket. Elmondása szerint a szerző csupán erre az egyszerűnek tűnő kérdésre kereste a választ: “Miért tartjuk ezt a nem higiénikus aktust gyönyörűnek és romantikusnak?”

Tovább


A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.

Tovább


Bűntől a kegyelemig