TARTALOM

 VISSZA

 


Brodszkij és a zen


Brodszkij és a zen

| |
 


A költő hazájában hatalmas népszerűségnek örvendett, nemzedéke szinte istenként tisztelte. A hatóságok azonban folyamatosan zaklatták. Külföldi meghívásoknak sohasem tehetett eleget, végül 1972-ben kényszeremigrációba vonult az USA-ba.

Azt írja Brodszkij: „Az ember ne legyen saját életrajzának túsza.” „Az ember ne toldja meg az undok valóságot a saját szavaival is.” Egy író, aki saját börtöntapasztalatairól mesél, vagy bármilyen ínségről, amelyben része volt, nem különb annál az átlagembernél, aki híres ismerőseivel hetvenkedik.”

Mindez nem különös egy olyan költőtől, aki megjárta a pszichiátriát, és egy kirakatperben, melyet közveszélyes munkakerülése miatt tartottak ötévi kényszermunkára kényszerült.

A szemtanúk szerint méltósággal viselte a több órás vallatást, a megalázó procedúrát, s higgadtan, a képzett ember értetlenségével reagált a durva kirohanásokra. Mindebben saját bevallása szerint a korábban tanulmányozott zen buddhizmus is segítette.

Ő volt tehát az a költő, aki kétszer is megjárta a pszichiátriát, egyszer saját jószántából, menekülésképpen, másodjára kényszer által, és a saját bőrén tapasztalhatta meg a korra oly jellemző jellegét Buda Béla szavaivel élve: „A politikailag másként gondolkodókat jelentős számban nyilvánították elmebetegnek, és ítélték kényszer-gyógykezelésre, illetve tartották krónikus (zárt) elmeosztályokon.”

Joszif Brodszkij Szentpétervárott született 1840. május 24-én. Iskolai tanulmányait félbehagyta, hogy szüleit eltarthassa. Több szakmában dolgozott. 1958-ban kezdett el verseket írni, de hazájában csak négyet publikáltak közülük.

Műveit szuverén líraiság, eredeti és mély költői hangzásvilág jellemzi. Angol, spanyol, lengyel és szerbhorvát nyelvből tolmácsolt verseket, a műfordítás lett szerény kereseti forrása.


1973-ban jelent meg az első angolra fordított verseskötete. Az irodalmi Nobel-díjat 1987-ben kapta, a díjat odaítélő bizottság főképp költészetének intellektuális és érzelmi gazdagságát méltatta.


INSTRUKCIÓ MEGSZOMORÍTOTTAKNAK

"Nagyon boldogtalan ne légy, és
Legfőbb, ne titkolózz..."
A. A. Ahmatova

A buszra vártam Irkutszk városában,
a csapba falazott vizet vedeltem,
falni megzöldült hússaláta várt a
repülőtéri, éji étteremben.
A gép dörgése ébresztett fel végre,
s a rádióvalcerre táncot jártam,
majd kigurultam a repülőtérre,
s a földtől búsan elszakadt a lábam.
És már atlasz-felhő fölött repültem,
érezve: éppoly hontalan, mint régen,
s szajkóztam, míg a mélység felett függtem:
a feneketlen magány, az a lényem.
Nem érdemes a mártír-életet se
erőltetni keserű makacsságból.
Külhon, haza egyforma közel esnek,
mint zsákutcával szomszédos a távol.


Szívroham következtében hunyt el.



2014. 01. 29.

Kapcsolódó anyagok

Magyar Klinikai Onkológiai Társaság X. Jubileumi Kongresszusa

A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hormezis a modern orvoslásban

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Brodszkij és a zen