hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Borogyin, a feminista


Borogyin, a feminista

| |
 

Alekszandr Borogyint orosz zeneszerzőt jelentős szálak fűzi az orvostudományhoz, hiszen egy katonaorvos nevelt fiaként nőtt fel és orvosi végzettsége is volt, és hivatásául választotta ezt a pályát.

Alekszandr Porfirjevics Borogyin Gegyianov tatár-grúz herceg törvénytelen gyermeke volt, akit nevelőapja és anyja körültekintő gondossággal neveltek és szellemi és művészeti területeken egyaránt. Borogyin jómódban nőtt fel, a nyelvek és a zene iránt érdeklődött, zongorázott, fuvolázott, csellózott, s már 1847-ben komponálni kezdett.

A szentpétervári katonai orvosképző akadémián, az Orvosi-Sebészeti Akadémián tanult és ott cum eximia laude minősítéssel szerzett orvosi oklevelet. habár a későbbiekben kiderült, hogy nem a szorosan vett orvostudomány köti le érdeklődését, hanem a szerves vegyészet. E tudományágban szerzett 1858-ban doktorátust.

Diplomája megszerzésekor a patológia oktatására tanársegédi kinevezést kapott, s ugyanakkor egy katonai kórházban is elhelyezkedett gyakornokként. Jelentős karriert futott be a továbbiakban az orvosképzés és a vegyészet terén.
Az orvosláshoz köti Borogyint magánéletének egyik jellemző vonása, hogy felesége, Jekatyerina Szergejevna Protapopova aki túlélte őt, már megismerkedésükkor súlyos tüdőbeteg volt.

Borogyin rendkívüli sokoldalúsága és emberszeretete életvitelére is rányomta bélyegét

"Borogyin lakása szálláshelyként és éjjeli menedékhelyként szolgál szegény vagy átutazó rokonok számára, akik előszeretettel betegszenek meg nála, vagy éppen az értelmüket is elvesztik. Lakásának négy szobájában időnként minden ágy és dívány foglalt, még a padlón is alszanak. Gyakran előfordul, hogy zongorázni sem lehet, mert valaki a közelben pihen. Ebédkor és teázáskor ugyanaz az erőteljes rendetlenség uralkodik. A lakásban megtelepedett néhány kandúr vándorútra indul az étkezőasztalon, minden tányérba beledugják a bajuszukat, és a vendégek nyakába ugranak" - írja le a helyzetet egy korabeli szemtanú.

Kevesen tudják, hogy az elsősorban zeneszerzőként ismert Borogyinnak jelentős szerepe volt a női orvosképzés megszervezésében is. A cári Oroszországban nők számára nyújtott felsőfokú egészségügyi képzések hosszas előkészítés és az elmaradott szellemi közeggel való csatározás közepette, csupán 1872-ben indultak meg, s e folyamatokban Borogyin intenzíven vett részt.

Habár kortársai körében jelentős sikereket aratott művészetével, és korának nagyjai körükbe fogadták és alkotásra ösztönözték, alig-alig volt olyan időszaka életének, amikor a zeneszerzéssel nyugodt körülmények között foglalkozhatott volna.

Úgy tűnik Borogyin számára a zene csak kikapcsolódás volt, a kutatást és tanítást, az aktív részvételt kora társadalmi életében, különös tekintettel az ifjúság sorsára, mindig fontosabbnak tartotta.

1862-ben keletkezett első jelentős műve, az I., Esz-dúr szimfónia. És hírneves alkotótársaival – Rimszkij-Korszakovval, Modeszt Muszorgszkijjal és Cézar Kjuival megalapították az „Orosz Ötök” körét.

E körben az új, az orosz népzenén alapuló nemzeti zenei nyelvet kívánták megteremteni, megtartva bizonyos keleties és spanyol-mór színezetet.

Legjelentősebb művét, az általa soha be nem fejezett Igor herceg komponálásának menete is jellemző a szétszabdalt életű nagy alkotóra. a mű jelentőségét már korán felismerő barátai, Rimszkij-Korszakov és Glazunov elkezdték rekonstruálni és végső formába önteni a Borogyin által elzongorázott részleteket. Az operát csak halála után fejezték be és hangszerelték meg.

Borogyin, aki mindig kiállt tanítványai mellett, nemcsak kiváló művész, nagy humanista, de az orosz női egyenjogúság élharcosa is volt, élete végén súlyos depresszióval küzdött, s a kimerültség végzett vele. A 1887-ben összeesett egy általa szervezett jelmezbálon, beverte a fejét egy kőpárkányba, és meghalt. Nem szenvedett sokat.

NZS 2013. 02. 26.


Kapcsolódó anyagok

Mi a pregabalin valódi hatása diabeteses neuropathiás fájdalom esetén? (Kevesebb fájdalommal küzdenek a betegek vagy kevésbé zavarja őket a fájdalom?)

Különböző stádiumú idiopathiás Parkinson-kóros betegek gondozóinak egészségállapot-felmérése

A levetiracetam és a lacosamid kiegészítő kezelés hatékonyságának retrospektív összehasonlítása parciális epilepszia kezelésében

Epilepsziás betegek életminőség-vizsgálata a megküzdési stratégiákkal és a betegségészleléssel összefüggésben

Ischaemiás stroke-ot szenvedett rákbetegek jellemzése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


Borogyin, a feminista