TARTALOM

 VISSZA

 


Bordélyélet


Bordélyélet
Nagy Zsuzsanna
| |
 

Bordélyélet

Az ősi folyammenti kultúrákban gyakran találkozhatunk a prostitúció állami vagy egyházi formájával. A sumer és akkád városállamok templomai mellett külön kolostorokban éltek a papnők, akik többek között ellátták a templomi prostitúció feladatát is.

Furcsa módon eme ősi mesterség először isteni közösségvállalás és felügyelet emellett zajlott, első fellelt formái Közel-Keleten és Egyiptomban Istár istennő szentélyeihez köthetők. Kultikus szertartásaik része volt a mitikus egyesülés, melynek jegyében a földi halandók a termékenység, az örök körforgás biztosításáért áldoztak az isteneknek. Ezért sohasem tekintették ezt a fajta tevékenységet erkölcstelennek, a papnőket általános tisztelet és nagyrabecsülés övezte. A szakrális egyesülésben papnők teljesítettek szolgálatot, az első bordélyok tehát minden bizonnyal templomok lehettek.

A korinthoszi szentélyekben a legenda szerint ezer papnő fogadta a klienseket, és bevételeik a templom javát szolgálták.

A világi bordélyok megszületése Hellászban Szolonnak köszönhető, Krisztus előtt 600-ban, aki rendezte társadalmi helyzetüket és meg is adóztatta őket. Ebből az összegből épültek Athénban az első közönséges Aphrodité-szentélyek vagyis bordélyházakat (dikterion-porneiron), ami máskülönben egyszerű bódé volt, benne a szolgáltatóval, a pornénak nevezett örömlánnyal. Ismeretes, hogy a gazdagabbak művelt és kifogástalan társnak is alkalmas hetérákat foglalkoztattak. Többségük zenélni, társalogni is kiválóan tudott és járatos volt a művészetekben.

Rómában a nyilvánosházakat, a lupanariumokat nemcsak férfiak, hanem nők is látogatták, és rendkívül sokféle szolgáltatást és a testi élvezetek mindenféle formáját kínálták a homoszexuális, pedofil, zoofil igényekkel kielégítésére. A fürdőktől a nem csak ételt kínáló vendéglőktől a bérelhető szobákig számos színtéren zajlott a vágyteljesítés.

A kereszténység megjelenésével nem szűnt meg az igény a prostituáltak tevékenységére, olyannyira nem, hogy komoly szabályozást kellett életbe léptetni, s ezt több kelet-római császár meg is tette. Később bizonyos rendeletekben megjelent a szabályozás mellett némi védelem is, II. Frigyes porosz király például törvényes védelemben részesítette őket a nem fizető vagy brutális vendégekkel szemben.

Frigyes törvényei megszabták többek közt a prostituáltak, illetve a bordélyosok kötelességeit, és adózási rendjét: a bordélyok jövedelmének egynyolcadát be kellett befizetniük. Szabályozták a nők mozgásterét, de léteztek ruházkodásukra és jogaikra vonatkozó rendszabályok is.

A középkori városokban igyekeztek a kéjhölgyeket a városfalon kívül tudni, ám ez nem mindig sikerült.
A reneszánsz alatt a legkifinomultabb bordélyokat Itáliában találhatjuk, Velencében kétszáznál is több ilyen intézmény működött.

A korlátozó rendeletek a pestisjárványok és később a szifiliszjárvány alatt egyre nagyobb számban születtek. Ezek az intézkedések azután visszaütöttek, mert a korlátozás visszahatott a büdzsére is. Az egyház viszonyulására jellemző volt, hogy folyamatosan igyekezett jó útra téríteni a prostituáltakat. Burckhardt szerint 1490-ben Rómában 6800 kéjnő – a város akkori lakosságának több mint egytizede – tevékenykedett. A kora középkori bordély deszkakunyhó volt, később azonban emeletes épületek álltak, az alsó szinten étkezni, esetleg kádfürdőt venni, az emeleten ágyba feküdni lehetett. Ez idő tájt volt nagy divat a szőke haj, a hölgyek napon vagy kamillával szőkítették hajukat, és Velencében az állami bordélyban kizárólag germán prostituáltak dolgozhattak, a honi erkölcsöket védendő.

Nyilvánosházat üzemeltetni már akkor is igen kifizetődő vállalkozás volt, bordélynyitási jogot gyakran az uralkodó vagy egyenesen a pápa ajándékozott az arra érdemeseknek.
Az itáliai prostitúció a 16-17. században érte el csúcsát. A szolgáltatás magas szintű volt, gyakran az egyetemi élettel is összefonódott, és léptek fel a társadalmi összejöveteleken is örömlányok, akik hangszereken játszottak, énekeltek vagy táncoltak.
A szifilisz első elsöprő hulláma is a rendkívül elterjedt és intézményesült prostitúciónak volt köszönhető Európában, hiszen a zarándokok is nagy számban vették igénybe a bordélyok szolgáltatásait, messze hurcolván a kórt.

A bordélyok reformja 18. század közepétől kezdődött, amikor több országban bevezették a szajhák tisztiorvosi felügyeletét és az orvosi vizsgálatot, s magának az intézményeknek is egyre gyakrabban kellett megfelelniük a közegészségügy által előírt szabályoknak. Tisztálkodó- és fertőtlenítőszerekről kellett gondoskodniuk és kötelezővé vált a kórházi kezelése annak, aki megbetegedett.

Egy 15 századi költő, Antonius Panomita így terelgeti a látogatót a nagy nevű firenzei bordély felé, Magyar László András fordításában:

"Térj be, köszöntsd a nevemben a bordélyost meg a szajhát, azt, akinek hamarost lágy öle lesz heverőd.
Szőke Helén, mézízű Matild futnak ki eléd, míg
mestermód tekerik s billegetik farukat.
Ott lesz Jannectám, apró ölebével a karján:
Hízelgő kezes eb, s asszonya még kezesebb.
Clodia sem marad el, dús, festett keble födetlen –
közkedvelt e leány, oly ügyesen simogat.
Farkadat és likadat – hisz kettős kincsü a tested –
Galla, a nempiruló, gyors kezelésbe veszi.
Dallal jő elibéd ezután még Anna, a német,
Míg dalol, árad a friss borszag az ajkain át.
S megjelenik Phitó – tekerésben párja sehol sincs –
S véle a bordélyok gyöngye, az Ursa nevű
Thaisz a szomszéd utcából beköszön: csakis érted
néz át. Utcáját úgy nevezik, hogy „Ökör”.
Végül e nagyváros valahány szajhája akad csak,
Hozzád tódul mind – látni, ölelni kiván.
Bármilyen obszcén dolgot akarsz, itt megteheted majd,
s mondhatod is – nem jár nyakleves érte soha.
Itt aztán kúrhatsz s kúródhatsz, míg belepistulsz,
Könyvem – tágas e tér tölteni vágyaidat!"

Forrás: Magyar László András: Bordélyélet a reneszánsz Itáliában

Magyar László András: A repülőkenőcs. Gondolat Kiadó, 2007.







Kapcsolódó anyagok

Magyar Klinikai Onkológiai Társaság X. Jubileumi Kongresszusa

A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hormezis a modern orvoslásban

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Hozzászólások:

1.,   dr. Csatáry Ágnes mondta   2011. Január 18., Kedd 18:57:16

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Bordélyélet