hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Bocaccio hitvallása


Bocaccio hitvallása

| |
 

Giovanni Boccaccio (szül.: 1313. június 16.) leghíresebb műve, a Dekameron ott szerepel a száz legolvasottabb mű sorában, s a pestis rémisztő leírásával kezdődik.
A középkori pestis története tizenkét hajóval indult, melyek 1347-ben megjelentek Messina kikötőjében. A Fekete-tengerről érkeztek, és nyomukban a pusztulás járt; a járvány gyorsan, elementáris megsemmisítő erővel terjedt szét az öreg kontinensen.

A pestis kor fogalmi készletének megfelelő, klinikailag is hiteles első leírását Boccaccio szolgáltatja, aki a Dekameron bevezetőjében adatokat is közöl a járványról, melyet „mortalega drande”-nak neveznek. Az Itáliát feldúló járvány többek közt Boccaccio családját is elpusztítja. Feldúlja a szokásrendet, világvége érzéseket kelt, és nagy hatással van a kulturális és társadalmi konvenciókra is. Az ijesztő számban szaporodó holttestek mellett, a krónikák szerint már nem virrasztanak, s a halottakat igen gyorsan tömegsírokban földelik el.

Boccaccio a járvány kitörésekor már neves humanista tudós, aki 1348 folyamán a firenzei kormányzat szolgálatába áll. Csakhamar diplomataként bejárja Európát, s a Bandenburgtól Avignonig terjedő diplomáciai utazások során gazdagítja szellemi látókörét.
Ezek az utak minden bizonnyal jelentős tapasztalatokkal jártak, és számos különös történet, anekdota és fabliau, vagyis vaskos humorú verses elbeszélés irodalmi élményének birtokába juttatták. Tapasztalatai megihlették az eleven szellemű alkotót.

A Dekameron száz novellából álló csokor, melyet öt év alatt írt meg. Főszereplői firenzei fiatalok, hét nő és három férfi, akik a pestis elől vidékre menekülve történetmeséléssel múlatják az időt. A történetek témáját az előző este megválasztott királynő vagy király ötli ki, és egy-egy mesével mindenki hozzájárul a szórakoztatáshoz.

Sajátos körforgásban jelenik meg e novellákben az élet és halál, s mindig a földi örömök mellett kötünk ki, s talán egészen a 19. századi nagy regényírókig nem jelenik meg ennyiféle karakter, színes egyéniség az olvasók szeme előtt, mint itt. Tréfacsináló gazfickók, ravasz barátok, orvosok, ügyvédek, pórul járt városi figurák, kéjsóvár asszonyok.
Boccaccio megjeleníti a város ügyeskedő alakjait, nagyra becsüli az életrevalóságot, a gyors rögtönzést, szellemi frissességet, a tréfát. Hősei gyakran köszönhetik megmenekülésüket nehéz helyzetekből ezeknek a dolgoknak. Az emberek szerelmet, pénzt, hatalmat akarnak, hősei afféle polgári figurák, akik az evilági örömöt és boldogulást tartják elsősorban szem előtt.

A halál árnyékában felhangzó élettel teli hitvallás ez a mű. Nem csoda, ha ma is népszerű.


Kapcsolódó anyagok

A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Atipikus Hirayama-kór: betegségkezdet a felső végtag proximalis részén

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


Bocaccio hitvallása