TARTALOM

 VISSZA

 


Az állig gombolt szimfónia


Az állig gombolt szimfónia

| |
 

Beckett 1928 után az író James Joyce házi titkárának, egy személyben felolvasójának, kritikusának és fordítójának szegődött. 1928–30 rendszeres kapcsolatban álltak, melynek csupán az vetett véget, hogy 1930-ban Beckett elutasította Joyce lányának, Luciának a közeledését.

Egy városi anekdota szerint Joyce az Ulysses nagy sikere után belekezdett új alkotásába, ám akkorra már olyannyira meggyengült a látása, hogy nem volt képes maga leírni szövegeit, azok följegyzését alkalmi ismerőseire és feleségére bízta. Az egyik ilyen közreműködő, mint említettük, maga Samuel Beckett volt tehát. Ám együttműködésük során a nagyothalló Beckett olyan részekkel bővítette a kéziratot, melyen a véletlen keze munkája hagy nyomot, minthogy környezete néhány megnyilvánulását ugyancsak beleszőtte a kéziratba. Például valaki kopogott az ajtón és Beckett hallotta, hogy „Jöjjön be!”, s ezt is beleírta a műbe. Abban azután benne is maradt, mert Joyce úgy találta jónak, hogy véletlen is szőheti szálát a szöveg alakulásakor.

Beckett 1906 áprilisában született Dublinban, Írországban, a Trinity College-ban diplomázott bölcsészként. Majd miután1930-ban családja megrökönyödésére fölhagyott a „tanítás groteszk komédiájával” forgatókönyvírónak, művészettörténésznek állt. Írói pályáját versekkel kezdte, melyekre nagy hatást gyakorolt T.S. Eliot és a francia szürrealisták művészete, hírnevét az immár klasszikusság vált szürreális drámája, az 1952-ben megjelenő Godot-ra várva révén vívta ki.

Rendkívül művelt író volt, kiemelkedő olvasottságát, kivételes ízlését és kérlelhetetlen iróniáját tükrözik ezidőből való levelei. Gondolkodására Descartes filozófiája és Dante költészete egyaránt hatott. Proustról szóló esszéjében fejti ki sajátos életszemléletét, úgy vélte az életet az intenzív szenvedés és az unalom végtelen periodikus váltakozásai jellemzik.
Hőseinek általános jellemzője, hogy bár egy szélsőségesen abszurd világban élnek elidegenedettségük közepette, mégis kétségbeesetten is kitartanak és fáradhatatlanul keresik létük értelmét
Beckett számos rekorddal dicsekedhet, azt is tudni kell például, hogy 1936-ban befejezett fekete humorral átitatott Murphy című regényét 34 kiadó utasította el, többek között azzal az indokkal, hogy a mű kereskedelmi forgalomra nem alkalmas.

Valami történt Beckettel 1933-ban. Apja halála oly mély traumaként érintette, hogy pszichés tünetei miatt az akkor divatos pszichoanalízist ajánlotta számára orvosa. Két éves intenzív kezelése a Tavistock Klinikán 1933-ban kezdődött meg. majd e szellemi átalakulás után kezdte el megalkotni legfőbb műveit.

E szellemi pálfordulás, katarzis dokumentált jelenség leveleiben is, ebben az időben intenzíven keresi ars poétikáját, a művészi megszólalás, önkifejezés radikálisan megváltoztatott, lecsupaszított eszköztárát. Véres gúnnyal írt kritikát Furtwangler előadásáról, mellyel Beethoven VII. Szimfóniáját interpretálta, s a műben rejlő csöndeket kiiktatta a műből:

"Mr. Furtwängler, mint jó náci, nem tűrheti a titkokat, és ahogy előadta ezt a zenét, az olyan volt, mint egy főtt tojás, vagy, ha úgy tetszik, egy belerondítás. Az utolsó tételt úgy játszotta, mintha csak egy kivételesen elegáns Ständchen volna… Nemcsak hogy úgy állig gombolta azt a szegény szimfóniát, hogy majdnem megfojtotta, de azt is megengedte magának, hogy ellássa egy színes gomblyukkal. És benne mivel, az Isten szerelmére? Egy Würstchennel.”

A Godot-ra várva hallatlan sikere jelzi, érdemes volt nekivágni e mélységekbe vezető önfeltáró munkának. Beckett egyedülálló nyelvezetet, végsőkig redukálódott világában pedig halványan pislákoló emberi reményforrást nyújt olvasóinak.

„Mint kiderült, ez tényleg egy valahonnan és nem valahová tartó utazás, és ezt tudtam is, mielőtt elindultam. Meg sem kísérelem megvilágosítani neked, nincs energiám önmagamnak sem megvilágosítani. Ösztönös tisztelet legalábbis az iránt, ami valóságos, és ezért természete szerint nem világos. Aztán amikor mindez valahogy átmegy szavakba, az embert obskurantistának nevezik. Az osztályozók az igazi obskurantisták.” (Mary Manning Howe-hoz, 1936. dec. 13: 397)


NZS
2013. 04.17.

Kapcsolódó anyagok

Magyar Klinikai Onkológiai Társaság X. Jubileumi Kongresszusa

A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hormezis a modern orvoslásban

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Az állig gombolt szimfónia