hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az őrült majom ámokfutása


Az őrült majom ámokfutása

| |
 

Szent-Györgyi Albert 1964-ben Amerikában hanglemezre mondta Békehimnuszát. A vietnami háború elleni kiállásért az USA kormánya ekkor megvonta tőle kutatásai támogatását. Háborúellenes trilógiája: Az őrült majom (1970), És most?! (1971), A tudós polgár (1972) címmel jelent meg.
Tisztánlátása önismerettel párosult, soha nem tagadta meg önmagát. Talán ezért is menekült meg minden élesebb helyzetből annak ellenére, hogy soha nem rejtette véka alá véleményét.

„Amikor megkaptam a Nobel-díjat, az egyetlen nagy összeget, amit életemben valaha is láttam, tennem kellett vele valamit. A legegyszerűbben úgy szabadulhattam meg tőle, hogy befektettem; részvényeket vásároltam rajta. Tudtam, hogy közeledik a második világháború, és féltem, hogy ha olyan részvényeim vannak, amelyek értéke háború esetén emelkedik, én is kívánni fogom az öldöklést, így arra kértem az ügynökömet, olyan részvényeket vásároljon, amelyek értéke háborúban zuhanni fog. Megtette. A pénzemet elvesztettem, de megmentettem a lelkiismeretemet.” – írja páratlan művében Szent-Györgyi Albert.

Szent-Györgyi Albert 1970-ben tette föl a következő kérdést: „Képes lesz-e túlélni az emberiség a ma élő emberek mesterkedéseit, akik – úgy látszik – gyakran inkább őrült majomként, mint épeszű emberként cselekszenek?”

Ekkor a vietnami háború állt a nemzetközi érdeklődés középpontjában, és még nem volt szó sem a tömegpusztító fegyverek megsemmisítéséről, sem pedig a világhatalmak közeledéséről. Szent-Györgyi a teljes pusztulással fenyegető válságból a fiatalokhoz fordult, mert csupán az ő józan eszükben, tiszta emberségükben bízott.

„A világ legpazarlóbb országában az emberek öt százaléka éhezik. Ötven százalék éhezik a világ többi részén – gyermekek nem jutnak elegendő táplálékhoz, hogy egészséges testű és értelmű emberré fejlődjenek. Közben egyedül az Egyesült Államokban egytrillió (l 000 000 000 000) dollárt költöttek „védekezésre”, tömegpusztító eszközökre a második világháború óta. Természetesen a Szovjetunió sem marad le túlságosan. Ezek az összegek túl nagyok ahhoz, hogy akár a leggazdagabb fantáziával is elképzelhetnénk őket. Réges-régen sokkal magasabbra emelhették volna az ember életszínvonalát. Ez valódi bűnügyi történet, de nemcsak az. Elképesztően ostoba is, mert e paranoiás költekezéssel nem nyertünk egyebet, csak bizonytalanságot, idegfeszültséget és jegyet az önpusztításhoz, olyanok kezébe téve le sorsunkat, akikben nincs okunk bizakodni.”

Keresztúton

„Az emberiség keresztúthoz érkezett" – írta Az őrült majom című műve utószavában. Az egyik tábla „sötét világ felé mutat, amelyet katonai-ipari komplexumok uralnak, és rettegés, gyűlölet, bizalmatlanság irányít. Jellemző vonása a terror, a szörnyű pusztító eszközök... A másik útjelző az ellenkező irányba mutat. Napfényes, békés, tiszta világ felé, melyet jóindulat, emberi összefogás, tisztesség és méltányosság jellemez, amelyben nincs éhség, nincs betegség, és mindenkinek jut benne helye. Az ember nem fecsérelhet el több időt, döntenie kell, melyik utat választja."
Itt tartunk máig is.

2013. 09. 20.

Kapcsolódó anyagok

Akkreditált továbbképzés

A nebivolol különleges molekulaszerkezete és hatása az életminőségre

Trendek a hypertonia kezelésében

Hozzászólások:

3.,   Sántha dr Éva mondta   2013. Szeptember 21., Szombat 17:52:35
Sajnos az első utat választottuk/választjuk..
2.,   Sántha dr Éva mondta   2013. Szeptember 21., Szombat 17:51:48
1.,   Sántha dr Éva mondta   2013. Szeptember 21., Szombat 17:51:36

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


Az őrült majom ámokfutása