hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az irodalom "tömeggyilkosa"


Az irodalom

| |
 





Agatha Mary Clarissa Miller a délnyugat-angliai Torquayban egy felső-középosztálybeli család gyermekeként jött a világra. Magántanulóként csaknem mindent anyjától tanult, de formális képzést is kapott szülővárosában, majd Franciaországban. Gyerekként leginkább az aritmetikát és az olvasást szerette. Húsz éves korában néhány hónapot Egyiptomban töltött édesanyjával.Az első világháború kitörésekor ápolónőnek jelentkezett, pályafutása rövid, de annál "sikeresebb" volt: férjhez ment Archibald Christie repülőtiszthez. A házasságból 1919-ben egy lányuk született.

Agatha a hadikórházban szerezte jártasságát a mérgek "tudományában", és az itteni élmények ihlették első detektívregényét, amelyet hat kiadó utasított vissza, mielőtt 1920-ban A titokzatos stylesi eset címmel végül megjelent. A szerződés meglehetősen előnytelen volt, ráadásul a következő öt könyvére is vonatkozott.

Már első regényében szerepelt a különc, fura bajszú belga mesterdetektív, Hercule Poirot, nem titkoltan Sherlock Holmes szellemi gyermeke. Eredetileg egy segédje is volt az egyenes, korlátolt, fantáziátlan és pedáns Hastings kapitány személyében, akit vélhetőleg akkori férje ihletett. Hogy így volt-e, vagy sem, nem tudni, de a házaspár válása után Hastings kapitány is kimaradt a történetekből. 1926 Agatha Christie életének egyik fordulópontja volt: ekkor jelent meg Az Ackroyd-gyilkosság, mellyel elindult a világhírnév felé, és házassága is ekkor ment tönkre.

A szakítás idején vesztette el anyját is, idegösszeomlást kapott, és két hétre eltűnt. A valós krimit azóta sem sikerült megfejteni: bár egy egész ország kereste, ma sem lehet tudni, merre járt és mit csinált. A válóper 1928-ban zárult le. Két év múlva Mezopotámiába utazott, hogy feledje bánatát. Itt ismerkedett meg a nála tizennégy évvel fiatalabb Max Mallowan régésszel, akivel 1930 végére már össze is házasodtak, és negyvenhat évet éltek együtt.

A második világháború idején ismét egy kórházban dolgozott, az ötvenes évektől gyakran vett részt férje ásatásain Irakban és Szíriában. Mallowant tudományos teljesítménye elismeréseként 1968-ban lovaggá ütötték, felesége 1971-ben kapta meg hazája legmagasabb kitüntetését. Az idős hölgy ugyanabban az évben lábtörést szenvedett, egészségi állapota megromlott. Utoljára 1974-ben jelent meg a nyilvánosság előtt a Gyilkosság az Orient Expresszen című film bemutatóján, amelyen részt vett II. Erzsébet királynő is. Az irodalom talán legnagyobb "tömeggyilkosa" 1976. január 12-én halt meg wallingfordi otthonában.

Alakjai közül a leghíresebb a már említett Hercule Poirot és Christie személyes kedvence, a saját magáról is mintázott, éles eszű, vidéki vénkisasszony, Miss Marple. Poirot 33 regényben és több tucatnyi novellában dolgoztatja agysejtjeit, Miss Marple az 1930-as Gyilkosság a paplakban című regényben tűnt fel, és még 11 alkalommal bogozta ki a rejtélyeket. Számos művét vitték filmre, némelyet többször is, különösen jól sikerült a Gyilkosság az Orient Expresszen, A vád tanúja, a Tíz kicsi indián és a Halál a Níluson filmes adaptációja. Színművei közül az Egérfogó a leghíresebb: a bűnügyi játékot Londonban 1952 óta megszakítás nélkül játsszák, már túl van a húszezredik előadáson, amivel bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe.

Christie összesen 147 kisregény, 15 dráma és 90 regény szerzője, publikált Mary Westmacott néven hat romantikus regényt és négy egyéb művet is, köztük önéletrajzát és egy beszámolót férje régészeti expedícióiról. Írásait 45 nyelvre fordították le, sikerének titka még ma is foglalkoztatja az embereket. 2015-ben brit tudósok és elemzők vizsgálták meg 26 regényét, és arra jutottak, hogy a titok a nyelvezet egyszerűségében és az ismétlésekben rejlik. Állításuk szerint a gyilkos személye könnyen kitalálható, mégis szívesen ülünk le, hogy nyomon kövessük a szövevényes történetek szálainak kibogozását.





Kapcsolódó anyagok

A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Atipikus Hirayama-kór: betegségkezdet a felső végtag proximalis részén

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


Az irodalom "tömeggyilkosa"