hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az irodalom kubikosa


Az irodalom kubikosa

| |
 

1894. július 13-án született Odesszában egy zsidó kereskedő első gyermekeként. Szülei zenére és nyelvekre taníttatták, de a zenében nem mutatott különösebb előmenetelt. Kiválóan beszélt franciául, németül és angolul, kedvenc írói Flaubert és Maupassant voltak. Sokat olvasott, ő maga is írónak készült: már tizenöt évesen, az Odesszai Felsőkereskedelmi Iskola tanulójaként franciául írt elbeszéléseket.

1911-ben a kijevi Pénzügyi és Kereskedelmi Főiskolán folytatta tanulmányait. Első elbeszélése 1913-ban a kijevi Ognyi című hetilapban jelent meg. 1915-ben Pétervárra utazott,felkereste Gorkijt, aki atyai jó barátja és pártfogója lett.Ő közölte 1916 novemberében a Letopisz című lap hasábjain Babel két elbeszélését, a Mama, Rimma és Allát, valamint az Ilja Iszakovics és Margarita Prokofjevnát, amelyek kizárólag az igazságszolgáltatás érdeklődését keltették fel, és pornográfiáért eljárást indítottak Babel ellen.

1920-ban az időközben megházasodott és Odesszába költözött író Kirill Vasziljevics Ljutov néven csatlakozott Bugyonnij első lovashadseregéhez, és részt vett a lengyelországi hadjáratban. Hivatalosan haditudósítóként ténykedett, de a gyakorlatban - kevés írástudó ember lévén – a propagandamunkában és tolmácsként a hadifoglyok kihallgatásában vették hasznát. Élményeit naplójába jegyezte fel. Négy hónap megpróbáltatásai, és Bugyonnij seregének összeomlása után tért vissza Odesszába, ahol lázas munka közepette megírta a Lovashadsereg és az Odesszai történetek epizódjait. Ez utóbbi első novellája, A király 1921 júniusában a Morjak hasábjain jelent meg.
1922 elején Tifliszbe (Tbiliszi) ment, ahol a Zarja Vosztoka című lapnál dolgozott. A Kaukázusban eltöltött hónapok termékeny írói korszakának kezdetét jelentették. Az egész pályáján megjelent 79 elbeszélésből ötvenet 1921 és 1925 között vetett papírra. Rangos moszkvai sajtóorgánumok, köztük Majakovszkij folyóirata, a LEF közölték, sőt újraközölték írásait.

A pályája csúcsára érkezett író történetei felháborodást és elismerést egyaránt kiváltottak. Bugyonnij a lovashadsereg kozák hőseinek meggyalázásával vádolta. Nem értette, nem érthette meg a háborút a maga ellentmondásosságában, a katonákat hősiességükben és emberi gyarlóságaikban egyaránt ábrázoló írót. Babel, aki az irodalom "kubikosaként", a nyelvi tökéletességre törekvés rabságában dolgozott, aprólékos alapossággal többször átolvasta, finomítgatta, javítgatta, tömörítgette írásait, sohasem érezte novelláit késznek.
Filmforgatókönyveket is írt, dráma- és regényírással is kísérletezett, ám kevés sikerrel. A hitvallását a hatalom elvárásaival összeegyeztetni próbáló író lassan kikerült az irodalmi közéletből, de nem merült teljesen feledésbe.

1934-től állandóan figyelték, és 1939. május 16-án - a sztálini önkény egyik nagyszabású értelmiségellenes perének előkészületei során - kémkedés vádjával letartóztatták és elhurcolták. 1940. január 26-án a Szovjetunió Legfőbb Ügyészségének Katonai Kollégiuma golyó általi halálra ítélte, az ítéletet másnap hajnalban végrehajtották.
1954-ben rehabilitálták.

Életműve elfér egyetlen kötetben, elkobzott kéziratai még mindig titkos levéltárak mélyén hevernek. Több mint ötven évnek kellett eltelnie ahhoz is, hogy halálának pontos időpontja a Znamja című folyóirat hasábjain napvilágra kerüljön.

Forrás: MTI
2015.01.20.


Kapcsolódó anyagok

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Hogyan tekintenek a vidéki páciensek a gyógyszerészi szolgáltatásokra?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Venczel Attila egy autonóm újrakezdő, aki az élete több területén is anakronisztikusnak számító eljárások felé fordult. Hagyományőrző fotográfiával foglalkozik, hagyományőrző lövészettel, és kézműves nyomdát üzemeltet

Tovább


Csecsemők a szeméttelepen

Diszfunkcionális családok: amikor több a torzulás, mint a szépség. Ahol a legjobb esetben is csak nő a gyerek, mint a gomba. „Mégis felnőttünk valahogy”, szokás mondani. Na igen, felnőttünk. Hiszen nő a gyerek, mint a futónövény, kapaszkodik a betonfal repedésein a fény felé.

Tovább


Személyes nekrológ Láng István akadémikusnak (1931-2016)

Még nem láttam embert ennyit dolgozni, pedig körülbelül hatvan éves korodtól kezdve emlékszem rád. Olyan szép ritmusban csináltad, hatékonyan, látszólag könnyedén és megállás nélkül. Sokat segített ebben az alaposságod és a taktikai érzéked: gondosan megterveztél mindent, óvatosan, előrelátóan. A napi rutinodnak éppúgy része volt az aktuális ügyek intézése, mint az 5 évvel későbbi események előkészítése.

Tovább


A kézműves fotográfia

Különleges fotókiállítás nyílt Szentesen december 3-án a Tokácsli Galériában. A Fridrich János emlékkiállítás megidézi a régmúlt városi fényképészeinek világát, és bemutatja a régi technikák továbbélését is.

Tovább


Az irodalom kubikosa