hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az irodalom kubikosa


Az irodalom kubikosa

| |
 

1894. július 13-án született Odesszában egy zsidó kereskedő első gyermekeként. Szülei zenére és nyelvekre taníttatták, de a zenében nem mutatott különösebb előmenetelt. Kiválóan beszélt franciául, németül és angolul, kedvenc írói Flaubert és Maupassant voltak. Sokat olvasott, ő maga is írónak készült: már tizenöt évesen, az Odesszai Felsőkereskedelmi Iskola tanulójaként franciául írt elbeszéléseket.

1911-ben a kijevi Pénzügyi és Kereskedelmi Főiskolán folytatta tanulmányait. Első elbeszélése 1913-ban a kijevi Ognyi című hetilapban jelent meg. 1915-ben Pétervárra utazott,felkereste Gorkijt, aki atyai jó barátja és pártfogója lett.Ő közölte 1916 novemberében a Letopisz című lap hasábjain Babel két elbeszélését, a Mama, Rimma és Allát, valamint az Ilja Iszakovics és Margarita Prokofjevnát, amelyek kizárólag az igazságszolgáltatás érdeklődését keltették fel, és pornográfiáért eljárást indítottak Babel ellen.

1920-ban az időközben megházasodott és Odesszába költözött író Kirill Vasziljevics Ljutov néven csatlakozott Bugyonnij első lovashadseregéhez, és részt vett a lengyelországi hadjáratban. Hivatalosan haditudósítóként ténykedett, de a gyakorlatban - kevés írástudó ember lévén – a propagandamunkában és tolmácsként a hadifoglyok kihallgatásában vették hasznát. Élményeit naplójába jegyezte fel. Négy hónap megpróbáltatásai, és Bugyonnij seregének összeomlása után tért vissza Odesszába, ahol lázas munka közepette megírta a Lovashadsereg és az Odesszai történetek epizódjait. Ez utóbbi első novellája, A király 1921 júniusában a Morjak hasábjain jelent meg.
1922 elején Tifliszbe (Tbiliszi) ment, ahol a Zarja Vosztoka című lapnál dolgozott. A Kaukázusban eltöltött hónapok termékeny írói korszakának kezdetét jelentették. Az egész pályáján megjelent 79 elbeszélésből ötvenet 1921 és 1925 között vetett papírra. Rangos moszkvai sajtóorgánumok, köztük Majakovszkij folyóirata, a LEF közölték, sőt újraközölték írásait.

A pályája csúcsára érkezett író történetei felháborodást és elismerést egyaránt kiváltottak. Bugyonnij a lovashadsereg kozák hőseinek meggyalázásával vádolta. Nem értette, nem érthette meg a háborút a maga ellentmondásosságában, a katonákat hősiességükben és emberi gyarlóságaikban egyaránt ábrázoló írót. Babel, aki az irodalom "kubikosaként", a nyelvi tökéletességre törekvés rabságában dolgozott, aprólékos alapossággal többször átolvasta, finomítgatta, javítgatta, tömörítgette írásait, sohasem érezte novelláit késznek.
Filmforgatókönyveket is írt, dráma- és regényírással is kísérletezett, ám kevés sikerrel. A hitvallását a hatalom elvárásaival összeegyeztetni próbáló író lassan kikerült az irodalmi közéletből, de nem merült teljesen feledésbe.

1934-től állandóan figyelték, és 1939. május 16-án - a sztálini önkény egyik nagyszabású értelmiségellenes perének előkészületei során - kémkedés vádjával letartóztatták és elhurcolták. 1940. január 26-án a Szovjetunió Legfőbb Ügyészségének Katonai Kollégiuma golyó általi halálra ítélte, az ítéletet másnap hajnalban végrehajtották.
1954-ben rehabilitálták.

Életműve elfér egyetlen kötetben, elkobzott kéziratai még mindig titkos levéltárak mélyén hevernek. Több mint ötven évnek kellett eltelnie ahhoz is, hogy halálának pontos időpontja a Znamja című folyóirat hasábjain napvilágra kerüljön.

Forrás: MTI
2015.01.20.


Kapcsolódó anyagok

Akkreditált továbbképzés

A nebivolol különleges molekulaszerkezete és hatása az életminőségre

Trendek a hypertonia kezelésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


Az irodalom kubikosa