hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az irodalom kubikosa


Az irodalom kubikosa

| |
 

1894. július 13-án született Odesszában egy zsidó kereskedő első gyermekeként. Szülei zenére és nyelvekre taníttatták, de a zenében nem mutatott különösebb előmenetelt. Kiválóan beszélt franciául, németül és angolul, kedvenc írói Flaubert és Maupassant voltak. Sokat olvasott, ő maga is írónak készült: már tizenöt évesen, az Odesszai Felsőkereskedelmi Iskola tanulójaként franciául írt elbeszéléseket.

1911-ben a kijevi Pénzügyi és Kereskedelmi Főiskolán folytatta tanulmányait. Első elbeszélése 1913-ban a kijevi Ognyi című hetilapban jelent meg. 1915-ben Pétervárra utazott,felkereste Gorkijt, aki atyai jó barátja és pártfogója lett.Ő közölte 1916 novemberében a Letopisz című lap hasábjain Babel két elbeszélését, a Mama, Rimma és Allát, valamint az Ilja Iszakovics és Margarita Prokofjevnát, amelyek kizárólag az igazságszolgáltatás érdeklődését keltették fel, és pornográfiáért eljárást indítottak Babel ellen.

1920-ban az időközben megházasodott és Odesszába költözött író Kirill Vasziljevics Ljutov néven csatlakozott Bugyonnij első lovashadseregéhez, és részt vett a lengyelországi hadjáratban. Hivatalosan haditudósítóként ténykedett, de a gyakorlatban - kevés írástudó ember lévén – a propagandamunkában és tolmácsként a hadifoglyok kihallgatásában vették hasznát. Élményeit naplójába jegyezte fel. Négy hónap megpróbáltatásai, és Bugyonnij seregének összeomlása után tért vissza Odesszába, ahol lázas munka közepette megírta a Lovashadsereg és az Odesszai történetek epizódjait. Ez utóbbi első novellája, A király 1921 júniusában a Morjak hasábjain jelent meg.
1922 elején Tifliszbe (Tbiliszi) ment, ahol a Zarja Vosztoka című lapnál dolgozott. A Kaukázusban eltöltött hónapok termékeny írói korszakának kezdetét jelentették. Az egész pályáján megjelent 79 elbeszélésből ötvenet 1921 és 1925 között vetett papírra. Rangos moszkvai sajtóorgánumok, köztük Majakovszkij folyóirata, a LEF közölték, sőt újraközölték írásait.

A pályája csúcsára érkezett író történetei felháborodást és elismerést egyaránt kiváltottak. Bugyonnij a lovashadsereg kozák hőseinek meggyalázásával vádolta. Nem értette, nem érthette meg a háborút a maga ellentmondásosságában, a katonákat hősiességükben és emberi gyarlóságaikban egyaránt ábrázoló írót. Babel, aki az irodalom "kubikosaként", a nyelvi tökéletességre törekvés rabságában dolgozott, aprólékos alapossággal többször átolvasta, finomítgatta, javítgatta, tömörítgette írásait, sohasem érezte novelláit késznek.
Filmforgatókönyveket is írt, dráma- és regényírással is kísérletezett, ám kevés sikerrel. A hitvallását a hatalom elvárásaival összeegyeztetni próbáló író lassan kikerült az irodalmi közéletből, de nem merült teljesen feledésbe.

1934-től állandóan figyelték, és 1939. május 16-án - a sztálini önkény egyik nagyszabású értelmiségellenes perének előkészületei során - kémkedés vádjával letartóztatták és elhurcolták. 1940. január 26-án a Szovjetunió Legfőbb Ügyészségének Katonai Kollégiuma golyó általi halálra ítélte, az ítéletet másnap hajnalban végrehajtották.
1954-ben rehabilitálták.

Életműve elfér egyetlen kötetben, elkobzott kéziratai még mindig titkos levéltárak mélyén hevernek. Több mint ötven évnek kellett eltelnie ahhoz is, hogy halálának pontos időpontja a Znamja című folyóirat hasábjain napvilágra kerüljön.

Forrás: MTI
2015.01.20.


Kapcsolódó anyagok

A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Atipikus Hirayama-kór: betegségkezdet a felső végtag proximalis részén

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


Az irodalom kubikosa