TARTALOM

 VISSZA

 


Az igazi orvos, alkimista


Az igazi orvos, alkimista

| |
 

A nagy Paracelsus kortársa volt Vesaliusnak, Kopernikusznak, Rabelais-nak, Parénak. Ezek a jeles tudósok sok egyéb mellett abban is különböztek tőle, hogy megismerésbeli fogyatékosságaik és korlátozott lehetőségeik ellenére törekedtek az egzakt tudományosságra.

Paracelsust orvos-Luthernek nevezték el, miután nyilvánosan elégette Avicenna és Galenus könyveit - a reformátor pápai bullaégetése mintájára. Paracelsus formálisan halálig katolikus maradt, bár egyesek szerint könyvei Indexre kerültek. Ő is németül írt és adott elő.

Minden róla fennmaradt képén feltűnik alakjának, arcának nőies jellege, életének egyik nagy titka, mikor és miként fosztatott meg férfiasságától, mert egyes források szerint eunuch volt. Mások szerint komoly pszichés zavarokkal küldhetett, hiszen mindig mindenkivel konfliktusba került.

Bázelben sok ellenséget szerzett, összeveszett az orvosokkal, gyógyszerészekkel és városi elöljárókkal. Végül éjjel kellett megszöknie, hogy mentse az életét.

Mai kritikusai szerint az utókor túlbecsüli, hiszen minden „aranyköpésben mély bölcsességet fedezett fel, ködös utalásban évszázadokra előremutató jóslatot. Így lett Paracelsusból a mikrokémia, az antiszepszis, a sebkezelés, a hormontan, a vitaminkutatás, az anyagcsere-kutatás és még sok egyéb „atyja”, az orvoslás „első modern természettudósa”.

Való igaz, hogy akkoriban nem ismerték a hormonokat és vitaminokat és például az orvoslás alaptudományai közül Paracelsus - igazi nevén Philippus Aureolus Theophrastus Bombastus von Hohenheim -elutasította az anatómiát és az élettant misztifikálta, a kórbonctant nem ismerte.

Ám mégiscsak tudhatott valamit, ami ilyen sokáig fönntartotta hírnevét. Paracelsus lett az első orvos, aki a gyógynövények mellett különböző ásványokat is alkalmazott a gyógyításban.

Annyi biztos, hogy ezoterikus alapon „kozmikus szemléletben” utazott, és fel kívánta tárni az intuitív módon átélt, átérzett világ alapvető összefüggései, a misztikus és mágikus gondolkodás az alapja igazán bőséges munkásságának.

A jelenségek magyarázatára olyan szemléletet alkotott, mely a középkori világlátásra hajaz, ám valójában annak folytonosságát teremti meg, adaptálja az újkorba. Az ókori tekintélyek közül Hippokratészt becsülte, ám elvetette humorálpatológiáját, s az entia tanát állította helyébe.

A betegség oka tehát szerinte az öt ens:
1. ens astrorum – a csillagok kozmikus hatása,
2. ens veneni – a táplálékból vagy máshonnan származó mérges anyagok,
3. ens naturale – a szervezet
4. ens spirituale – a szellemi élet zavara
5. ens deale – isteni végzet.

Ebbe a kóroktanba utólag számos zseniális megsejtést látott bele a hálás utókor, s az is biztos, hogy a máig élő nagy iskolák, mint például a homeopátia, szívesen követik az általa feltárt irányvonalakat.

Paracelsus szerint az emberi szervezet a nagy világmindenség vetülete, avagy kisebbített mása, mely amazzal egyazon törvényszerűségek által működik. az embert tehát nem lehet önmagában szemlélni, megérteni, csakis a természetbe, az univerzumba ágyazottan.

Meglehetősen sokat vár egy igazi gyógyítótól: „A természet valódi ismerete az igazi filozófia. Aki főként a dolgok külső megjelenését látja, nem filozófus. Az igazi filozófus a valóságot látja, nem a külső megjelenést. Az igazi orvos látja önmagában a makrokozmosz teljes felépítését. A betegei felépítését úgy látja, mintha az egy tiszta kristály lenne. Ez a filozófia, amelyen a gyógyítás igaz művészete alapul.”

Az orvos feladata, hogy felbomlott kozmikus, planetáris egyensúlyt a betegben helyreállítsa, pedig lelki tisztasága és szeretetteljes jóhiszemű segíteni akarása révén is. „Az az igazi orvos, aki ismeri a láthatatlant, amelynek nincs neve, anyagtalan, de mégis megvan a hatása”.

Kiveszi, kikeveri a természet által nyújtott elemekből a gyógyszerhez szükséges összetevőket. Ám csak ezen az egyértelműen jószándékkal átitatott morális és etikai alapon állva képes az áldásos gyógyító hatás kifejtésére, más talapzatról és motivációval indulván nem juthat célba, s nem lehet hatékony. A gyógyítás csak akkor lehet tökéletes, ha szeretetből fakad.

Az igazi orvos, alkimista. Paracelsus munkássága végül az iatrochernia – vagyis orvosi vegytan megteremtéséhez vezetett. Az alkímia korabeli módszereivel desztillálta és analizálta a vegyi anyagokat, tinktúrákat készített, kvintesszenciákat vont ki, arkánumokat főzött, szerephez juttatta az addig figyelmen kívül hagyott sókat, előállította és az orvosi gyakorlatba bevezette a cinket. Mágikus módszerei még magasabb kívánalmakat támasztanak az orvosi működéssel szemben:

„Csak amikor az »én« illúziója eltűnt a szívemből és az elmémből, és a tudatom felemelkedett arra a szintre, ahol nincs »én«, akkor nem én leszek a cselekvő, hanem a bölcsesség szelleme fog csodákat tenni a közreműködésemmel.”

Más irányokba vezet most világunk a tudomány útjain. Vagy ki tudja...

2013. 09.27.


Kapcsolódó anyagok

A pulmonalis fizioterápia és az aerob edzésprogram javítja a kognitív funkciót és a fizikai terhelhetőséget

Carpal tunnel szindrómás betegek tüneti súlyosságának, funkcionális státuszának és szorongásszintjének meghatározása elektrofiziológiás stádiumuk szerint

Gyulladásos biomarkerek benignus paroxysmalis pozicionális vertigóban: törökországi eset-kontroll vizsgálat

A subthalamicus mag célkoordinátáinak összehasonlítása 1 és 3 Tesla MR-vizsgálattal mély agyi stimulációs műtétek tervezése során

A palliatív neurálterápia életminőségre gyakorolt hatása inoperábilis alsó végtagi obliteratív verőérbetegeknél

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Az igazi orvos, alkimista