hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az igazi orvos, alkimista


Az igazi orvos, alkimista

| |
 

A nagy Paracelsus kortársa volt Vesaliusnak, Kopernikusznak, Rabelais-nak, Parénak. Ezek a jeles tudósok sok egyéb mellett abban is különböztek tőle, hogy megismerésbeli fogyatékosságaik és korlátozott lehetőségeik ellenére törekedtek az egzakt tudományosságra.

Paracelsust orvos-Luthernek nevezték el, miután nyilvánosan elégette Avicenna és Galenus könyveit - a reformátor pápai bullaégetése mintájára. Paracelsus formálisan halálig katolikus maradt, bár egyesek szerint könyvei Indexre kerültek. Ő is németül írt és adott elő.

Minden róla fennmaradt képén feltűnik alakjának, arcának nőies jellege, életének egyik nagy titka, mikor és miként fosztatott meg férfiasságától, mert egyes források szerint eunuch volt. Mások szerint komoly pszichés zavarokkal küldhetett, hiszen mindig mindenkivel konfliktusba került.

Bázelben sok ellenséget szerzett, összeveszett az orvosokkal, gyógyszerészekkel és városi elöljárókkal. Végül éjjel kellett megszöknie, hogy mentse az életét.

Mai kritikusai szerint az utókor túlbecsüli, hiszen minden „aranyköpésben mély bölcsességet fedezett fel, ködös utalásban évszázadokra előremutató jóslatot. Így lett Paracelsusból a mikrokémia, az antiszepszis, a sebkezelés, a hormontan, a vitaminkutatás, az anyagcsere-kutatás és még sok egyéb „atyja”, az orvoslás „első modern természettudósa”.

Való igaz, hogy akkoriban nem ismerték a hormonokat és vitaminokat és például az orvoslás alaptudományai közül Paracelsus - igazi nevén Philippus Aureolus Theophrastus Bombastus von Hohenheim -elutasította az anatómiát és az élettant misztifikálta, a kórbonctant nem ismerte.

Ám mégiscsak tudhatott valamit, ami ilyen sokáig fönntartotta hírnevét. Paracelsus lett az első orvos, aki a gyógynövények mellett különböző ásványokat is alkalmazott a gyógyításban.

Annyi biztos, hogy ezoterikus alapon „kozmikus szemléletben” utazott, és fel kívánta tárni az intuitív módon átélt, átérzett világ alapvető összefüggései, a misztikus és mágikus gondolkodás az alapja igazán bőséges munkásságának.

A jelenségek magyarázatára olyan szemléletet alkotott, mely a középkori világlátásra hajaz, ám valójában annak folytonosságát teremti meg, adaptálja az újkorba. Az ókori tekintélyek közül Hippokratészt becsülte, ám elvetette humorálpatológiáját, s az entia tanát állította helyébe.

A betegség oka tehát szerinte az öt ens:
1. ens astrorum – a csillagok kozmikus hatása,
2. ens veneni – a táplálékból vagy máshonnan származó mérges anyagok,
3. ens naturale – a szervezet
4. ens spirituale – a szellemi élet zavara
5. ens deale – isteni végzet.

Ebbe a kóroktanba utólag számos zseniális megsejtést látott bele a hálás utókor, s az is biztos, hogy a máig élő nagy iskolák, mint például a homeopátia, szívesen követik az általa feltárt irányvonalakat.

Paracelsus szerint az emberi szervezet a nagy világmindenség vetülete, avagy kisebbített mása, mely amazzal egyazon törvényszerűségek által működik. az embert tehát nem lehet önmagában szemlélni, megérteni, csakis a természetbe, az univerzumba ágyazottan.

Meglehetősen sokat vár egy igazi gyógyítótól: „A természet valódi ismerete az igazi filozófia. Aki főként a dolgok külső megjelenését látja, nem filozófus. Az igazi filozófus a valóságot látja, nem a külső megjelenést. Az igazi orvos látja önmagában a makrokozmosz teljes felépítését. A betegei felépítését úgy látja, mintha az egy tiszta kristály lenne. Ez a filozófia, amelyen a gyógyítás igaz művészete alapul.”

Az orvos feladata, hogy felbomlott kozmikus, planetáris egyensúlyt a betegben helyreállítsa, pedig lelki tisztasága és szeretetteljes jóhiszemű segíteni akarása révén is. „Az az igazi orvos, aki ismeri a láthatatlant, amelynek nincs neve, anyagtalan, de mégis megvan a hatása”.

Kiveszi, kikeveri a természet által nyújtott elemekből a gyógyszerhez szükséges összetevőket. Ám csak ezen az egyértelműen jószándékkal átitatott morális és etikai alapon állva képes az áldásos gyógyító hatás kifejtésére, más talapzatról és motivációval indulván nem juthat célba, s nem lehet hatékony. A gyógyítás csak akkor lehet tökéletes, ha szeretetből fakad.

Az igazi orvos, alkimista. Paracelsus munkássága végül az iatrochernia – vagyis orvosi vegytan megteremtéséhez vezetett. Az alkímia korabeli módszereivel desztillálta és analizálta a vegyi anyagokat, tinktúrákat készített, kvintesszenciákat vont ki, arkánumokat főzött, szerephez juttatta az addig figyelmen kívül hagyott sókat, előállította és az orvosi gyakorlatba bevezette a cinket. Mágikus módszerei még magasabb kívánalmakat támasztanak az orvosi működéssel szemben:

„Csak amikor az »én« illúziója eltűnt a szívemből és az elmémből, és a tudatom felemelkedett arra a szintre, ahol nincs »én«, akkor nem én leszek a cselekvő, hanem a bölcsesség szelleme fog csodákat tenni a közreműködésemmel.”

Más irányokba vezet most világunk a tudomány útjain. Vagy ki tudja...

2013. 09.27.


Kapcsolódó anyagok

A statin használata növeli a diabestes kockázatát

A gyógyszerész által menedzselt vagy a gyógyszerész által asszisztált hepatitis C vírus ellenes kezelés a hatékonyabb?

Talajbaktériumok a perifériás és centrális gyulladás ellen

A csók története

A kifutó veszélyei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A csók története

A filematológia az oszkuláció aktusával foglalkozó tudomány. Aki eddig nem ismerte volna e szavakat, a torontói professzor Marcel Danesi Csók története című ismeretterjesztő könyvéből megtudhatja, hogy a bizony léteznek tudósok, akik folyamatosan bővítik a csók témájáról felhalmozott tudományos ismereteket. Elmondása szerint a szerző csupán erre az egyszerűnek tűnő kérdésre kereste a választ: “Miért tartjuk ezt a nem higiénikus aktust gyönyörűnek és romantikusnak?”

Tovább


A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.

Tovább


Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Tovább


What the Future?

Tim O’Reilly évtizedek óta a techvilág egyik meghatározó kulcsfigurája, a nyílt forráskódú mozgalom meghatározó szereplője, a róla elnevezett kiadóvállalatának alapítója. A hetvenes években kezdett foglalkozni a technológia írások készítésével, az első sorból nézte végig és alakította az Internet elindulását. 1992-ben az akkori Internet katalógusának összeállításával az induló mozgalom egyik központi alakjává vált.

Tovább


Az igazi orvos, alkimista