TARTALOM

 VISSZA

 


Az eutanázia a büntetőjogi gondolkodásban


Az eutanázia a büntetőjogi gondolkodásban
Nagy Zsuzsanna
| |
 

Európán belül Hollandiában, Luxemburgban és Belgiumban alkalmazható egyedül az eutanázia, melynek során az orvos tevőlegesen is halálba segítheti a szenvedő és gyógyíthatatlan beteget. Svédországban és Svájcban csak segédkezhet az orvos, Magyarországon az egészségügyi törvény szerinti szabályozás alapján a beteg önrendelkezési jogával élve visszautasíthatja az orvosi kezelést.

A halál misztériumával minden kultúra szembesül. Az átváltozás egyes kultúrkörök szerint teljes és kizárólagos: élet vagy halál; mások szerint a két állapot kiegészíti egymást. A halál nem ellentéte az életnek, csupán egy fázis az élet ingájának mozgásában.


A zsidó-keresztény kultúrkörben az ötödik parancsolat az emberi viselkedés, az emberré váláshoz és azzá való felemelkedéshez vezető út alapköve: Ne ölj! Ez a parancs nemcsak a szeretet nevében szól, lényegét tekintve azt fejezi ki, hogy a másik emberben Isten képmását pusztítom el, ha elveszem az életét.

A magasabbrendű fajoknál – írja Filó Mihály büntetőjogász, a téma szakértője Az eutanázia a büntetőjogi gondolkodásban című könyvében – az agresszió új, magasabbrendű formái jelennek meg, s ezért az intézményes életvédelemnek, ha úgy tetszik, evolúciós jelentősége van.

(Filó Mihály: Az eutanázia a büntetőjogi gondolkodásban
ELTE Eötvös Kiadó, 2009.)

„Az eutanázia vizsgálata különös élességgel mutat rá a jog teljesítőképességének határaira, vagyis arra, hogy a törvénykönyvek csak a mindennapok banális történéseit szabályozzák megnyugtatóan. Nagy biztonsággal nyilatkozhatunk arról, hogy mit kell tennünk, ha tulajdonunkat másra kívánjuk átruházni, vagy milyen jogkövetkezményekkel kell számolnia annak, aki más testi épségét sérti. De ahogy létezésünk egyre lényegesebb kérdéseire keressük a jogszabályokban a választ, úgy tapasztaljuk, hogy a törvény szövete – ha nem is feslik, de – kétségbeejtően elvékonyodik. Evidencia, hogy megunt tárgyainkat akár el is dobhatjuk, jogi státusokról az állam rendjének tiszteletben tartása mellett szabadon döntünk. Jogunkban áll-e saját halálunkról rendelkezni? Elvethetjük-e magunktól az életet – legsajátabb javunkat – ha terhét már nem bírjuk tovább hordani?”– teszi fel könyvében a kérdést dr. Filó Mihály.

A könyv a büntetőjog-tudomány szemszögéből vizsgálja e rendkívül bonyolult és oly nagy vitákat kiváltó gondolatkört, és e nagy dilemma sokrétűségét tárja fel az olvasó előtt.

Elitmed



Kapcsolódó anyagok

Magyar Klinikai Onkológiai Társaság X. Jubileumi Kongresszusa

A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hormezis a modern orvoslásban

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Az eutanázia a büntetőjogi gondolkodásban