TARTALOM

 VISSZA

 


Az embertársaidra szánt idő...


Az embertársaidra szánt idő...

| |
 

„A nagy titok: úgy járni végig életutunkat, hogy ne kopjunk el. Erre az olyan ember képes, aki nem az embereket és a tényeket veszi számításba, hanem minden élményét önmagára vetíti vissza, és a dolgok végső okát önmagában keresi. Aki a saját megtisztulásán munkálkodik, attól senki sem rabolhatja el eszméjét.”
Milyen rejtélyesnek tűnhet első olvasatra Albert Schweitzer üzenete, holott mi másról szólna, mint az útkeresésről. Arról, hogy életünk során feladatokat kell keresnünk, mert mindvégig foglalkoztat bennünket a nagy titok, hogy mi is lenne az életfeladat, mi végre születtünk erre a világra, és hogy kik vagyunk valójában.

A Nagy Fehér Varázsló, Oganga, született Albert Schweitzer minderre saját példát mutatva meglelte a választ. Rendkívüli személyiség volt, aki sokat küzdött és különleges példát mutatott egy elvadult században.
Az elzászi német teológus, lelkész, orgonaművész, filozófus, tanár és orvos 1875. január tizennegyedikén született Németországban.

„A fiatalság mércéje nem az életkor, hanem a szellem és a lélek állapota: az akarat- és képzelőerő, az érzelmek intenzitása, a jókedv és a kalandvágy győzelme a lustaságon.”- írta naplójában.

Édesapja protestáns lelkipásztor volt. A strassburgi egyetemen kezdett tanulni teológiát és filozófiát, Párizsban pedig orgonát, ezek után három éven keresztül folytatta filozófiai és teológiai tanulmányait Párizsban és Berlinben.
1899-ben filozófiából doktorált. 1901-ben írta meg teológiai disszertációjátAz utolsó vacsora különböző, egymástól eltérő, újabbkori történeti értékelésének kritikai bemutatása címen.

A politikai és vallási eszméi szembeállították kollégáival: egyszerre volt német és liberális gondolkodású, s ez különböző ellentétekre adott okot, csakúgy, mint az a tény, hogy 1912-ben Helene Bresslaut, Harry Bresslau zsidó történész lányát vette feleségül. A tudomány és a művészetek mellett kereste azt az élethivatását, amivel közvetlenül szolgálhatja az emberiséget.

1912-ben avatták orvossá. 1913-ban írta meg orvosdoktori disszertációját. 38 évesen és három diplomával a tarsolyában indult el Afrikába.
Albert Schweitzer 1913-ban kórházat alapított a francia Egyenlítői-Afrikában, a mai Gabonban.

1914-ben, az első világháború kitörésekor a francia hadsereg házi őrizetbe vette őt és feleségét. A fogolytáborban arra használta az időt, hogy kidolgozza álláspontját, melynek központi gondolata a következő: „Élni akarok, de mások életének tiszteletben tartása mellett.”

Véleménye szerint az élet és a szeretet ugyanazon az alapelven nyugszik: tisztelet az élet minden megnyilvánulása iránt és személyes szellemi kapcsolat a világmindenséggel.
Egy olyan emberiségben hitt, amely sokkal mélyebben tudatában van a világegyetemben elfoglalt helyének. „A helyesen értelmezett tudomány kigyógyítja az embert a büszkeségéből, mert megmutatja határait.”- mondta

Afrikába újjáépítette és berendezte kórházát, alkalmassá téve több ezer beteg fogadására, akik közül háromszáz leprás is volt.
Európába, előadásokat tartott és orgonakoncertekkel biztosította a működéshez szükséges pénzügyi hátteret.
Fejfáját, mint írják, miként a régi szerzetesek, saját kezűleg ácsolta, és leendő sírjának helyét is maga jelölte ki.

„Időt kell szakítanod embertársaidra, tégy valamit másokért, ha még oly apróságot is - valamit, amiért fizetséget nem kapsz, csupán a kitüntető érzést, hogy megtehetted.”- így szól egyszerű üzenete.

NZS


Kapcsolódó anyagok

A pulmonalis fizioterápia és az aerob edzésprogram javítja a kognitív funkciót és a fizikai terhelhetőséget

Carpal tunnel szindrómás betegek tüneti súlyosságának, funkcionális státuszának és szorongásszintjének meghatározása elektrofiziológiás stádiumuk szerint

Gyulladásos biomarkerek benignus paroxysmalis pozicionális vertigóban: törökországi eset-kontroll vizsgálat

A subthalamicus mag célkoordinátáinak összehasonlítása 1 és 3 Tesla MR-vizsgálattal mély agyi stimulációs műtétek tervezése során

A palliatív neurálterápia életminőségre gyakorolt hatása inoperábilis alsó végtagi obliteratív verőérbetegeknél

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Az embertársaidra szánt idő...