TARTALOM

 VISSZA

 


Az élet betegség


Az élet betegség

| |
 


Samuel Beckett ír költő, próza- és drámaíró 1906. április 13. — 1989. december 22.

Beckett hősei értelmezhetetlen, abszurd világban élnek, ám nem tudnak elszakadni azon vágyuktól, hogy a jelentésről, létezésük értelméről megtudjanak valamit, azt kutatják makacsul, s igyekeznek a legvégső időkig kitartani.
„Mindig a próba. Mindig a bukás. Sebaj. Kezdd újra. Bukj újra. Bukj jobban”-- mondja Beckett.

Az írót bízvást nevezhetjük a 20. század egyik legkiemelkedőbb alkotójának, akiről elsőként a Godot-ra várva című darab jut eszünkbe. Beckett azonban világhírű drámáin túl (Godot-ra várva; Ó, azok a szép napok!; A játszma vége; Az utolsó tekercs) verseket, regényeket és tanulmányokat is alkotott. Főműve a Trilógiaként is ismert Molloy; Malone meghal; A megnevezhetetlen című regényfolyam, mely az 1950-es évek elején született, röviddel a Godot után.

Beckett művei a művészet legmagasabb küldetésének tesznek eleget: egyedülálló módon összegzik egy adott kor szellemiségének legprogresszívebb vonásait, és üzenet gyanánt emberi formába tölti későbbi korok olvasói számára. Beckett volt az, aki elemzői szerint etikailag is kifogástalan módon, önként vállalt „száműzetésében” átélte és kifejezte a XX. századi ember minden nyomorúságát.

John Calder, aki Beckett angol kiadója és évtizedeken át közeli barátja volt, és egy jelentős kötet szentelt műveinek és szellemi habitusának, így írt:

„Ha az életre van válasz, akkor ez csak a caritas lehet: osztozni másokkal, vigaszt nyújtani egymásnak, jó társaknak lenni. És persze szükségünk van még két dologra, s mindkettőt megtaláljuk Beckettnél. Az egyik a sztoikusok bátorsága, akik rettenthetetlenül néztek szembe azzal, ami elkerülhetetlen. A másik pedig a bölcsesség, hogy el tudjuk vetni magunktól nemcsak a világi hívságokat, hanem saját értékünk hamis képzetét is.”

2014. 04. 12.

Kapcsolódó anyagok

A pulmonalis fizioterápia és az aerob edzésprogram javítja a kognitív funkciót és a fizikai terhelhetőséget

Carpal tunnel szindrómás betegek tüneti súlyosságának, funkcionális státuszának és szorongásszintjének meghatározása elektrofiziológiás stádiumuk szerint

Gyulladásos biomarkerek benignus paroxysmalis pozicionális vertigóban: törökországi eset-kontroll vizsgálat

A subthalamicus mag célkoordinátáinak összehasonlítása 1 és 3 Tesla MR-vizsgálattal mély agyi stimulációs műtétek tervezése során

A palliatív neurálterápia életminőségre gyakorolt hatása inoperábilis alsó végtagi obliteratív verőérbetegeknél

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Az élet betegség