hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az élet betegség


Az élet betegség

| |
 


Samuel Beckett ír költő, próza- és drámaíró 1906. április 13. — 1989. december 22.

Beckett hősei értelmezhetetlen, abszurd világban élnek, ám nem tudnak elszakadni azon vágyuktól, hogy a jelentésről, létezésük értelméről megtudjanak valamit, azt kutatják makacsul, s igyekeznek a legvégső időkig kitartani.
„Mindig a próba. Mindig a bukás. Sebaj. Kezdd újra. Bukj újra. Bukj jobban”-- mondja Beckett.

Az írót bízvást nevezhetjük a 20. század egyik legkiemelkedőbb alkotójának, akiről elsőként a Godot-ra várva című darab jut eszünkbe. Beckett azonban világhírű drámáin túl (Godot-ra várva; Ó, azok a szép napok!; A játszma vége; Az utolsó tekercs) verseket, regényeket és tanulmányokat is alkotott. Főműve a Trilógiaként is ismert Molloy; Malone meghal; A megnevezhetetlen című regényfolyam, mely az 1950-es évek elején született, röviddel a Godot után.

Beckett művei a művészet legmagasabb küldetésének tesznek eleget: egyedülálló módon összegzik egy adott kor szellemiségének legprogresszívebb vonásait, és üzenet gyanánt emberi formába tölti későbbi korok olvasói számára. Beckett volt az, aki elemzői szerint etikailag is kifogástalan módon, önként vállalt „száműzetésében” átélte és kifejezte a XX. századi ember minden nyomorúságát.

John Calder, aki Beckett angol kiadója és évtizedeken át közeli barátja volt, és egy jelentős kötet szentelt műveinek és szellemi habitusának, így írt:

„Ha az életre van válasz, akkor ez csak a caritas lehet: osztozni másokkal, vigaszt nyújtani egymásnak, jó társaknak lenni. És persze szükségünk van még két dologra, s mindkettőt megtaláljuk Beckettnél. Az egyik a sztoikusok bátorsága, akik rettenthetetlenül néztek szembe azzal, ami elkerülhetetlen. A másik pedig a bölcsesség, hogy el tudjuk vetni magunktól nemcsak a világi hívságokat, hanem saját értékünk hamis képzetét is.”

2014. 04. 12.

Kapcsolódó anyagok

Akkreditált továbbképzés

A nebivolol különleges molekulaszerkezete és hatása az életminőségre

Trendek a hypertonia kezelésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


Az élet betegség