hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az asszertivitás útjai, avagy mit tanulhatunk Neilltől?


Az asszertivitás útjai, avagy mit tanulhatunk Neilltől?

| |
 


S. Neill egy innovatív angol iskola alapítója volt, és munkásságát, könyveit tekintve, melyek révén csakhamar világhírnévre tett szert, ma a világ legradikálisabb és eredményesebb iskolakritikusaként tartják számon. Henry Miller író egyenesen kijelentett, hogy hogy Neill-nek nincs párja a nyugati világban.

Iskolájában ugyanis a gyerekek a saját igényeik szerint fejlődhettek.
“A gyerek addig fog fejlődni, amíg azt a képességei lehetővé teszik, ha szabadon hagyjuk minden felnőtt befolyástól”– írta egyik művében.

Summerhillben, a Suffolk grófság Leiston városában 1924-ben alapította meg intézményét, amely egy az egész oktatási közgondolkodásra kiható kísérleti műintézménnyé vált.
A hagyományos iskolától jelentős mértékben eltért, mert széleskörű hatáskörrel közös tanár-diákönkormányzat működik, ahol minden tanárnak és diáknak egy-egy szavazata van.

Ebben az iskolában a felnőtt világ nem nyaggatja számtalan igényével a gyereket, hanem lehetőséget ad arra, hogy a benne rejlő jó lehetőségeket korlátozás és erőteljes irányítás nélkül kibontakoztathassa. A közösség döntései minden résztvevőre kötelező érvényűek. a tanárok nem hozhatnak külön szabályokat saját elgondolásaik szerint.

Másik úttörő elgondolása az volt, hogy az egyes egyénnek nagy szabadságot kell biztosítani abban, hogy milyen tevékenységet folytat, játszik vagy tanul, másrészt a tanárok segítségével állítják össze a gyerekek, hogy mit szeretnének tanulni, az órákat a tanárok tartják. A tanulást a gyerek magánügyévé nyilvánította, és ezen a területen a teljes szabadság híve volt. mindez nem jelentett szabadosságot, csupán a tanulási kényszer ellen tiltakozott.

Pedig maga Neill meglehetősen köznapi pályafutásnak nézett elébe, apja iskolájában tanult, s családja nem tartotta különösebben tehetségesnek. Néhány konfliktusokkal terhelt segédtanítói esztendő után ott is hagyta a pályát, majd elvégezte az egyetemet. Előző rossz tapasztalatai miatt Neill az egyetem elvégzése után nem kívánt tanárként dolgozni, és 1912 és 1914 között Londonban enciklopédiaszerkesztőként és újságíróként tevékenykedett, ám egy jelentős személyes behatás nyomán, Homer Lane-nel való megismerkedése révén pályafutása más irányba kanyarodott.

Lane, aki Neill pszichoanalitikus is lett, egy önkormányzattal működő kísérleti iskola alapítója volt és szemlélete sokat segített Neill kibontakozásában. Neill pedig a világháború kitörése után egy kis skót falu iskolaigazgatója lett, melynek szellemiségéről elég annyi, hogy vezetője így nyilatkozott: „félelem hiánya a legfontosabb dolog, ami egy gyerekkel történhet”

A szereteten alapuló fegyelemben hitt. A társas viselkedés szabályait és a kihágásokért járó büntetéseket a heti gyűlés határozza meg, ahol minden gyereknek és felnőttnek egy szavazata van.

Az igazgató olyan személyeket választott maga mellé tanítónak, akiknek személyes varázsuk van, személyiségükből fakadóan tudnak hatni másokra, az adás-kapás erejével.
Minderről egy könyv megjelent, ma is kapható. Summerhill – A pedagógia csendes forradalma címmel 2000-ben jelent meg Barta Judit fordításában. Bár három kiadást ért meg, nem vert fel különösebben nagy port, nem igazán számít sikerkönyvnek.

Mindazonáltal szemlélete mindenképpen útmutató azok számára, akik őszintén keresik a hagyományos iskoláztatástól eltérő megoldásmódokat, és hisznek abban, hogy gyerek és tanára összenőhet a bizalom és együttműködés kreatív színterein.

2013. 11. 06.


Kapcsolódó anyagok

A statin használata növeli a diabestes kockázatát

A gyógyszerész által menedzselt vagy a gyógyszerész által asszisztált hepatitis C vírus ellenes kezelés a hatékonyabb?

Talajbaktériumok a perifériás és centrális gyulladás ellen

A csók története

A kifutó veszélyei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A csók története

A filematológia az oszkuláció aktusával foglalkozó tudomány. Aki eddig nem ismerte volna e szavakat, a torontói professzor Marcel Danesi Csók története című ismeretterjesztő könyvéből megtudhatja, hogy a bizony léteznek tudósok, akik folyamatosan bővítik a csók témájáról felhalmozott tudományos ismereteket. Elmondása szerint a szerző csupán erre az egyszerűnek tűnő kérdésre kereste a választ: “Miért tartjuk ezt a nem higiénikus aktust gyönyörűnek és romantikusnak?”

Tovább


A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.

Tovább


Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Tovább


What the Future?

Tim O’Reilly évtizedek óta a techvilág egyik meghatározó kulcsfigurája, a nyílt forráskódú mozgalom meghatározó szereplője, a róla elnevezett kiadóvállalatának alapítója. A hetvenes években kezdett foglalkozni a technológia írások készítésével, az első sorból nézte végig és alakította az Internet elindulását. 1992-ben az akkori Internet katalógusának összeállításával az induló mozgalom egyik központi alakjává vált.

Tovább


Az asszertivitás útjai, avagy mit tanulhatunk Neilltől?