hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az Antitheater hőse


Az Antitheater hőse

| |
 

A háború utáni német új hullám fene- és csodagyereke születési évével is szabadon bánt. Megváltoztatva az igazi, 1945. május 31-i dátumot, és haláláig mindenhol 1946-ot tüntetett fel, hogy teljesen a nemzetiszocialista diktatúra utáni nemzedékhez számíthassa magát. Szülei hatéves korában elváltak, úgyhogy már gyermekkorában megtapasztalta a sehová sem tartozás és az elhagyatottság élményét.

A nehezen nevelhető gyerek iskola helyett gyakran ment moziba. Gimnáziumba is járt, de az érettségit már nem tette le. Szégyellte származását, filmjeiben ezért festett gyűlöletes torzképet a polgárságról, lázadása kifejeződött slampos öltözetében, nyíltan vállalt homoszexualitásában is.

1967-ben a müncheni Action-Theater tagja lett, itt találkozott filmjei főszereplőnőjével, Hanna Schygullával. Sikertelen filmfőiskolai felvételi után 1968-ban a brechti színjátszást követő társulatot alapított Antitheater néven. Klasszikusokat, majd saját darabjait adták elő. A hagyományokat felrúgó előadások nagy visszhangot keltettek, többnyire botrányt kavartak.

Filmes pályafutását rövidfilmekkel kezdte. Első játékfilmjét már 24 évesen, A szerelem hidegebb, mint a halál címmel forgatta 1969-ben. Nevét a hatvanas-hetvenes évek fordulóján ismerte meg a világ. Ekkor készítette legszemélyesebb és legsötétebb moziját A dögvész istenei címmel. A Miért lett R. úr ámokfutó? (1969) egy kishivatalnok tragédiája, aki a külvilággal való érintkezés képtelensége és saját eszményeinek hiánya miatt ámokfutóként végez szomszédjával, családjával, végül magával is. Az esztéták szerint az "új német film" irányzata, a kisemberek világának pontos és szépítés nélküli ábrázolása A zöldségkereskedő (1971) című filmjével kezdődik.

Egyik rendezői erőssége volt, hogy nőalakjait átütő erővel formálták meg színészei. A félelem megeszi a lelket című filmje (1974) egy idősödő özvegyasszony és egy marokkói vendégmunkás szerelmi története.

1974-ben ismét rendezett színházban is, egy évadig a frankfurti Theater am Turmot vezette.
A háború utáni német világot drámai erővel elevenítette meg a Maria Braun házassága (1978), amely azt vizsgálta, hogy az anyagi fellendülést miként követte az érzelmi elsivárosodás. A Lili Marleen (1980) a híres énekesnő, Lale Andersen önéletrajza nyomán készült, a Lola (1981) a régi Kék angyal-motívumot helyezte az adott korba, a Veronika Voss vágyakozása (1982) pedig Sybille Schmitz színésznő életének feldolgozása.

E filmek társadalombírálata különösen erős és hiteles amiatt, hogy híres vagy hétköznapi nők életének mindennapjain keresztül ábrázolja a német társadalom visszásságait. Tévéfilmjei közül a 14 részes Berlin, Alexanderplatz (1980) aratta a legnagyobb sikert, amely Alfred Döblin regénye - gyermekkora kedves olvasmánya - alapján készült.
Művészetét sokan vitatták, gátlástalannak, magamutogatónak is tartották, közömbösen senkit sem hagyott.

42 filmet, két tévésorozatot, 24 színpadi darabot és négy hangjátékot rendezett, emellett számos forgatókönyv, vágás, színészi munka és produceri tevékenység fért rövid, mindössze tizenhárom esztendőnyi alkotó életébe.

Életében két dolgot szeretett volna elérni: Oscar-díjat nyerni és a Time címlapjára kerülni. Egyik álma sem valósult meg, de filmtörténeti klasszikus lett. 1982. június 10-én, 37 éves korában kábítószer és altató túladagolása következtében halt meg Münchenben.


Kapcsolódó anyagok

A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Atipikus Hirayama-kór: betegségkezdet a felső végtag proximalis részén

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


Az Antitheater hőse