TARTALOM

 VISSZA

 


Árnyak leánya


Árnyak leánya

| |
 


Az írónőt hazánkban kevesen ismerik, holott irodalmi Nobel-díjas. 1966-ban kapta Samuel Josef Agnonnal megosztva kapta az elismerést az Izrael sorsát ábrázoló műveiért.
Berlinben született asszimilálódott, igen művelt nagypolgári zsidó családban. Selma Lagerlöföt, a híres svéd írónőt választotta mentorának, hogy levelezést kezdeményezett, korai zsengéit, romantikus verseit és mesejátékait is neki ajánlotta fel. Nelly Sachs egyke gyermekként s beteges alkata miatt is sok figyelmet kapott szüleitől, s igen visszahúzódó életet élt. Az 1920-as évek vége felé már több berlini lapban publikált, s folyóiratok közölték verseit, melyeket a kritika is kedvezően fogadott.

Élete során mindössze egy titokzatos érzelmi kapcsolat bukkan fel, a névtelen vőlegény kilétét homály fedi, egyik versében említi, hogy az illető tragikus módon koncentrációs táborban hunyt el. 1940-ben a hitlerizmus elől Svédországba menekült. A hosszú szervezés dacára Nelly Sachs és az anyja szinte az utolsó pillanatban menekültek meg csupán, hiszen mialatt a Stockholm felé tartó repülőgépre szálltak fel, már megérkezett a behívóparancs a lágerbe szállításra.

Árnyak kórusa

Mi árnyak, ó mi árnyak!
Hóhérok árnyai
rémtetteitek porához szegődtünk --
áldozatok árnyai
véretek drámáját rajzoltuk egy falra.
Ó mi tehetetlen gyászpalást pillangók
összefogva egy csillagon, mely nyugodtan ég tovább
amikor poklokban kell járnunk a táncot.
Bábjátékosaink már egyebet sem tudnak, csak a halált.

Aranydajka, ki bennünket emtetsz
ily kétségbeesésre,
fordítsd el ó nap arcodat
hogy mi is elsüllyedjünk -
vagy tükröztesd velünk egy kisgyerek ujjongva
fölemelt ujját
és könnyű boldogságát egy szitakötőnek
a kútkáva fölött.
Vas István

Svédországban Nelly Sachs idős anyja mellett mosónőként dolgozott. Költészete a háború alatt új utakra tért, megkeményedett. 1943-44-ben keletkezett versei, amelyek A halál lakásaiban című kötetben láttak napvilágot, a halál és pusztulás vidékét idézik fel.
A 1940-es években jelenik meg két drámája, az Eli és az Abram im Salz.
Az 1950-es évek elején, anyja halála után kezdett levelezni a költő Paul Celannal, akivel később Párizsban személyesen is megismerkedett. 1953-ban megkapta a svéd állampolgárságot. Majd lassan a német nyelvterületen is megismerték nevét és munkásságát.

Sokat küzdött pszichés gyengeségeivel, majd három évet töltött idegszanatóriumban is.
1966. december 10-én, 75. születésnapján kapta meg az irodalmi Nobel-díjat.
1970. május 12-én hunyt el Stockholmban.

NZS
2014. 12.10



Kapcsolódó anyagok

Teljes testes elektro­stimulációs tréning indirekt hatása a gátizmokra

Meta-analízis az Inkontinencia Asszociált Dermatitis prevenciójáról

Rossz hírek közlése a szemészetben, különös tekintettel a diabeteses retinopathiara

Veszélyes szépség - Egészségkárosító kockázatok a szépségszalonokban dolgozók körében

Alternatív tréningmódszer hatása a medencefenék izomzatra

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Mindenki a saját szenvedéstörténete felől ismerhető meg

Hegedűs Gyöngyit a Fragmentum csoportos kiállításon bemutatott művei alapján az orvoslás és a művészet kapcsolatáról, az alkotás funkciójáról és magáról a kiállításról kérdeztük.

Tovább


Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Dr. Magyar László András orvostörténész, író és műfordító munkássága kiválóan illusztrálja, milyen szerteágazó és sokszínű kutatásokat folytathat az, aki az orvostörténet iránt érdeklődik. Könyveinek, ismeretterjesztő és szaktanulmányainak, valamint fordításainak köszönhetően betekintést nyerhettünk – hogy csak néhány példát említsünk – a démonológiába, a kísértettanba, a régmúlt idők gyógymódjaiba, megismerhettük a régi orvosi eszközöket, a görög dietetikát, valamint azt, hogy mit gondolt a 16-17. század embere a házastársi kötelességről.

Tovább


Árnyak leánya