hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Anna Frank emlékezete


Anna Frank emlékezete

| |
 


„1944. április 19, szerda. Van-e nagyobb élvezet ezen a világon, mint a nyitott ablakon át kitekinteni a szép természetre, hallani a madárkák énekét, arcomon érezni a nap melegét s közben egy kedves fiút ölelni?

1944. június 14, szerda. Sajnos, odajutottam, hogy csak a poros ablakon és a mocskos függönyön keresztül élvezhetem a természetet s még így is csak néhanapján.”

Anna Frank naplója máig eleven életet él. A hírek szerint a Penguin könyvkiadó elkészítette Anne Frank naplójának iPad-alkalmazását, 65 évvel azután, hogy édesapja, Otto Frank könyvben közreadta a diáklány háború alatt írt jegyzeteit.

Anna Frank 1929-ben született Németországban, a Majna menti Frankfurtban, és 1933-ban menekült családjával az üldöztetés elől Amszterdamba. A német megszállás kezdetétől a család 25 hónapon házuk hátsó traktusában rejtőzködött, míg fel nem jelentették őket. Anna a Bergen-Belsen-i koncentrációs táborban vesztette életét 1945-ben.

Anna Frank naplóbejegyzését, melyek alapján posztumusz született meg világhírneve, 1944. augusztus 1-jéig írta. A napló a családjáról, a rejtőzködés mindennapjairól és ismerőseiről, személyes életéről szól. A német származású család Hollandiába menekült Hitler hatalomra jutása után. Hollandiát a németek 1940 májusában lerohanták és megszállták, majd a nagyobbik lányt, Margot-ot keresni kezdte a német hatóság, ezért a család a deportálás elől elrejtőzött. Több mint két évig éltek illegalitásban egy másik családdal együtt Amszterdam belvárosában, míg egy ismeretlen személy fel nem jelentette őket.
A feljelentő kiléte önmagában is sok találgatásra adott okot.

Számos történelmi tanulmány elemzi a kérdést, hogy ki, és milyen körülmények között árulhatta el a családot, s a háborús dokumentumokat őrző holland nemzeti intézet is kutatást folytatott az árulásról szóló elméleteket hitelességét tekintve. Mindenki gyanús ebben az esetben.
Az elsődleges gyanú szerint a szomszéd raktárban dolgozó Wilhelm van Maaren adta fel a családot, ám ő mindvégig tagadta bűnösségét.


A legújabb kutatások szerint Anton Ahlers lehetett a feljelentő. Az édesapa ismerőse zsarolta a családfőt, és náciellenességel vádolta meg. Ahlres számos zsidót árult be, mivel 40 forintot fizettek értük.

A háború után letartóztatták Ahlerst, akit érdekes módon maga az apa, Otto Frank védett meg levelében, melyben szabadon bocsátását kérte. Később Wiesenthal is meg volt győződve arról, hogy valamilyen titok maradt még a háttérben, hiszen Otto ekkor is ellentmondásosan nyilatkozott Ahlers-szel kapcsolatosan.


A család négy másik személlyel együtt bújt meg egy lakóház hátsó épületrészében. Valósággal élve eltemetkeztek, igyekeznek minél kisebb zajt csapni, suttognak és lábujjhegyen járnak, nehogy valaki a főépületből meglássa vagy meghallja őket, bujkálásban Otto Frank négy alkalmazottja és néhány barát segítette őket.

Arra kérdésre, hogy ténylegesen ki adta fel a menekülteket, még nincs meg a végső válasz, és a bűnösök mellett az ügyben a feltételezések szerint a véletlen is nagy szerepet játszhatott. A lakóház hátsó épületrészére ugyanis legalább száz személy is ráláthatott, és mivel a rejtőzködők alkalmasint az épület elülső részeiben is előfordultak, lényegében bárki lehet a feljelentő.

A rendőrök ismeretlen feljelentése alapján 1944. augusztus 4.-én reggel bukkantak fel, kérdezősködés után elmentek, majd visszajöttük után tüzetes házkutatást tartottak, s a felfedezett személyeket elhurcolták.

Egyedül az egyik alkalmazott, Miep Giest maradt szabadlábon. Ő később visszatért, és magához vette a hátrahagyott személyes tárgyakat, többek között a naplót. A háború után ő adta át az egyetlen túlélőnek, az apának a tárgyat.

A most közreadott új számítógépes alkalmazás a kiadó szándéka szerint teljes elmélyedést tesz lehetővé a felhasználónak a napló és megírásának körülményei megismerésében.
Az alkalmazásban egyebek mellett belelapozhatnak az érdeklődők az eredeti napló angol nyelvre fordított változatának fakszimile kiadásába. Felbukkan benne annak az amszterdami raktárépületnek a rekonstruált mása, ahol Anne Frank szüleivel bujkált a második világháború idején.
Videofelvétel mutatja be a lány egyetlen ma is élő rokonát, Buddy Eliast, hallható benne Helena Bonham Carter, amint felolvasás a naplóból – olvasható a The Daily Telegraph című brit napilap online kiadásában.

A szerkesztők azonban azt tanácsolják az Anne történetét egyáltalán nem ismerő olvasónak, hogy előbb inkább fejezzék be a napló elolvasását, mielőtt belemerülnének a számítógépes alkalmazásba.

NZS


Kapcsolódó anyagok

Előzetes rendelkezés

Biológiai terápiák hosszú távú terápiahűsége és a perzisztencia prediktorainak elemzése a teljes magyar psoriasisos betegpopulációban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.

Tovább


Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Tovább


„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Tovább


Anna Frank emlékezete