hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Megmenteni Heltai Jenőt


Megmenteni Heltai Jenőt

| |
 

Lengyel származású felvidéki nemesi család gyermekeként született Kassán. Családneve lengyelül Szlachta (nemesség), ezért több írásmódja is előfordul, magyarosan Slachtának, németesen Schlactának írják, ő maga a későbbiekben álnévként is a Nemes nevet választotta.

1903-ban Kassán tanítói, 1906-ban Kalocsán német-francia szakos polgári iskolai tanári képesítést szerzett. 1906-1907-ben az Orsolya-rend győri polgári iskolájában, majd Budapesten, a II. kerületi tanítónőképzőben tanított. Farkas Edit, az első magyar női szerzetes kongregáció, a Szociális Missziótársulat megalapítója révénkapcsolódott be a munkásnők védelmében végzett szociális munkába. 1908-ban abbahagyta a tanítást, és az Országos Katolikus Nővédő Egyesület támogatásával Berlinben „munkásnőtitkári" tanfolyamot végzett. Visszatérve, 1908 novemberében az elsők között lépett be a Szociális Missziótársulatba.

Miután felismerte, hogy a szociális problémákon csak jól szervezett szociálpolitikával lehet segíteni, bekapcsolódott a közéletbe is. 1915-ben szociális iskolát nyitott, majd 1915 márciusától A Keresztény Nő című katolikus egyesületi lapot szerkesztette. 1918 márciusában a lap Magyar Nő címmel, A keresztény feminizmus lapja alcímmel jelent meg, hasábjain a lapszerkesztő cikkek sorozatát publikálta. 1918 elején belépett a Keresztény Szocialista Pártba, 1918. október 28-án megalapította saját pártját, a később csak mozgalomként elismert Keresztény Női Tábort. A missziótársulattal még ebben az évben benyújtották a női választójogra vonatkozó elképzeléseiket.

1920-ban a kormányra került Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) színeiben a főváros I. kerületében tartott pótválasztáson képviselői mandátumot szerzett. Magyarország legelső parlamenti képviselőnője megtörte a honatyák parlamenti egyeduralmát, és felszólalásaival többször is vihart kavart körükben.
Mandátuma lejártakor, 1922-ben Farkas Edit megtiltotta, hogy újból induljon a választásokon, majd társulatából is kizárta. Válaszul 1923 májusában megalapította saját rendjét, a Szociális Testvérek Társaságát, amelynek - kis megszakítással - 1963-ig főnöknője volt.

Az alapítás utáni évek az öltözetük alapján szürke nővéreknek nevezett közösség megszervezésével teltek, az alapító két éven át Észak-Amerikában népszerűsítette rendjét, és gyűjtötte az adományokat.

1933-ban a munkásnők számára megalakította a Szentlélek Szövetséget, 1937-ben megnyitotta a Katolikus Női Szociális Képző nevű szociálismunkás-oktató intézetet. A 30-as évek második felétől nyíltan fellépett a nemzetiszocializmus ellen, ún. világnézeti kurzusokat tartott, hogy a keresztény értékrend terjesztésével ellensúlyozza a hitleri propagandát. A második világháború idején kiállt a jogaitól megfosztott zsidóság mellett, 1943-ban a szlovákiai zsidók deportálásának megkezdésekor egyenesen a Vatikánba utazott, hogy XII. Pius pápát rábírja a cselekvésre. Magyarország német megszállása után több ezer embert bújtatott a rend házaiban, köztük Heltai Jenőt, Márkus Emíliát, Radnóti feleségét, Gyarmati Fannit, továbbá Rusznyák Istvánt, az MTA későbbi elnökét.

A háború után, 1945-ben pártonkívüli jelöltként ismét nemzetgyűlési képviselőnek választották, a 409 fős parlamentben másodmagával alkotta az ellenzéket. A királyság mint államforma megszüntetését csak népszavazás révén tartotta törvényesnek, ezért 1946. február 1-jén egyedül szavazott a köztársaság kikiáltása ellen. 1947-ben a Keresztény Női Tábor programjával jutott be az Országgyűlésbe, ahol antikommunista nézeteivel hamarosan ellehetetlenült. Utolsó felszólalását 1948. június 16-án tartotta az egyházi iskolák államosítása ellen. A törvény elfogadását ünneplő Himnusz éneklésekor tiltakozása jeléül ülve maradt. Emiatt mentelmi jogát megvonták, és kétszer hat hónapra kizárták a parlamentből.
1949 júniusában a letartóztatás elől elmenekült, az Egyesült Államokban telepedett le, ahol időnként hallatta hangját a Szabad Európa Rádióban, próbált segíteni az 56-os menekülteknek.

1974. január 6-án a Szociális Testvérek Társaságának egyik rendházában hunyt el Buffalóban. Sírja a nyugat-virginiai Berkeley Springsben, az Alba Regia-kápolna altemplomában van. 1985-ben Izrael a Világ Igazainak sorába emelte, 1995-ben a Magyar Köztársaság Bátorságért érdemjelével tüntették ki. 2010-ben róla nevezték el a budai alsó rakpart Árpád híd és Margit híd közötti szakaszát.

NZS

Forrás: MTI
2014. 09.10



Kapcsolódó anyagok

Pszichiátriai és az orvostudomány mainstream kutatásai

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


Megmenteni Heltai Jenőt