TARTALOM

 VISSZA

 


A természet ereje


A természet ereje

| |
 

Albrecht Dürer (1471–1528) magyar származású nürnbergi ötvös fiaként látta meg napvilágot. Apja a magyarországi Ajtósról vándorolt Nürnbergbe, és szülőfalujából származó nevét, az Ajtósit fordította németre, így lett előbb Thürer, majd Dürer a családnevük.
Művészete a német gótikus festészet eredményein alapul, annak rajzbeli hagyományait fejlesztette tovább a valóság teljes megismerésére irányuló reneszánsz törekvések szellemében.

A valóságot nagy egyszerűséggel visszaadó vízfestményeit a korai tájképfestészet remekeinek nevezhetjük. Rézmetszetei között pedig új műfajt képviselnek a népi életképek. De minden műve közül a leghíresebb 1498-ban készült, Apokalipszis címmel, mely fametszet 15 lapja a középkort idéző mozgalmas, kavargó grafika. Dürer a képzőművészet minden műfajában maradandót alkotott, rajzai legalább olyan híresek, mint rézkarcai és festményei. Metszeteit világszerte ismerik, Az Apokalipszis négy lovasa, a Melankólia című művei számos formában felbukkannak a különböző kiadványokban.

1511-ben adta ki Nagy Passio és Kis Passio, valamint Mária élete című fametszetsorozatait, ezekben a reneszánsz művészet formanyelvének teljes elsajátítása tükröződött. Dürer nemcsak művésznek volt kiváló, hanem szenvedélyesen foglalkozott különböző elméleti kérdésekkel, arányelméleti-geometriai kutatásokkal, melyeket ki is adott, több könyv őrzi nevét, az Arányelmélet című művében például a tökéletességben rejlő változatosságot írta le.

Igen jelenős sikert aratott az 1528-ban megjelent Tanulmány az emberi test arányairól című értekezése is.
Dürer élete orvostörténetileg is érdekes, ha lehet ezt részvétlenül mondani. Az ókor folyamán a malária a Római Birodalom útvonalain egész Európában elterjedt, egyetlen ország sem menekült meg tőle: elterjedt Itáliában, majd Németországban és Franciaországban, eljutott a Németalföldre és Angliába is.

Habár számos egyéb lázas betegség is pusztított a századok során, mint például a vérhas, a kiütéses- és hastífusz, mégis ismeretes néhány olyan eset, melyben biztos a diagnózis: egy-egy híresség életét, pályafutását kétségkívül a malária döntötte romba.

A páratlan művész, korának kiemelkedő tehetsége és egyik legnagyobb művésze, Albrecht Dürer is maláriában szenvedett. Vándorlásai során, a németalföldi csatornák közt kalandozva érte utol ez az akkoriban rejtélyes, az orvostudomány számára gyógyíthatatlan betegség.

1520-ban Németalföldre ment, hogy jelen legyen az ifjú V. Károly császár koronázásán; jelentős nemzetközi hírnévre tett szert már a művész, s így Antwerpenben, Brugesben és Ghentben is nagy tisztelettel fogadták. A németalföldi csatornák között azonban úgy tűnt, lázat kapott, s ettől többé megszabadulni már nem tudott, mert egészsége rohamos romlásnak indult.

Fennmaradt a vázlatkönyve, amelyben szereplő festményterveinek zömét már nem tudta megvalósítani. Mindössze két festmény készült el, a német művészet legnagyobb remeke, a négy apostol” néven ismeretes alkotás. Az egyik vázlatrajzán, amelyet orvosának küldött diagnózis céljából, egyenesen megduzzadt lépére mutat. Itt érez fájdalmakat. A rajzon ez áll: a fájdalom ott fészkel, ahová az ujja mutat.
Nyolc évig küzdött a betegséggel, mely elvette egészségét, megmérgezte alkotóerejét, még legendás haját is le kellett vágatnia. A természet rútul elbánt vele, habár Dürer a művészetet tekintve ezt vallotta:

„Vezessen a természet. Ne térj el tőle, azt gondolva, hogy egyedül többre jutsz, mert tévútra kerülsz. Az igazi művészet a természetben rejlik, és csak az kerülhet birtokába, aki elő tudja csalogatni.”- írta tanítványainak.

Nürnbergben halt meg 1528. április 6-án.

NZS 2013. 05.20.


Kapcsolódó anyagok

What the Future?

Színházi társasjáték a mélyszegénységről

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

What the Future?

Tim O’Reilly évtizedek óta a techvilág egyik meghatározó kulcsfigurája, a nyílt forráskódú mozgalom meghatározó szereplője, a róla elnevezett kiadóvállalatának alapítója. A hetvenes években kezdett foglalkozni a technológia írások készítésével, az első sorból nézte végig és alakította az Internet elindulását. 1992-ben az akkori Internet katalógusának összeállításával az induló mozgalom egyik központi alakjává vált.

Tovább


Színházi társasjáték a mélyszegénységről

A Szociopoly, egy táblás társasjáték, amely a mindenki által ismert „Gazdálkodj okosan” játék mintájára készült, de annak éppen a fordítottja. A Szociopolyban a játékosok nagyon szegények, egy észak-magyarországi kistelepülésen élnek, jövedelmük segélyekből, alkalmi munkalehetőségekből tevődik össze, és a játék célja, hogy a játékosoknak ilyen bevételekből túl kell élniük egy hónapot.

Tovább


Az élő város

Eberhard Straub könyve a városok történetét, az egymásra rakódott, és ugyanakkor dinamikusan változó legfontosabb kultúraformáló tényezők mentén mutatja be. Miközben áttekintést ad az európai városok fejlődésének legfontosabb narratív kereteiről, felvázolja az életmódokat és széles ecsetvonásokkal azok társadalompolitikai kontextusát.

Tovább


A megtartó forma

Nagy Bernadette kettős életet él. Dettiként évtizedekig az Írók Boltja művészeti vezetője volt, a mai napig tulajdonosa, Nadeként pedig 2004. óta készít geometrikus absztrakt stílusú digitális képeket, amelyeket időnként fotókkal párosít, így például Kassák, Bartók, Hitchcock arcképével, vagy Caravaggio, Schöffer művével. Monokróm festményeket is alkot. Rendszeresen részt vesz a MET csoportos kiállításain és az Arnolfini Mini Mail Art online tárlatain. Legutóbb a Nyitott Műhelyben láthattuk 108 színfogó című kiállítását.

Tovább


A természet ereje