hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A természet ereje


A természet ereje

| |
 

Albrecht Dürer (1471–1528) magyar származású nürnbergi ötvös fiaként látta meg napvilágot. Apja a magyarországi Ajtósról vándorolt Nürnbergbe, és szülőfalujából származó nevét, az Ajtósit fordította németre, így lett előbb Thürer, majd Dürer a családnevük.
Művészete a német gótikus festészet eredményein alapul, annak rajzbeli hagyományait fejlesztette tovább a valóság teljes megismerésére irányuló reneszánsz törekvések szellemében.

A valóságot nagy egyszerűséggel visszaadó vízfestményeit a korai tájképfestészet remekeinek nevezhetjük. Rézmetszetei között pedig új műfajt képviselnek a népi életképek. De minden műve közül a leghíresebb 1498-ban készült, Apokalipszis címmel, mely fametszet 15 lapja a középkort idéző mozgalmas, kavargó grafika. Dürer a képzőművészet minden műfajában maradandót alkotott, rajzai legalább olyan híresek, mint rézkarcai és festményei. Metszeteit világszerte ismerik, Az Apokalipszis négy lovasa, a Melankólia című művei számos formában felbukkannak a különböző kiadványokban.

1511-ben adta ki Nagy Passio és Kis Passio, valamint Mária élete című fametszetsorozatait, ezekben a reneszánsz művészet formanyelvének teljes elsajátítása tükröződött. Dürer nemcsak művésznek volt kiváló, hanem szenvedélyesen foglalkozott különböző elméleti kérdésekkel, arányelméleti-geometriai kutatásokkal, melyeket ki is adott, több könyv őrzi nevét, az Arányelmélet című művében például a tökéletességben rejlő változatosságot írta le.

Igen jelenős sikert aratott az 1528-ban megjelent Tanulmány az emberi test arányairól című értekezése is.
Dürer élete orvostörténetileg is érdekes, ha lehet ezt részvétlenül mondani. Az ókor folyamán a malária a Római Birodalom útvonalain egész Európában elterjedt, egyetlen ország sem menekült meg tőle: elterjedt Itáliában, majd Németországban és Franciaországban, eljutott a Németalföldre és Angliába is.

Habár számos egyéb lázas betegség is pusztított a századok során, mint például a vérhas, a kiütéses- és hastífusz, mégis ismeretes néhány olyan eset, melyben biztos a diagnózis: egy-egy híresség életét, pályafutását kétségkívül a malária döntötte romba.

A páratlan művész, korának kiemelkedő tehetsége és egyik legnagyobb művésze, Albrecht Dürer is maláriában szenvedett. Vándorlásai során, a németalföldi csatornák közt kalandozva érte utol ez az akkoriban rejtélyes, az orvostudomány számára gyógyíthatatlan betegség.

1520-ban Németalföldre ment, hogy jelen legyen az ifjú V. Károly császár koronázásán; jelentős nemzetközi hírnévre tett szert már a művész, s így Antwerpenben, Brugesben és Ghentben is nagy tisztelettel fogadták. A németalföldi csatornák között azonban úgy tűnt, lázat kapott, s ettől többé megszabadulni már nem tudott, mert egészsége rohamos romlásnak indult.

Fennmaradt a vázlatkönyve, amelyben szereplő festményterveinek zömét már nem tudta megvalósítani. Mindössze két festmény készült el, a német művészet legnagyobb remeke, a négy apostol” néven ismeretes alkotás. Az egyik vázlatrajzán, amelyet orvosának küldött diagnózis céljából, egyenesen megduzzadt lépére mutat. Itt érez fájdalmakat. A rajzon ez áll: a fájdalom ott fészkel, ahová az ujja mutat.
Nyolc évig küzdött a betegséggel, mely elvette egészségét, megmérgezte alkotóerejét, még legendás haját is le kellett vágatnia. A természet rútul elbánt vele, habár Dürer a művészetet tekintve ezt vallotta:

„Vezessen a természet. Ne térj el tőle, azt gondolva, hogy egyedül többre jutsz, mert tévútra kerülsz. Az igazi művészet a természetben rejlik, és csak az kerülhet birtokába, aki elő tudja csalogatni.”- írta tanítványainak.

Nürnbergben halt meg 1528. április 6-án.

NZS 2013. 05.20.


Kapcsolódó anyagok

Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.

Tovább


A természet ereje