TARTALOM

 VISSZA

 


A természet ereje


A természet ereje

| |
 

Albrecht Dürer (1471–1528) magyar származású nürnbergi ötvös fiaként látta meg napvilágot. Apja a magyarországi Ajtósról vándorolt Nürnbergbe, és szülőfalujából származó nevét, az Ajtósit fordította németre, így lett előbb Thürer, majd Dürer a családnevük.
Művészete a német gótikus festészet eredményein alapul, annak rajzbeli hagyományait fejlesztette tovább a valóság teljes megismerésére irányuló reneszánsz törekvések szellemében.

A valóságot nagy egyszerűséggel visszaadó vízfestményeit a korai tájképfestészet remekeinek nevezhetjük. Rézmetszetei között pedig új műfajt képviselnek a népi életképek. De minden műve közül a leghíresebb 1498-ban készült, Apokalipszis címmel, mely fametszet 15 lapja a középkort idéző mozgalmas, kavargó grafika. Dürer a képzőművészet minden műfajában maradandót alkotott, rajzai legalább olyan híresek, mint rézkarcai és festményei. Metszeteit világszerte ismerik, Az Apokalipszis négy lovasa, a Melankólia című művei számos formában felbukkannak a különböző kiadványokban.

1511-ben adta ki Nagy Passio és Kis Passio, valamint Mária élete című fametszetsorozatait, ezekben a reneszánsz művészet formanyelvének teljes elsajátítása tükröződött. Dürer nemcsak művésznek volt kiváló, hanem szenvedélyesen foglalkozott különböző elméleti kérdésekkel, arányelméleti-geometriai kutatásokkal, melyeket ki is adott, több könyv őrzi nevét, az Arányelmélet című művében például a tökéletességben rejlő változatosságot írta le.

Igen jelenős sikert aratott az 1528-ban megjelent Tanulmány az emberi test arányairól című értekezése is.
Dürer élete orvostörténetileg is érdekes, ha lehet ezt részvétlenül mondani. Az ókor folyamán a malária a Római Birodalom útvonalain egész Európában elterjedt, egyetlen ország sem menekült meg tőle: elterjedt Itáliában, majd Németországban és Franciaországban, eljutott a Németalföldre és Angliába is.

Habár számos egyéb lázas betegség is pusztított a századok során, mint például a vérhas, a kiütéses- és hastífusz, mégis ismeretes néhány olyan eset, melyben biztos a diagnózis: egy-egy híresség életét, pályafutását kétségkívül a malária döntötte romba.

A páratlan művész, korának kiemelkedő tehetsége és egyik legnagyobb művésze, Albrecht Dürer is maláriában szenvedett. Vándorlásai során, a németalföldi csatornák közt kalandozva érte utol ez az akkoriban rejtélyes, az orvostudomány számára gyógyíthatatlan betegség.

1520-ban Németalföldre ment, hogy jelen legyen az ifjú V. Károly császár koronázásán; jelentős nemzetközi hírnévre tett szert már a művész, s így Antwerpenben, Brugesben és Ghentben is nagy tisztelettel fogadták. A németalföldi csatornák között azonban úgy tűnt, lázat kapott, s ettől többé megszabadulni már nem tudott, mert egészsége rohamos romlásnak indult.

Fennmaradt a vázlatkönyve, amelyben szereplő festményterveinek zömét már nem tudta megvalósítani. Mindössze két festmény készült el, a német művészet legnagyobb remeke, a négy apostol” néven ismeretes alkotás. Az egyik vázlatrajzán, amelyet orvosának küldött diagnózis céljából, egyenesen megduzzadt lépére mutat. Itt érez fájdalmakat. A rajzon ez áll: a fájdalom ott fészkel, ahová az ujja mutat.
Nyolc évig küzdött a betegséggel, mely elvette egészségét, megmérgezte alkotóerejét, még legendás haját is le kellett vágatnia. A természet rútul elbánt vele, habár Dürer a művészetet tekintve ezt vallotta:

„Vezessen a természet. Ne térj el tőle, azt gondolva, hogy egyedül többre jutsz, mert tévútra kerülsz. Az igazi művészet a természetben rejlik, és csak az kerülhet birtokába, aki elő tudja csalogatni.”- írta tanítványainak.

Nürnbergben halt meg 1528. április 6-án.

NZS 2013. 05.20.


Kapcsolódó anyagok

F-DOPA-jelzett PET/CT-PET/MR alapú modern 3D besugárzástervezés glioblastoma multiformés (GBM-) betegek komplex kezelésében. Az első magyarországi tapasztalatok

Hyperhomocysteinaemia fogamzó korú migrénes nőbetegek esetén

Lakossági stroke-szűrőnap Budapest XII. kerületében 2011-ben és 2016-ban. Mi változott és mi nem?

A dopaminagonisták jelentősége a Parkinson-kór kezelésében a marosvásárhelyi ideggyógyászati klinikák 15 éves gyakorlatában - keresztmetszeti vizsgálat

Az NKCC1 és KCC2 gének metilációs státusza refrakter temporalis epilepsziában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Húshorizontok dicsfényben

Filp Csaba képzőművész alkotói és akadémiai pályája bővelkedik az elismerésekben: Munkácsy Mihály-díjas, DLA, egyetemi docens, tanszékvezető a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Amiről ebben az írásban szó lesz, mégsem a felsorolt kiválóságok valamelyike, hanem Filp szoros kötődése a gasztronómiához, melynek visszfénye – szerencsénkre – esik művészetére is.

Tovább


A modern kórháztervezés aktuális kérdései

A kórháztervezés kapcsán jogosan felmerülő kérdés; egy épület azon túl, hogy az alapvető funkciókat ellátja, milyen hatással lehet a felhasználókra? Sok kutatás foglalkozik a gyógyító építészet fogalmával; az architektúra milyen befolyással van a gyógyulás folyamatára, és mik azok a tervezési szempontok, amelyek hozzásegíthetnek a mielőbbi felépüléshez?

Tovább


Holnaplányok

Borgos Anna azonban teljesen új, és eddig a nemzetközi irodalomban is mellőzött szempontból mutatja be ezt az érdekfeszítő, tanulságos és tragikus történetet: mégpedig a pszichoanalízis budapesti iskolájához kapcsolódó nők szempontjából.

Tovább


A terápiák társadalmától a teremtő vágyakig

Gerevich doktor sokrétű érdeklődési körére világít rá a jelen kötet tanulmányainak sokszínűsége a szakmán és annak határterületein belül és azon túl, továbbá azt is ábrázolja, hogy a pszichiátria és a pszichológia tudománya mennyire átszövi a hétköznapjainkat is és jelen van az élet minden területén, legyen szó pszichiátriai kórképek gyógyításáról vagy az ezirányú kutatómunkáról, esetleg éppen arról, hogy vajon hol a határ az egészséges és a beteg psziché között, mi jelent már devianciát vagy fogadható el a normalitás keretein belül.

Tovább


A természet ereje